Importált bűnözés: bevándorló erőszaktevőket fogtak az Egyesült Államokban
Mindezt Massachusettsben, amelynek kormányzója már korábban közölte, nem működik együtt Trumppal a kitoloncolásokban.
Az 1956-os hősök Európa jövőjéért is harcoltak – jelentette ki a Terror Háza 1956-os kiállításának megnyitóján Rogán Antal, kárhoztatva a mai EU-s bevándorlási politikát. Schmidt Mária hozzátette: az Egy akaraton című tárlat a legmodernebb technikával testközelbe hozza az utcai harcokat.
Washington 1956-ban feláldozta a pesti srácokat a Szuezi-csatornáért; nem hagyhatjuk, hogy Brüsszel feláldozza Európa egységét és Európa jövőjét néhány millió bevándorlóért – mondta a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Terror Háza Múzeum új 56-os kiállításának keddi budapesti megnyitóján.
Rogán Antal szavai szerint Brüsszel hibás bevándorlási politikája felelős az európai egység megbomlásáért. A brit uniós népszavazás eredménye is azt mutatja, hogy Brüsszel nem fordíthat hátat a nemzeti önrendelkezésnek – tette hozzá.
Kijelentette: a magyarok megújult, a nemzeteket és azok függetlenségét is tisztelő Európát akarnak, és ezt az 1956-os hősök elszántságával „meg is kell üzennünk Brüsszelnek”.
Európa jövőjéért harcoltak
„Mi, magyarok, tudjuk, hogy mit jelent a szabadság, mert megküzdöttünk érte. Minden nemzetnek joga van dönteni saját sorsáról. Ehhez Európa nemzeteinek is joga van” – hangoztatta a politikus. Emlékeztetett arra, hogy az 1956-os forradalmárok a maguk jövőjét, ezen keresztül a mi jelenünket építették, amikor Magyarország és Európa jövőjéért harcoltak.
Rogán Antal időgépként jellemezve a most megnyitott kiállítást arról beszélt: az évforduló alkalmat nyújt arra is, hogy átlépjünk a mindennapok pártpolitikai pengeváltásain, „közös, szép és dicsőséges nemzeti emlékként ünnepeljük” 1956-ot, ami „a győzelem magabiztos érzését is hordozza”.
Kézzelfogható az utcai harc
Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum alapító főigazgatója az eseményen a virtuális valóság (VR) technológiát alkalmazó, Európában is újdonságnak számító tárlat kapcsán arról beszélt: sosem volt még ilyen kemény és vastag a fal a múlt és a jelen között, a diákok számára 1956 éppoly távoli esemény, mint 1848.
Eddig csak elképzelhettük, milyen drámai, félelmetes vagy éppen felemelő lehetett egy 56-os utcai harc, egy életre szóló búcsúzás, bajtársaink eltemetése, vagy egy vallatás – a virtuális valóság segítségével most azonban mindez kézzelfoghatóvá válik számunkra. Magyarországon eddig sosem látható módon, hat kisfilmmel élhetjük át a magyar történelem sorsfordító pillanatait, a jelenetek részeseivé válhatunk: mellettünk, előttünk, mögöttünk, felettünk és alattunk történnek az események. Minta csak ott lennénk velük, a forradalmárokkal, a pesti srácokkal, 1956 hőseivel – írják a Schmidt Mária főigazgató és Tallai Gábor programigazgató koncepciója nyomán készült tárlatról.
Az élethű jelenetekért, a lebilincselő látványvilágért Magyarország egyik legismertebb filmrendezője, Pálfi György felelt. A filmekben olyan ismert színművészek tűnnek fel, mint Trill Zsolt, Száraz Dénes. A Terror Háza Múzeum honlapján olvasható ajánló szerint az Egy akaraton 1956-2016 című új tárlat látogatói testközelből élhetik át a forradalom legfontosabb pillanatait: VR-szemüveget felvéve egy páratlan kaland részesei lehetnek.