Oktatásügy: decentralizálta a Kliket az Országgyűlés

Módosította az oktatási törvényeket a Parlament. Az állami intézményfenntartó, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) helyébe állami fenntartóként, önálló költségvetési szervekként működő tankerületi központok lépnek az Országgyűlés hétfői döntése szerint.

A vonatkozó kormányrendelet értelmében 59 tankerület lesz, Budapesten 9 működik majd. Ezek szervezeti egységeiként működnek tovább OM-azonosítóval és keretgazdálkodással rendelkező jogi személyekként az egyes állami fenntartású köznevelési intézmények. A vagyonkezelői jog az illetékes tankerületi központhoz kerül az érintett épületeknél.

A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője költségvetésének keretei között gazdálkodási, továbbá a kinevezés és felmentés kivételével munkáltatói jogokkal rendelkezik. A tankerületi központok és az oktatásért felelős miniszter mint irányító közé belép egy „középirányító” szervezet, az oktatási központ, az indoklás szerint ugyanis szükség van egy központi szervezetre. 

Egységes állami fenntartás

Miután a Klik létrejötte és a működtetői szerepkör megjelenése óta folyamatos problémákat okozott a fenntartó és a működtető feladatainak elhatárolása, ezen feladatokat összevonják az állami fenntartónál, tehát ismét egységes fenntartói irányítás jön létre.

Fontos eleme a módosításnak, hogy a pedagógusok előmeneteli rendszerét kiterjesztik a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakra, mivel ez jelenleg csak a nevelési-oktatási intézményekben érvényesül.

A tánc is testnevelés

A művészeti felsőoktatási intézmény által fenntartott nyolc évfolyamos gimnáziumokban a művészeti képzésre való felkészítés folyamán a tanulók nagy óraszámban részesülnek táncművészeti oktatásban, amely többszöröse a heti kötelező öt testnevelésórának. A módosítás lehetőséget biztosít arra, hogy a művészeti szakmai képzés beépüljön a testnevelésórákba.

A módosításcsomag érinti a szakképzésről szóló törvényt. A szakképzési törvény rögzíti a szakképzési centrumok tagintézményeiben a vezetők döntési jogköreinek kiterjesztését, a centrumok költségvetése összeállításának alapelveit, a szakképzési 

centrum szervezeti egységeiben a dolgozókat érintő kérdésekben a szakszervezeti egyeztetés formáit, valamint egyes fenntartói jogkörökkel kapcsolatos feladatokat.

Differenciált béremelés 

A köznevelési törvényt érintő módosítások között szerepel a pedagógusok differenciált béremelésének a lehetősége, a központi költségvetés adta keretek figyelembevételével.

Azért, hogy a lehető legnagyobb, minden pedagógust érintő béremelés és a pedagógus egyéni teljesítménye alapján történő differenciálás is megtörténjen, a 2016. szeptember 1-jei és a 2017. szeptember elsejei illetményemelés fedezetének különbözetét az intézményvezető teljesítmény alapon, az egyes pedagógusok között különbséget téve, eltérő mértékben is juttathatja. Kizárandó a túlzott szubjektivitást, garanciális szabályként egy kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer bevezetését, és a pedagógusok ez alapján történő értékelését írják elő.