Nem gátolná az LMP a honvédség bevetését terrorveszélyhelyzet esetén, de úgy gondolják: különleges jogrendre nincs szükség. A párt szerint az alaptörvény hatodik, különleges jogrend bevezetéséről szóló módosítása ugyanis nem a hadsereg bevethetőségét szolgálja.
Nem a honvédség bevethetőségét szolgálja terrorveszélyhelyzet esetén az alaptörvény hatodik módosítása az LMP szerint, így a párt továbbra sem tartja szükségesnek a változtatást. Schiffer András és Szél Bernadett hétfőn sajtótájékoztatón ismertette, hogy pártjuk a terrorizmus elleni fellépést szolgáló belügyminisztériumi törvényjavaslatot támogatja, az új különleges jogrend bevezetéséről szóló alaptörvény-módosítást azonban elutasítja. Támogatják ugyanakkor a kormányoldal határozati javaslatát az uniós állandó menekültelosztási javaslat elutasítására, így annak házszabálytól eltérő tárgyalását is megszavazzák.
LMP: A honvédség jogállásának alkotmányos szabályain kellene változtatni
Schiffer András megismételte pártja álláspontját, miszerint a honvédség jogállásának alkotmányos szabályain kellene változtatni bevethetőségükhöz, amelyet az LMP támogatott volna, a kormányzat azonban az erre irányuló ellenzéki kezdeményezéseket elutasította. Kifejtette: miután a belügyminisztériumi törvénycsomagba bekerült a szocialisták javaslatára, hogy a rendőrök terrorfenyegetettség esetén 72 órára szinte szabad kezet kapnak, még kevésbé szükséges a különleges jogrend bevezetése, amelye szerint nem is tudott megindokolni a kormányzat.
Szél Bernadett ezt azzal egészítette ki: az érintett tárcavezetők a nemzetbiztonsági és honvédelmi bizottságok közös ülésén sem adtak elfogadható választ annak szükségességéről. A politikus kérdésre tűrhetetlennek nevezte, hogy a bukott egykori agrárattasé, Kiss Szilárd, akinek szerinte az igazságszolgáltatás eljárása alatt kellene állnia, orosz rendszámú diplomataautóval járhat „luxuséttermekbe”. Hozzátette: a nemzetbiztonsági bizottság hétfői ülésén arra kérte Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert, az Információs Hivatal felügyelőjét, hogy járjon el az ügyben.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A Második Reformkor (2RK) elnöke három fő kérdést fogalmazott meg a miniszterelnök felé, sőt, népszavazást is javasolt.
Az amerikai hadsereg újabb légicsapást mért iráni célpontokra, az elnök szerint Teherán „ismét” megsértette a tűzszünetet.
A kormányváltás nem semmisíti meg a korábban kötött megállapodást – közölte Havasi Bertalan.
A főváros szerepének újragondolásáról, a NER gazdasági logikájáról, a Fidesz belső működésének átalakulásáról és a centralizáció következményeiről beszélt lapunknak Szatmáry Kristóf, a párt új budapesti elnöke.
Több ezres tüntetések, politikai konteók, személyes támadások és egy civil mozgalom, amely néhány hét alatt országos figyelmet kapott.
A brit miniszterelnök a lemondása után már ki is nézte az új pozícióját.
