Az asszimilációt ugyan nem valószínű, hogy meg tudja állítani, ám életet lehel a magyar közösségekbe a Petőfi Sándor-program, megmutatva, hogy az anyaország nem kíván lemondani a szórványmagyarságról – mondta el Grezsa István kormánybiztos a Magyar Állandó Értekezlet ülésén, szerdán.
A Petőfi Sándor-program elmúlt egy évi tapasztalatairól és idei pályázatairól, valamint a temesvári szórvány oktatási központ tevékenységéről tárgyalt szerdai ülésén a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szórvány szakbizottsága.
A nemzetpolitikai államtitkárság MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az ülésen Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködéséért és fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos elmondta: a 2013 óta sikeresen futó Kőrösi Csoma Sándor Program mintájára jött létre a szórványmagyarságot segítő Petőfi Sándor Program.
Kiemelte: a program fő célja, hogy azt az üzenetet juttassa el a szórványban élő magyar közösségekhez, hogy az anyaország nem kíván lemondani róluk. Hozzátette: a program rendkívül sikeres évet zárt, és abszolút támogatásra talált a kinti magyar közösségeknél, akik több helyről jelezték, hogy érdemes lenne növelni a kiküldött ösztöndíjasok számát. A kormánybiztos rámutatott: bár a program nem elegendő arra, hogy az asszimilációt teljesen megállítása, de sikerült életet lehelnie számos magyar közösségbe.
Bodó Barna, a Máért Szórvány Szakbizottságának társelnöke köszöntőjében úgy fogalmazott: a nemzetépítésben rendkívül fontos szerepet játszik a szórvány. Kiemelte az anyaországi és külhoni testvértelepülési programok jelentőségét, ugyanakkor arra is rámutatott: a szórványmagyar falvak és városok esetében, ahol sok esetben nem magyar a polgármester, szerencsés lenne ezeket a kapcsolatokat az önkormányzat helyett a településeken működő magyar szervezetekre építeni, hogy azokból ténylegesen a helyi magyar közösség profitáljon.
Erdei Ildikó, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója előadásában bemutatta a szórvány oktatási központ tevékenységét, és azokat a programokat, amelyekkel sikerült egyre több diákot megszólítaniuk, és megerősíteni a térség szórvány közösségének magyar identitását.
A külhoni magyar közösségek képviselői hozzászólásaikban üdvözölték a Petőfi Sándor-programot, hiánypótló kezdeményezésnek nevezve azt. Egyetértésüknek adtak hangot a program folytatásának szükségességével kapcsolatban és javaslatokat fogalmaztak meg annak további szakaszait illetően.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
Vargha Tamás oldalát rövid időn belül ellepték a gyalázkodó, mocskolódó, gyűlölködő kommentek.
„Tanuljon ukránul a gyerekével, és lehet, hogy jövőre már ő is kap majd” – írta az óvoda vezetője a szülőnek.
