Az Európában állomásozó amerikai erők főparancsnoka szerint mobilisabbnak kellene lenniük a NATO-egységeknek Európán belül, ezért megfontolandó egy „katonai schengeni övezet” létrehozása. A tábornok egyúttal kilátásba helyezte a jövő évben egy agyszabású NATO-hadgyakorlat megszervezését a Fekete-tenger térségében.
Tovább kellene fejleszteni a NATO-egységek Európán belüli mozgásképességét, ezért megfontolandó egy „katonai schengeni övezet” létrehozása – jelentette ki Frederick Benjamin Hodges tábornok, az Európában állomásozó amerikai fegyveres erők parancsnoka pénteken Varsóban. A tábornok az Anakonda-16 lengyelországi NATO-hadgyakorlat záróünnepségén beszélt erről, amelyet a varsói Nemzetvédelmi Akadémián tartottak Antoni Macierewicz lengyel nemzetvédelmi miniszter részvételével.
Hodges szerint a rendszerváltás utáni legnagyobb lengyelországi hadgyakorlat bebizonyította, hogy lényegében megvalósultak a 2014-es newporti NATO-csúcstalálkozó megállapodásai. Mindazonáltal szükség van arra, hogy tovább növeljék a szövetséges egységek Európán belüli mozgáslehetőségeit, valamint az együttműködési képességeket, hogy „a szövetséges egységek ugyanolyan ütemben tudjanak helyet változtatni, mint amilyenben a növekvő fenyegetéseket észleljük” – mondta a tábornok. Ennek érdekében meg lehetne fontolni „egy katonai schengeni övezet” létrehozását – javasolta, utalva a Németországban állomásozó amerikai csapatok határátlépésének nehézségeire.
Jövőre a Fekete-tengeren lehet NATO-hadgyakorlat
Kilátásba helyezte a jövő évben egy, a lengyelországihoz hasonló nagyszabású NATO-hadgyakorlat megszervezését a Fekete-tenger térségében. Antoni Macierewicz beszédében a hadgyakorlat védelmi jellegét hangsúlyozta. „A NATO a szabadságot, az emberi jogokat védi, ezt a célt szolgálta az Anakonda-16 is” – mondta. A szárazföldi, légi és tengeri NATO-hadgyakorlaton hét gyakorlótéren mintegy 31 ezer szövetséges katona gyakorlatozott, köztük magyarok is.
Az Anakonda-hadgyakorlatokat 2006 óta rendezik meg kétévente Lengyelországban. Az idei – mely az eddigi legnagyobb volt – közvetlenül megelőzte a július elején esedékes varsói NATO-csúcstalálkozót, és első alkalommal volt hangsúlyosan szövetségi jellege.
A hadgyakorlaton első ízben részt vettek az önkéntesekből álló lengyel területvédelmi egységek is. Macierewicz áprilisban hagyta jóvá azt a koncepciót, melynek alapján Lengyelország védelmi struktúráiba a mintegy 35 ezer főt számláló területvédelmi erőt is bevonják. Ezeket az alakulatokat elsősorban a kelet-lengyelországi vajdaságokban hozzák létre.
Miközben Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a magyar energiaellátás kritikus kérdéseiről és a felmerülő „problémákról” egyeztetett, a kamerák egy sokatmondó pillanatot rögzítettek.
Magyarország miniszterelnöke az energiaellátásról és az ukrajnai konfliktus rendezéséről fog tárgyalni Putyinnal.
Tűpontos helyzetértékelés érkezett.
Súlyos belső konfliktus rázza Brüsszelt: Bart De Wever belga miniszterelnök négyoldalas üzenetben figyelmeztette a Bizottság elnökét, hogy az orosz vagyonok elvétele pénzügyi öngyilkosság lehet az Unió számára.
A Wall Street Journal birtokába jutott az „OPLAN DEU” néven ismert hadműveleti terv, ami nem sok kétséget hagy: Berlinben már nem a „ha”, hanem a „mikor” a kérdés.
A miniszterelnök célja, hogy Magyarországon ne alakuljon ki energiaválság, és ne emelkedjenek az energiaárak a háború és a szankciók következtében.
Ennyi esélyt adnak a magyar bajnoknak.
Kuleba nem finomkodott, sötét jövőt jósolt: nyíltan kimondta, hogy Amerikában nem lehet teljesen megbízni, az európai döntésképtelenség árát pedig az egész kontinens meg fogja fizetni.
