Jobban bízunk az EU-ban, mint a nemzeti politikai intézményekben

A magyar közvélemény és az Európai Unió címmel mutatta be tanulmányát pénteken a Policy Solutions. Azt vizsgálták, hogyan változott a magyarok viszonya az Európai Unióhoz 2010 és 2015 között. A tanulmányhoz az Eurobarométer nyilvános adatait használták fel, amely nem csak reprezentatív, hanem mivel minden tagállamban félévente rendre megcsinálják ezeket a méréseket, lehetőséget biztosít arra is, hogy a magyar adatokat az uniós átlaggal, illetve a visegrádi országok adataival is összehasonlítsák. Ezt egyébként meg is tették.

Az elemzés legfontosabb megállapításairól az egyik szerző, Bíró-Nagy András, a Policy Solutions kutatási igazgatója beszélt, aki nagyjából úgy foglalta össze mélyelemzésük megállapításait, hogy ugyan csökkent az EU-ba vetett bizalom, de a többség még mindig inkább pozitívan, mint negatívan értékeli az Uniót és maradna tagja a jövőben is.

Ráadásul a magyarok bizalma kisebb arányban rendült meg az EU-ban, mint az uniós átlag. Mint Bíró-Nagy elmondta: nem arról van szó, hogy imádnánk az EU-t, de arról sem, hogy gyűlölnénk. A két szélső álláspont ritka, leginkább semlegesen (2010: 43%; 2015: 40%) viszonyulunk az Unióhoz, de a második legnagyobb arányban azok vannak, akik inkább pozitívként (2010: 39%; 2015: 34%) tekintenek az EU-ra. „Meglepően ellenálló” tehát a magyar társadalom, a kormányzati kommunikáció törekvései ellenére – fogalmazott a kutató.

És ami még érdekes: ha a visegrádi országokat nézzük, akkor a magyaroknál pozitívabb véleménnyel csak a lengyelek vannak az EU-ról, miközben éppen ennek a két országnak van olyan kormánya, amelyik hol csak kommunikációs, hol másmilyen szinten, de valamennyire euroszkeptikus politikát folytat.

Az EU általános pozitívabb megítélésére ellenére azért a 2015-ös adatok szerint a magyarok relatív többsége úgy gondolja, hogy rossz irányba mennek a dolgok és szükség lenne valamilyen korrekcióra; de még itt is az látszik, hogy a magyaroknak csak a 38 százaléka vélekedik így, még az uniós átlag 43 százalék. Hogy hosszú távon mit gondolunk az EU jövőjéről, abban viszont totálisan megosztott volt a magyar társadalom 2015 végén: a megkérdezettek 50 százaléka optimista, 47 százaléka viszont pesszimista ezt illetően. Hozzá kell viszont tenni, hogy a nagyon pesszimisták többen vannak, mint a nagyon optimisták.

Mi jut eszünkbe az EU-ról?

Arra a kérdésre, hogy miben látják az EU legnagyobb előnyét, 2015-ben a magyarok 54 százaléka a „közös piacot”, vagyis a tőke, az áru, a személyek és a szolgáltatások szabad áramlását említette legfontosabbként. Itt három választ is meg lehetett adni, az összesített top3-ba került még 39 százalékkal a béke garantálása, míg harmadik helyen a cserediák-programok végeztek 34 százalékkal. A többi visegrádi ország esetén is hasonló trendek figyelhetőek meg: az egyetlen kivétel az eurózóna-tag Szlovákia, ahol a top3-ba bekerült az euró is. Ezzel szemben uniós átlagban a béke garantálása és a „közös piac” előnyként említése gyakorlatilag egálban van: a megkérdezettek 56 és 55 százaléka említette ezeket. Ehhez képest messze lemaradva harmadik helyen szerepel az euró.

Némileg meglepő eredmények jöttek ki azzal kapcsolatban, amikor azt kérdezték az uniós állampolgároktól, hogy mi jut eszükbe az EU-ról. A 2015-ös adatok szerint az uniós átlag az első négy helyre gyakorlatilag csak pozitív fogalmakat társított: leggyakrabban a személyek szabad mozgását említették (49%), második helyen az euró (37%), harmadikon a kulturális sokszínűség (28%) negyedik helyen pedig a béke (27%) végzett. Ezt követően viszont néhány negatív asszociáció következett: 25 százalékos említési aránnyal bírt az, hogy az EU pénzkidobás, illetve 24-24 százalékkal az, hogy bürokratikus és hogy nem megfelelően ellenőrzi a külső határait.

A magyarok részben eltérnek az uniós átlagtól: ugyan a leggyakrabban szintén a szabad mozgást említették (41%) a megkérdezettek, második helyen nálunk egy inkább negatív asszociáció, a határvédelem kérdése végzett (21%), míg a magyar válaszadók körében a kulturális sokszínűség volt a harmadik (20%). Nagyon kevesen (14 és 8 százalék) említették viszont a gazdasági növekedést és a szociális biztonságot, mint EU-hoz társítható fogalmakat. Ez Bíró-Nagy szerint nem vetít túl sok jót a jövőre nézve. Mint fogalmazott: ha az EU nem fog egyet jelenteni a jövőben a prosperitással és a szociális biztonsággal, akkor nem lesz esély megállítani az euroszkepticizmus terjedését és a populista erők térnyerését.

Nemzeti érdekek, nemzeti intézmények iránti bizalom

A magyarok többsége szerint az EU nem veszi figyelembe a magyar érdekeket, ez a vélekedés azonban nem új keletű, már 2010-ben is így vélekedtünk, 2015 végén pedig csak a megkérdezettek 41 százaléka vélte úgy, hogy de, figyelembe veszi, míg a magyarok 55 százaléka szerint nem. Ez egyébként gyakorlatilag megegyezik, illetve csak minimálisan magasabb az uniós átlagnál, ahol ez az arány 41 és 50 százalék. A Policy Solutions kutatási igazgatója szerint ez egy nagyon „veszélyes” adat az uniós döntések legitimitása szempontjából.

Mindeközben a további integrációt egy sor kérdésben egyáltalán nem utasítják el a magyar állampolgárok. A közös energiapolitikát például a megkérdezettek 69 százaléka támogatná, de 60 százalék fölötti támogatottsággal bír a közös biztonságpolitika (65%) és külpolitika (62%) is. Nem ilyen egyértelmű viszont az euró magyarországi megítélése: nagyjából fele-fele arányban támogatják és ellenzik (49% és 44%) a magyarok annak bevezetését. Ami a bevándorlást illeti, ott viszont egészen máshogy gondolkozunk, mint az uniós átlag: míg a magyaroknak csak 55, addig az uniós átlag 68 százaléka támogatná, ha közösen döntene róla az EU. Van egy valami, amit viszont a magyarok látványosan jobban támogatnak, mint az uniós átlag: az Unió további bővítését.

Hogy az EU megítélése folyamatosan romlik, az tény: a magyarok EU-ba vetett bizalma példéul 2010 és 2015 között 55-ről 41%-ra csökkent, ami egyébként még mindig magasabb az uniós átlagnál. De a bizalomvesztés nem kerülte el a nemzeti politikai intézményeket – parlamenteket, kormányokat, pártokat – sem. Sőt, összességében az EU-ban még mindig jobban bíznak átlagosan az uniós állampolgárok, köztük a magyarok is, mint a nemzeti politikai intézményekben: például saját nemzeti kormányaikban az uniós állampolgárok kétharmada nem bízik. Magyarországom az emberek 30%-a bízik csak a parlamentben, 33%-a a kormányban, míg a pártokban csupán 16%-uk a 2015-ös adatok szerint. Mindez – ahogy arra Bíró-Nagy András felhívta a figyelmet – remek táptalaj az anti-establishment, populista pártok számára.

Bíró-Nagy ennek kapcsán megjegyezte: mindenképpen szükség van politikai változásra, ha ugyanis nem fordul meg a fokozatos bizalomvesztés trendje és tovább nő az elégedetlenség, akkor az euroszkeptikus pártok előretörésével akár az egész Európai Unió léte is veszélybe kerülhet. Szerinte ez valós lehetőség, hiszen Nagy-Britannia néhány hét múlva szavaz az uniós tagságról és más európai országokban is megfigyelhetőek a populista pártok előretörései. „Nem hiszem, hogy vészharangot kongatnék” – fogalmazott, hozzátéve: ezen a ponton még lehet változtatni, de szerinte a kulcs mindenképpen az: sikerüljön elérni, hogy az emberek fejében az EU ne csak az útlevél nélküli utazást, hanem a prosperitást és a szociális biztonságot is jelentse.