Amikor bekerültünk a parlamentbe, megpróbáltuk megváltoztatni a Fico-féle kettős állampolgárság ellenes törvényt. Az Alkotmánybírósághoz fordultunk, de oda 30 képviselő aláírása kellett, nekünk meg csak 13 képviselőnk volt. Végül 31 olyan szlovák képviselő írta alá, akinek semmi köze nem volt a magyarokhoz, de azt mondták, hogy a törvény úgy, ahogy van, nem jó. Ha vesszük az energiát és meggyőzzük az embereket, akkor eredményeket lehet elérni. Könnyű valamit odavágni az asztalra, hogy ez a mi törvényünk, fogadjátok el, de ahhoz le kell ülni, meg kell magyarázni, sokat kell velük tárgyalni. De a másik példa: még életemben annyit nem tárgyaltam, mint a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosításánál. Matovicékkal, Sulíkékkal, mindenkivel külön kellett megegyezni. A végeredmény: ma olyan helyre is ki lehet írni a község magyar megnevezését, ahol eddig nem lehetett.
Említette az állampolgársági törvényt. A múlt hónapban az SaS eltörölte volna ezt a törvényt, a kormány azonban nem támogatta. Mit gondol arról, hogy saját szövetségesei sem támogatták az eltörlését? Milyen volt a hangulat a Hídon belül emiatt?
A Híd koalícióban működik, ezért ha azt akarjuk, hogy az általunk szorgalmazott prioritások megvalósuljanak, nem veszélyeztethetjük a koalíció működését. És igen, ebben a helyzetben is döntenünk kellett: megsértjük a koalíciós szerződést és ezzel veszélyeztetjük a kisiskolák megmentését, a kétnyelvű vasúti táblák kihelyezését és a kisebbségi kulturális önkormányzatiság megteremtését célzó törvényt, vagy tartjuk magunkat a koalíciós megállapodásokhoz (egyik partner sem támogatta az állampolgársági törvény módosítását). Azt is tudni kell, hogy az SaS részéről ez csak egy PR-fogás volt, hiszen az ellenzéki képviselőkkel sem egyeztetett, akiknek több mint fele nem támogatta a javaslatot.”