„Szennyvíz folyik a szájukból” – Magyar megindult Vona útján, aminek mindenki tudja, mi lett a vége
Ha a pártelnök saját szavazóbázisát, de a képviselőit is dehonesztáló jelzőkkel illeti...
Állatvédelmi kerekasztalt tartott a Jobbik: Vona Gábor szerint ebben a kérdésben pártpolitikától függetlenül példát lehetne mutatni. A Jobbik pártelnök-frakcióvezetője elmondta: az ebrendészetek tevékenységét egy 1967-es kormányrendelet szabályozza, ami mára idejétmúlt és meg kell nyitni róla a vitát.
A Jobbik elnöke közéleti viták tárgyává tenné az állatvédelmet. Vona Gábor a pártja által kezdeményezett állatvédelmi kerekasztal pénteki ülése után arról beszélt budapesti sajtótájékoztatóján, hogy a kérdésben pártpolitikától függetlenül példát lehetne mutatni. Utalva korábbi vizslás fényképére, közölte: biztos abban, hogy nemcsak ő, hanem más pártok képviselői között is vannak állatbarátok, akik fontosnak tartják, hogy az állatok méltó körülmények között éljenek.
Az ellenzéki politikus azt is elmondta, hogy nem akarják kisajátítani a kerekasztal működését, ezért a következő összejövetelre a többi pártot, továbbá a probléma kezelésében kulcsszerepet játszó intézményeket és hatóságokat is meghívják. A pártelnök Magyarország egyik legjobban szervezett és legerősebb közösségének minősítette az állatvédő civileket, megjegyezve: egy korábbi állatvédelmi tüntetésen többen voltak, mint a devizahitel-károsultak megmozdulásain.
Az ebrendészetet szabályozó törvény elavult
Vona Gábor arról számolt be, hogy az érintetteket az állatkínzással kapcsolatos törvényi szabályozás és a veszélyes kutyafajták tartásának szabályozása foglalkoztatja, és szinte egybehangzóan ivartalanítási programot tartanak szükségesnek. Megjegyezte azt is, hogy az ebrendészetek tevékenységét egy 1967-es kormányrendelet szabályozza, ami mára idejétmúlt és meg kell nyitni róla a vitát.
Egyed Zsolt jobbikos országgyűlési képviselő ez utóbbival összefüggésben a gyepmesteri telepek felszámolása mellett foglalt állást, az ott dolgozóknak pedig csak az elhullott állatok begyűjtését hagyná meg feladatként. Ezt azzal magyarázta, hogy a telepek gazdasági társaságként működnek, és nem biztos, hogy az állatok érdekeit szolgálják. Az ivartalanítással kapcsolatban példaként hozta, hogy Tirolban a nem ivartalanított állatok után adót kell fizetni. Szerinte Magyarországon egy országos programba az államnak és az önkormányzatoknak is be kellene szállniuk, hosszú távon pedig a nullához közelíthetne a kóbor állatok száma, ami ugyancsak ahhoz vezet, hogy nem kellene gyepmesteri telepeket fenntartani.