Lázár János: Magyarország kormánya a legnagyobb alföldi vasútépítési fejlesztésre készül
A Fidesz az egyetlen olyan politikai közösség, amely az Alföld fejlesztését fontosnak tartotta az elmúlt harminc évben – mutatott rá a miniszter.
Spéder Zoltán bankár-nagyvállalkozó és Index-tulajdonos egyik bizalmasának cége is részesedést szerzett a Magyar Posta pénzszállító cégében – szúrta ki a Mandiner. A tranzakciót nem kötötték a nyilvánosság orrára, de Lázár János és a Magyar Posta tovább titkolóznak a pénzszállítással, pénzfeldolgozással foglakozó, országos lefedettségű MPT Security Zrt. magánosításának áráról is.
Spéder Zoltán bankár-nagyvállalkozó és Index-tulajdonos egyik bizalmasának cége is részesedést szerzett a Magyar Posta pénzszállító cégében – szúrta ki a Mandiner a legfrissebb cégadatokban. Az MPT Security Zrt.-ben, amelyet a tavalyi magánosítás után már csak felerészben tulajdonol (vagyonkezelőjén keresztül) a Magyar Posta, egyetlen törzsrészvény cserélt csak gazdát, ám annak birtoklása páratlan hatalmat biztosít a vevő SD-PRO Invest Zrt. számára.
Blokkoló hét tízezrelék
Az MPT alapszabályának értelmében például az egyetlen részvényt birtokló SD-PRO határozatképtelenné teheti a társaság közgyűlését, s ami még keményebb: az alapszabály nem csak a szokásos elővételi jogot biztosítja a részvényeseknek, de mindegyikük írásbeli hozzájárulása is szükséges ahhoz, hogy harmadik személynek részvényt adjanak el. Magyarán: a Posta csak a most az MPT hét tízezrelékét (!) megszerző cég engedélyével értékesíthet bármennyit saját, ötven százalékos tulajdonrészéből. (Nagy kérdés, ezek után mennyit is érnek az ilyen részvények a valóságban.)
Az új szereplővel semmiképp nem oldódik meg az a gond sem, amely elsőre is gyanússá tette az MPT-magánosítást. A döntésekhez ugyanis egyszerű többség kell, ám minthogy ez senkinek nincs meg, valójában együttdöntés szükséges. A Spéder-féle FHB Invest Zrt. (amely így már csak 9,93 százalékban tulajdonos) az SD-PRO Invest Zrt.-nek adott el egy részvényt. Utóbbi cégről nem nehéz belátni, hogy kötődik a nagyvállalkozóhoz, vezetője ugyanis az a Mártonné Uhrin Enikő, aki 2010 óta az FHB felügyelőbizottságának tagja, de a BIF Zrt. igazgatótanácsában is együtt ül Spéderrel.
A Spéder-befolyás tehát nem csökken az MPT-ben, sőt. Változatlan az alaphelyzet: hiába maradt a Posta a legnagyobb tulajdonos, nincs már döntő befolyása például az MPT árképzésére sem. Nem határozhatja meg, mennyiért végzi neki a szolgálatatást a saját résztulajdonában álló vállalkozás: ez pedig azért is problémás, mert az MPT az egyetlen olyan pénzszállító és pénzfeldolgozó a piacon, amely képes kiszolgálni a Postát. (Ami nem csoda, mivel éppen erre hozták létre a kétezres évek elején.)
A Posta ráadásul még a vezérigazgató személyét sem jelölheti az MPT-ben: ezt a jogot a 40 százalékot birtokló, szintén Spéder-érdekeltség Takarékbank kapta meg az alapszabály szerint.
Hogy pontosan mi volt a cél az SD-PRO-tranzakcióval, egyelőre nem világos, az azonban egészen biztos, hogy az ügyletet nem óhajtották a nyilvánosság orrára kötni. Az MPT február 25-i alapszabály-módosításába nem írták bele az új részvényest, inkább a részvényeseket felsoroló 7. pontot módosították „A Társaság részvényesei”-ről, „A Társaság első részvényesei”-re. (A Mandiner az aznapi közgyűlés tagnévsorában bukkant az SD-PRO Zrt.-re.)
A titkolózás mindenesetre egyáltalán nem új keletű a cég privatizációjával kapcsolatban.
Titkok titkok hátán
A korábban még JNT Security Kft. néven működő, azóta Zrt.-vé alakított és nevet cserélt postai pénzszállító furcsa magánosításának ügyét elsőként a Magyar Nemzet dobta be a köztudatba, majd két hete a Mandiner szembesítette először Lázár Jánost az adásvétel körülményeivel. A 47. kormányinfón tettük fel a kérdést a miniszternek, hogy a Spéder-érdekeltségek mennyit fizettek a részvényekért (a Takarékbank 40 százalékos tulajdonrészt, míg az ugyancsak Spéder érdekeltségbe tartozó FHB 10 százalékos tulajdonrészt szerzett a pénzszállító cégben tavaly). Akkor nem kaptunk választ, de Lázár ígéretet tett, hogy betekinthetünk a tranzakció dokumentumaiba - a Posta központjában, személyesen.
Egy héttel később, a 48. kormányinfón a PestiSrácok.hu kérdezett az ügyre - Lázár akkor azzal védekezett, hogy a Posta egy hete nem éri el a Mandiner munkatársát. A minisztert valaki rosszul tájékoztathatta, megkeresés a Posta részéről ugyanis hozzánk nem érkezett. A Mandiner azonban e hét hétfőn megkereste a Postát: jövő hét végére kaptunk időpontot.
Az e heti, 49. kormányinfón Lázár egyrészt már barátjaként emlegette Spédert, s kis háttéranyaggal is készült a témára. A PestiSrácok.hu által pénteken ismertetett dokumentum ugyanakkor lényegében csak a titkolózást erősíti meg. „A tranzakció ára üzleti titoknak minősül, ezért annak közzététele nem lehetséges.”
Nagy kérdés persze, mi indokolja a hallgatást egy köztulajdonban lévő cég magánosításának ára esetében – a Mandiner szerint egyszerű közérdekű adatról van szó. Ha a kancelláriaminiszter egyetért ezzel, nyugodtan megmondhatta volna az árat a széles nyilvánosság előtt, ha nem ért egyet, akkor pedig portálunk Postára invitálása érthetetlen - nem a magunk szórakoztatására szeretnénk megtudni az összeget, hanem nyilvánvalóan azért, hogy közöljük azt.
Ha volt fejlesztés, miből volt?
A PestiSrácok.hu által pénteken ismertetett, csütörtökön Lázár által is idézett háttérdokumentumból az árra vonatkozóan egyébiránt mindössze annyi derül ki, hogy „Az értékesített részesedések vételára független tanácsadó által készített cégértékelésen alapult. A Big4 könyvvizsgáló és tanácsadó cégek egyike végzett a posta megbízásából cégértékelést, az ebben meghatározott középérték felett történt az JNT 50 százalékának értékesítése”.
A dokumentum ugyanakkor tartalmazza, hogy az MPT már nem csak az évente sok milliárdos árbevételt generáló postai értéklogisztikát, hanem a takarék szektor ugyancsak milliárdos üzletet jelentő megrendeléseit is ellátja.
„Az MPT egy jelentős piaci szegmensben, a takarék szektorban piacot is vásárolt. A korábbi 1100 postai és egyéb piaci (Szerencsejáték Zrt., MÁV Start Zrt., Budapesti Közlekedési Központ Zrt.) szállítási ponton túl további 1700 új szállítási pontot lát el, összesen tehát 2800 ponton nyújt szolgáltatást. Ez annak köszönhető, hogy a takarékszövetkezeti integrációban résztvevő fiókhálózat értékszállítási és értékfeldolgozási feladatait is ellátja. A takarékszövetkezeti szektorral történő megállapodás azt jelenti, hogy az MPT Security Zrt. szolgálja ki az ország legnagyobb pénzügyi hálózatát.” – idézi a dokumentumot a PestiSrácok.hu.
1100 pont helyett 2800-at kiszolgálni - ehhez minden valószínűség szerint szükség volt fejlesztésekre, s Lázár is ezzel magyarázta korábban a Mandinernek, miért kellett eladni a vállalatot. Hogy valóban történt-e fejlesztés, s ha igen, honnan volt rá fedezet, az azonban továbbra is kérdés.
Ezekre a kérdésekre is megpróbál majd választ kapni a Mandiner a postai iratbetekintés során, ahogy az MPT Zrt. magánosításának további nehezen érthető részleteit is igyekszünk felderíteni.