Belebukott legújabb vádaskodásába Magyar Péter: összenőtt Gyurcsányékkal (VIDEÓ)
Szembesítették az exférjet.
A Klik helyébe lépő 56 tankerületi központ volt a fő témája az országgyűlés szerdai ülésének oktatásügyi törvényekről szóló vitája során. Az ellenzéki pártok a tankerületek ellen foglaltak állást.
Palkovics László oktatásügyi államtitkár ismertette: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) helyébe állami fenntartóként, önálló költségvetési szervekként működő tankerületi központok lépnek. A Klik által fenntartott köznevelési intézmények jogi személy jellegüket megtartva a tankerületi központok szervezeti egységei lesznek. Mindeközben egyetlen korábbi intézmény sem szűnik meg vagy alakul át – hangsúlyozta.
A csaknem 60 tankerületi központ kialakításának előnye – folytatta –, hogy közelebb kerülnek az érintettekhez a döntéshozatali szintek, hiszen számos ügyet nem kell a továbbiakban a központban intézni, azok helyben is megoldhatók lesznek. Emellett bővülnek a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmények vezetőinek munkáltatói jogosítványai – tette hozzá. A tankerületi központok és az oktatásért felelős miniszter mint irányító közé belép egy középirányító szervezet, az oktatási központ.
A pedagógusok illetményéről Palkovics László elmondta: a 2016. szeptember 1-jei és a 2017. szeptember 1-jei emelés fedezetének különbözetét 2017. szeptember 1-jétől az intézményvezető teljesítményalapon, az egyes pedagógusok között különbséget téve, eltérő mértékben is juttathatja. Módosul a szakképzési törvény is, így a 2017-től bevezetendő ágazati szakmai érettségit a tanulók 2017 májusától középszinten is letehetik. Emellett a szakképzési centrumok tagintézményeiként működő szakképző iskolákban is növekednek a vezetők döntési jogkörei.
LMP: Totális államosítás
A javaslat az iskolák totális államosítását jelenti – értékelt az LMP nevében Ikotity István képviselő, bírálva, hogy az önkormányzatoknak nem lesz beleszólásuk az intézmények életébe. A kormány „visszatolja a biciklit a szocializmusba” – fogalmazott. Az ellenzéki képviselő szerint a 2017-es költségvetés egy nagy blöff és újabb Klik-csődöt vetít előre, számításai szerint 23 milliárd forintos hiánnyal startol az új rendszer.
Csatlakozott az LMP véleményéhez Szabó Szabolcs, az Együtt színeiben politizáló független országgyűlési képviselő is, aki elmondta: az Együtt szintén fogja támogatni a törvényjavaslat elfogadását, mert csak „reszelgeti” a rossz oktatási rendszert, a problémákat nem oldja meg. Szabó Szabolcs szerint az alap- és kerettantervek érdemi átalakítása nem várható, a tankönyvhelyzet jottányit sem fog javulni.
MSZP: Hivatali packázások melegágya a Klik
Kunhalmi Ágnes, az MSZP vezérszónoka a javaslatot a Fidesz és az oktatási kormányzat szegénységi bizonyítványának nevezte. Szavai szerint, amit lehetett, azt az elmúlt 6 évben sikerült elrontani. A Klik-ről össze-vissza beszélnek, fogalmuk sincs mit csináljanak – mondta, hozzátéve: óvtak a centralizációtól és szóltak előre, nagy baj lesz. A fenntartó nem hogy átlátható, a saját embereik panaszkodnak, hogy káosz van. Emellett elképesztő adósságot halmozott fel, és mára a korrupció és a hivatali packázások melegágya lett. Kitért arra, hogy a tervek szerint egy Klikből 56-ot hoznának létre, csak azt nem tudni, miért pont ennyit. Amíg az egy-egy iskolának nincs autonómiája, rendes költségvetése, gazdálkodási joga, addig egy köldökzsinóron, az állami gazdálkodáson fog lógni.
Hoffmann Rózsa, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka azt mondta, hogy a köznevelési kerekasztal óriási erőfeszítéseket tett és eddigi munkája eredményes volt, a törvényeken szükségszerű változtatni. Kucsák László a Fidesz képviseletében arra a hívta fel a figyelmet, milyen okok álltak az oktatási reform mögött. Ezek között említette, hogy az önkormányzatok 1300 milliárd forint adósságot halmoztak fel, részben az iskolák fenntartása miatt.
Beszélt a tankerületi központok létrejöttéről, amelyek önálló költségvetési szervek lesznek, átlagosan mintegy tízmilliárd forintos költségvetéssel gazdálkodhatnak. Jelezte azt is, hogy a tankerületeken belül lesz iskolákra lebontott költségvetés és az intézményvezetők döntési jogköröket is kapnak. Palkovics László zárszavában kiemelt fontosságúnak nevezte a pedagógusok képzésének, továbbképzésének megújítását, és azt is megerősítette, hogy 2018-tól akarják bevezetni az új alaptantervet.