Az Európai Bizottság két hónapot adott a magyar kormánynak, hogy módosítsa a külföldiek földvásárlását korlátozó szabályozást, különben a testület az Európai Bírósághoz fordul. A Bizottság többek között azt kifogásolja, hogy miután 2014-ben lejárt a földvásárlási moratórium, a kormány olyan szabályozást hozott, amely a tőke szabad áramlását korlátozza. A bolgár, a lett, a litván és a szlovák földügyi szabályozás sem tetszik a Bizottságnak.
Az Európai Bizottság csütörtökön több uniós tagállam, köztük Magyarország ellen is újabb szakaszba léptette a külföldiek földvásárlására vonatkozó jogszabályok miatt korábban megindított kötelezettségszegési eljárásokat; amennyiben a kifogásolt szabályok két hónap alatt nem változnak, a Bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.
A brüsszeli testület Bulgáriának, Magyarországnak, Lettországnak, Litvániának és Szlovákiának küldött úgynevezett indokolással ellátott véleményt csütörtökön.
A Bizottság azt sérelmezi, hogy a külföldiek földvásárlási moratóriumának 2014-es lejárta után ezek az országok olyan új törvényeket fogadtak el a mezőgazdasági földterület megszerzéséről, amelyeknek egyes rendelkezései a letelepedési szabadság és a tőke szabad áramlásának korlátozásaként értelmezhetőek, ez pedig a határon átnyúló beruházások csökkenését okozhatja.
Nagyon korlátozó a magyarországi rendszer
Az Európai Bizottság arról számolt be, hogy a korlátozások némelyike megindokolható, mivel ezek célja a spekulatív felvásárlások megakadályozása, illetve a tervezési célok és a vidékfejlesztési politika elősegítése. Ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a jogszerűség érdekében a korlátozásoknak arányosnak kell lenniük és nem vezethetnek más uniós polgárok hátrányos megkülönböztetéséhez.
A magyarországi rendszer az Európai Bizottság meglátása szerint „nagyon korlátozó”, és teljes mértékben megtiltja a jogi személyek földvásárlását. A Bizottság a magyar jogszabályban kifogásolja a gazdálkodó, mint fogalom törvényi meghatározását, azt az előírást, hogy a gazdálkodó maga kell gazdálkodjon a földön, illetve azt is, hogy csak az juthat földhöz, aki mezőgazdasági termelőnek minősül.
Mint közölték, az Európai Bizottság számos olyan esettel találkozott, amikor ezek az intézkedések túlzott korlátozásokhoz és megkülönböztetéshez vezettek a vidékfejlesztési beruházásoknál.
Két hónapunk van a változtatásra
Az Európai Bizottság 2015 márciusában és áprilisában indított kötelezettségszegési eljárást az ügyben Bulgária, Magyarország, Szlovákia, Litvánia és Lettország ellen. A testület az érintett tagországoktól azóta kapott válaszok ellenére továbbra is aggályosnak tartja a hatályos nemzeti rendelkezéseket.
A Bizottság tudatta azt is: az eljárások második szakaszba léptetése nyomán az érintett országoknak két hónapja van arra, hogy a kifogásolt jogszabályokat összhangba hozzák az uniós szabályokkal, máskülönben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Egy jelentésből kiderül, Brüsszel mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat.
Az Európai Bizottság cinikusan használja a jogállamiság fogalmát.
A Nemzetek Ligája A divíziójában való szereplésről döntő osztályozó odavágója lesz a nemzeti együttes ezredik hivatalos mérkőzése.
Jó hír érkezett Magyarország számára.
