Az Európai Bizottság két hónapot adott a magyar kormánynak, hogy módosítsa a külföldiek földvásárlását korlátozó szabályozást, különben a testület az Európai Bírósághoz fordul. A Bizottság többek között azt kifogásolja, hogy miután 2014-ben lejárt a földvásárlási moratórium, a kormány olyan szabályozást hozott, amely a tőke szabad áramlását korlátozza. A bolgár, a lett, a litván és a szlovák földügyi szabályozás sem tetszik a Bizottságnak.
Az Európai Bizottság csütörtökön több uniós tagállam, köztük Magyarország ellen is újabb szakaszba léptette a külföldiek földvásárlására vonatkozó jogszabályok miatt korábban megindított kötelezettségszegési eljárásokat; amennyiben a kifogásolt szabályok két hónap alatt nem változnak, a Bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.
A brüsszeli testület Bulgáriának, Magyarországnak, Lettországnak, Litvániának és Szlovákiának küldött úgynevezett indokolással ellátott véleményt csütörtökön.
A Bizottság azt sérelmezi, hogy a külföldiek földvásárlási moratóriumának 2014-es lejárta után ezek az országok olyan új törvényeket fogadtak el a mezőgazdasági földterület megszerzéséről, amelyeknek egyes rendelkezései a letelepedési szabadság és a tőke szabad áramlásának korlátozásaként értelmezhetőek, ez pedig a határon átnyúló beruházások csökkenését okozhatja.
Nagyon korlátozó a magyarországi rendszer
Az Európai Bizottság arról számolt be, hogy a korlátozások némelyike megindokolható, mivel ezek célja a spekulatív felvásárlások megakadályozása, illetve a tervezési célok és a vidékfejlesztési politika elősegítése. Ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a jogszerűség érdekében a korlátozásoknak arányosnak kell lenniük és nem vezethetnek más uniós polgárok hátrányos megkülönböztetéséhez.
A magyarországi rendszer az Európai Bizottság meglátása szerint „nagyon korlátozó”, és teljes mértékben megtiltja a jogi személyek földvásárlását. A Bizottság a magyar jogszabályban kifogásolja a gazdálkodó, mint fogalom törvényi meghatározását, azt az előírást, hogy a gazdálkodó maga kell gazdálkodjon a földön, illetve azt is, hogy csak az juthat földhöz, aki mezőgazdasági termelőnek minősül.
Mint közölték, az Európai Bizottság számos olyan esettel találkozott, amikor ezek az intézkedések túlzott korlátozásokhoz és megkülönböztetéshez vezettek a vidékfejlesztési beruházásoknál.
Két hónapunk van a változtatásra
Az Európai Bizottság 2015 márciusában és áprilisában indított kötelezettségszegési eljárást az ügyben Bulgária, Magyarország, Szlovákia, Litvánia és Lettország ellen. A testület az érintett tagországoktól azóta kapott válaszok ellenére továbbra is aggályosnak tartja a hatályos nemzeti rendelkezéseket.
A Bizottság tudatta azt is: az eljárások második szakaszba léptetése nyomán az érintett országoknak két hónapja van arra, hogy a kifogásolt jogszabályokat összhangba hozzák az uniós szabályokkal, máskülönben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A Városliget fejlesztéséhez mérhető.
Az Európai Bizottság hosszú távú krízissel, egekbe szökő árakkal és ellátási zavarokkal számol, de érdemi választ nem ad a problémákra.
Magyarországról csak rövid ideig válhat láthatóvá.
Donald Trump egyértelmű támogatása és az amerikai–magyar kapcsolatok erősödése teljes idegösszeomlást okozott az uniós elitnél.
Nyílt lapokkal játszik már az Európai Bizottság.
Úgy visszautasította az Európai Bizottság üzemanyagra vonatkozó tervét a kormányfő, hogy öröm nézni.
Könnyen cserbenhagyja az emlékezete, ha izgul? Az alábbi tíz rövid locsolóverset erre találták ki.
Egész héten folytatódik a lehűlés, várhatóan hideg és szeles időben választhatunk majd.
