Az Európai Bizottság két hónapot adott a magyar kormánynak, hogy módosítsa a külföldiek földvásárlását korlátozó szabályozást, különben a testület az Európai Bírósághoz fordul. A Bizottság többek között azt kifogásolja, hogy miután 2014-ben lejárt a földvásárlási moratórium, a kormány olyan szabályozást hozott, amely a tőke szabad áramlását korlátozza. A bolgár, a lett, a litván és a szlovák földügyi szabályozás sem tetszik a Bizottságnak.
Az Európai Bizottság csütörtökön több uniós tagállam, köztük Magyarország ellen is újabb szakaszba léptette a külföldiek földvásárlására vonatkozó jogszabályok miatt korábban megindított kötelezettségszegési eljárásokat; amennyiben a kifogásolt szabályok két hónap alatt nem változnak, a Bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.
A brüsszeli testület Bulgáriának, Magyarországnak, Lettországnak, Litvániának és Szlovákiának küldött úgynevezett indokolással ellátott véleményt csütörtökön.
A Bizottság azt sérelmezi, hogy a külföldiek földvásárlási moratóriumának 2014-es lejárta után ezek az országok olyan új törvényeket fogadtak el a mezőgazdasági földterület megszerzéséről, amelyeknek egyes rendelkezései a letelepedési szabadság és a tőke szabad áramlásának korlátozásaként értelmezhetőek, ez pedig a határon átnyúló beruházások csökkenését okozhatja.
Nagyon korlátozó a magyarországi rendszer
Az Európai Bizottság arról számolt be, hogy a korlátozások némelyike megindokolható, mivel ezek célja a spekulatív felvásárlások megakadályozása, illetve a tervezési célok és a vidékfejlesztési politika elősegítése. Ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a jogszerűség érdekében a korlátozásoknak arányosnak kell lenniük és nem vezethetnek más uniós polgárok hátrányos megkülönböztetéséhez.
A magyarországi rendszer az Európai Bizottság meglátása szerint „nagyon korlátozó”, és teljes mértékben megtiltja a jogi személyek földvásárlását. A Bizottság a magyar jogszabályban kifogásolja a gazdálkodó, mint fogalom törvényi meghatározását, azt az előírást, hogy a gazdálkodó maga kell gazdálkodjon a földön, illetve azt is, hogy csak az juthat földhöz, aki mezőgazdasági termelőnek minősül.
Mint közölték, az Európai Bizottság számos olyan esettel találkozott, amikor ezek az intézkedések túlzott korlátozásokhoz és megkülönböztetéshez vezettek a vidékfejlesztési beruházásoknál.
Két hónapunk van a változtatásra
Az Európai Bizottság 2015 márciusában és áprilisában indított kötelezettségszegési eljárást az ügyben Bulgária, Magyarország, Szlovákia, Litvánia és Lettország ellen. A testület az érintett tagországoktól azóta kapott válaszok ellenére továbbra is aggályosnak tartja a hatályos nemzeti rendelkezéseket.
A Bizottság tudatta azt is: az eljárások második szakaszba léptetése nyomán az érintett országoknak két hónapja van arra, hogy a kifogásolt jogszabályokat összhangba hozzák az uniós szabályokkal, máskülönben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Az olasz miniszterelnök felhívta arra a figyelmet, hogy egyes jelentések alapján felfüggeszthetők bizonyos források.
Az idei aszályhelyzet már most is szemmel látható problémákat okoz az agráriumban.
Hivatalosan is megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások első szakaszai, de az uniós tagság még hosszú évekig várathat magára – írja a New York Times.
Pontosan két hónap telt el a magyar választások óta.
Szerdán Giorgia Meloni és Győrfi Pál is lázba hozta a Mandiner olvasóit.
Az Európai Unióhoz csatlakozó új országok átmenetileg nem szavazhatnának a legfontosabb uniós ügyekben.
Ismét megdőlt a melegrekord, szombaton a hőmérséklet elérte a negyven fokot.
A parkolási díjat ezután kizárólag mobilalkalmazáson keresztül lehet majd rendezni.
