A török államfő, Recep Tayyip Erdoğan Axel Springer médiatársaság vezetője, Mathias Döpfner ellen benyújtott keresetét elutasította a kölni tartományi bíróság. A Magyarországon is jelentős médiatulajdonnal rendelkező konszern igazgatótanácsának elnöke kiállt a török elnökről szóló gúnyvers szerzője, Jan Böhmermann mellett, ám a bíróság szerint ez belefér a véleménynyilvánítás szabadságába.
Elutasította kedden a kölni tartományi bíróság Recep Tayyip Erdogan keresetét, amelyet a török államfő az Axel Springer médiatársaság vezetője ellen nyújtott be, amiért kiállt az őt becsmérlő gúnyvers szerzője, Jan Böhmermann mellett.
A bíróság sajtójogi ügyekkel foglalkozó tanácsa a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva utasította el Recep Tayyip Erdogan keresetét, amelyben úgynevezett tiltó végzés elrendelését kérte az Axel Springer igazgatótanácsának elnöke, Mathias Döpfner ellen. Az indoklás szerint Mathias Döpfner kifogásolt nyílt levele hozzájárulás a véleményformálásához egy erősen vitatott ügyben, és ugyan a török elnököt gúnyoló vers alkotója mellett foglal állást, de nem becsmérli őt.
Recep Tayyip Erdogan ügyvédje már az eljárás elején jelezte, hogy ha a bíróság nem tiltja el Mathias Döpfnert Jan Böhmermann támogatásától, azt tanácsolja majd a török államfőnek, hogy fellebbezzen.
Döpfner jót nevetett Böhmermann versén
Mathias Döpfner áprilisban megjelentetett nyílt levelében azt írta, hogy Jan Böhmermann verse „jól sikerült munka” és jót nevetett rajta, a felháborodást pedig nem érti, mert műalkotásról van szó, amely természetéből adódóan szabad, és a vélemény, a művészet és a szatíra németországi szabadságának hagyományai alapján „nem lehet eléggé tiszteletlen és sértő” ahhoz, hogy bárki is kifogásolja. Az Axel Springer vezetője a Szolidaritás Jan Böhmermannal! című írásában hangsúlyozta, hogy azonosul a vers minden szavával, és vállalja az ebből fakadó jogi következményeket.
Jan Böhmermann a ZDF neo országos köztelevízió Neo Magazin Royale című szatirikus műsorának március végi adásában olvasta fel a török államfőt válogatott durvaságokkal sértegető versét. Alkotásáról elmondta, az a szándéka, hogy kitapasztalja, hol vannak a politikai szatíra határai Németországban. A verset válasznak szánta arra, hogy az ankarai vezetés kifogásolta egy másik közszolgálati csatorna, az NDR extra3 című szatirikus műsorának Recep Tayyip Erdogant gúnyoló dalát.
Felségsértés
A török kormány áprilisban kezdeményezte a német kormánynál Jan Böhmermann felelősségre vonását a büntető törvénykönyv 103. paragrafusa alapján.
A felségsértési paragrafusnak is nevezett jogszabály külföldi országok intézményei és képviselői megsértésének büntetéséről rendelkezik. Az igazságszolgáltatás ilyen esetekben csak kormányzati felhatalmazással léphet működésbe. A kormány eleget tett Ankara kérésének, az ügy a mainzi ügyészséghez került.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Izrael és a Hamász is jóváhagyta a testületről szóló döntést.
A jelöltállítás nem az első alkalom volt arra, hogy a tiszások által megrendezett „népakarat” visszájára sült el.
Miként lehetne véget vetni a budapesti utakon tapasztalható káosznak? Hogyan válhatnának tisztábbá és biztonságosabbá a köztereink? Van-e hatékony megoldás a hajléktalanság problémájára? Többek között erre keresték szakértők és lokálpatrióták a választ a BP Műhely első konferenciáján.
