A TTIP-ről, a szegénységről és a fagykárokról is szó volt napirend előtt

Az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi egyezményről (angol rövidítéssel: TTIP), a szegénységről, a jövő évi költségvetésről és az április végi fagykárról volt szó kedden az Országgyűlésben napirend előtt.

Megemlékezés a madarak és fák napjáról

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke felidézte, 1902-ben Párizsban az európai államok egyezményt írtak alá a mezőgazdaság számára hasznos madarak védelme érdekében. Ugyanabban az évben Magyarországon Chernel István ornitológus szervezte meg először a madarak és fák napját – tette hozzá.

LMP: csak a gazdagok és a multik nyernek a TTIP-vel

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint a gazdaságot és a szegénységet a világban működő mechanizmusok, intézmények tartják fent, termelik újra, az egyik ilyen mechanizmus a szabadkereskedelmi egyezmények intézménye, mint amelyet az EU és az Egyesült Államok tervez kötni. Hozzátette: nincs kétségük afelől, hogy az egyezményt támogatja az Orbán-kormány. Értékelése szerint a TTIP-vel csak a gazdagok és a multik nyernek, az együttjár az Országgyűlés hatásköreinek csökkentésével, a magyar és az európai emberek életminőségét biztosító szabályozások feladásával, illetve a magyar önrendelkezés elárverezését jelenti.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára szerint csak elvi támogató álláspontot fogalmazott meg a kormány az egyezménnyel kapcsolatban, vagyis ha olyan szöveget véglegesítenek, amely elfogadható a magyar érdekek szempontjából, akkor nem fognak akadályt gördíteni a megállapodás elfogadása elé. Jelezte, a tárgyalások folynak, az Európai Bizottság mozgásterét az Európai Tanács által meghatározott mozgástér határozza meg, a mandátum rögzíti: a megállapodás nem eredményezheti a magas szintű európai környezetvédelmi, egészségvédelmi, munkajogi normák szintjének csökkentését.

MSZP: a kormánynak a szegényeket kellene segítenie

Burány Sándor (MSZP) szerint fordulatra van szükség a kormányzásban: vissza kell állítani az állami cégvezetők bérplafonját, újra csökkenteni kell az alacsonykeresetűek adóját. A felső tízezer és a harácsoló klientúra, a magánvagyonok gyarapítása helyett újra a közjóval, szegények segítésével kellene foglalkoznia a kormányzásnak - közölte. Az ellenzéki politikus azt mondta, a kutatások szerint 2010 óta a szegénység nőtt, négymillióan élnek a létminimum alatt, a szakképzettek pedig elhagyják az országot.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta, a kormány szerint a szegénységből a munka által juthat ki egy ember; ma már 2010-hez képest ötszázezerrel többen dolgoznak, több mint 4,2 millió a foglalkoztatottak száma. Hozzátette: akik most közfoglalkoztatottak, azok korábban sokkal csekélyebb összegű segélyt kaptak. Szólt a jövő évi adóváltozásokról, a gyermekvállalás segítéséről. A külföldi munkavállalást politikai hisztériakeltésre használják, miközben a szocialisták voltak azok, akik körbeplakátolták az országot azzal, hogy lehet Bécsben cukrászdát nyitni – mondta. Azt kérdezte a szocialista kormányok alatt több kormányzati posztot is betöltő Burány Sándortól: hol volt akkor, amikor a duplájára nőttek az energiaárak, vagy tett-e bármit a devizahitelezés ellen.

KDNP: a 2017-es költségvetés a jó és egészséges társadalmat szolgálja

Harrach Péter (KDNP) úgy értékelte, a 2017-es költségvetés a jó és egészséges társadalmat szolgálja, abból egy egységes társadalom képe bontakozik ki. Hozzátette: bővülnek a családok, a hátrányos helyzetűek lehetőségei, a kiszámíthatóságot az életpályamodellek segítik. Szerinte primitívek és siralmasak a sportfejlesztésekkel kapcsolatos kritikák.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára felidézte, hogy a 2010-es kormányváltáskor milyen helyzetben volt az ország: pénzügyi, morális és társadalmi csődben volt Magyarország. Az OECD szerint azonban most már jó úton járnak, az ország gazdasági eredményeit el kell ismerni – közölte, majd úgy értékelte: reális és támogatható a jövő évi költségvetés.

Fidesz: az ország számos megyéjében szenvedtek fagykárokat az ültetvények

Bányai Gábor (Fidesz) beszámolt arról, hogy április végén az ország számos megyéjében szenvedtek fagykárokat az ültetvények, elsősorban a szőlő-, a gyümölcs- és a zöldségtermelőket érinti a kár. Mint mondta, a legtöbb kárbejelentés Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács megyéből érkezett. Közölte, a termelők az agrárkárenyhítési rendszeren keresztül igénybe vehető kárenyhítő juttatás formájában részesülhetnek kompenzációban. Hozzátette: idén 24 milliárd forint áll rendelkezésre, de csak azok kaphatnak ilyen juttatást, akik regisztráltak az agrárkárenyhítési rendszerben.

Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdasági államtitkára közölte, folyamatban van a kárfelmérés, május 9-én országosan közel 5000 fagykár bejelentés érkezett 31 ezer hektár területre. Elmondta, a kárenyhítési alapban a jövő év elején rendelkezésre álló mintegy 24 milliárd forint elég lesz a legmagasabb összegű kompenzációra. Jelezte azt is, hogy egy folyamatban lévő jogszabály-módosítás alapján a károkat május 23-ig lehet bejelenteni.