„A család vajon mi?” – jobbos és balos politikusok vitatkoztak

„A család vajon mi?” címmel rendezett vitát a Magyar Liberális Párt pártalapítványa, amelyen talán némileg meglepő módon mindkét kormánypárt és a Jobbik is részt vett. Hogy ez tényleg meglepő, azt felvezetőjében Bősz Anett, a Liberálisok ügyvivője is elmondta, hozzátéve azt, hogy azért tartja fontosnak ezeket a vitákat, mert így talán közeledhetnek az álláspontok és esetleg hatni is tudnak a kormányzatra. Kiindulópontnak pedig arról beszélt – utalva Orbán Viktor közelmúltbeli kijelentéseire –, hogy a család egy szeretetközösség – szemben a miniszterelnök szerinte kirekesztő fogalommagyarázásával.

Nevén nevezett dolgok

Az hamar kiderült, hogy a jobboldali pártok a családot elsősorban demográfiai oldalról közelítik meg. A KDNP-s Hollik István például leszögezte: nem akarják senkire ráerőltetni a családfelfogásukat, csak nevén nevezik a dolgokat; és mivel családpolitikájuk alapja a gyermek, amely a tudomány mai állása szerint egy férfi és egy nő kapcsolatából jöhet létre, ezért a családot is ez alapján definiálják. Dúró Dóra azt hangsúlyozta: a Jobbik számára a magyarság demográfiai helyzete a legfontosabb probléma. Hollikhoz hasonlóan vélekedett a fideszes Révész Máriusz, aki azonban első megszólalásakor leszögezte: a média tudatosan magyarázza félre a családdal kapcsolatos kormánypárti kijelentéseket, miközben a kabinet teljesen egyenrangúnak ismeri el a gyermeknevelés különböző formáit.

Az MSZP-s Tüttő Kata erre reagálva azt mondta: nem véletlenül bizalmatlanok, hiszen ha Orbán Viktor valamikor mond valamit, akkor annak általában van később következménye. Ő egyébként a család értelmezéséről azt mondta, hogy az MSZP a legbefogadóbban értelmezi ezt a fogalmat: vagyis mindenkinek családnak tekinti, aki magát annak tartja; tehát nem demográfiai oldalról közelíti meg a témát, hanem onnan, hogy a család egy szeretetközösség. Ezt a felfogását vallotta egyébként magáénak a többi baloldali résztvevő is.

A PM-s Tordai Bence például egy személyes példával vezette fel ezt. Elmondta, hogy 17 éve él együtt párjával, két gyermekük van, de nem házasodtak össze, vagyis szerinte a kormány őket nem tekinti családnak, mivel az „alaptörvénynek nevezett cuccba” is bekerült, hogy a házasság a család alapja. Egy közbevetés kapcsán megtudhattuk, hogy a moderátor Bombera Krisztina is hasonló cipőben jár, ezen a ponton elszabadultak az indulatok: előbb Hollik István, majd Révész Máriusz is hevesen cáfolta, hogy ez így lenne, mivel a jogszabályok egyértelműen fogalmaznak arról, hogy az egyenesági leszármazottak családot alkotnak. Tordai itt tovább ment, és többször rákérdezett arra, hogy de ugye azért a házasságot preferálják a nem házassággal szemben. Hollik később elismerte, hogy igen, a házasságot ideálisabbnak tartják, de a jog nem tesz különbséget a gyermekek szempontjából.

A PM-es politikus viszont még ezen a pontont sem állt meg, hanem egy gyermeket nevelő, baráti leszbikus párt is felhozott példaként, hogy na de ők tényleg nem alkotnak családot a kormánypártok felfogása szerint. „Az is egy család” – vetette közben erre Hollik István, aki szerint helyre kellene már tenni, hogy mi van a családokról szóló törvényben valójában. Ez a kijelentés annyira meglepő volt egy KDNP-s politikus szájából, hogy a Mandiner az esemény után megkérdezte az országgyűlési képviselőt: valóban úgy értette-e a kijelentését, hogy egy leszbikus pár és egy gyermek is családot alkot. Hollik István azonban ekkor pontosította kijelentését. Mint azt a Mandinernek kifejtette, a vér szerinti szülő és a gyermek között áll fenn családi kapcsolat, ezt családnak tekintik, a leszbikus partnert viszont nem.

Mozaik családok

Kisebb vita alakult ki akörül is, hogy a hangoztatott elveknek megfelelően vajon valóban minden gyermeket azonosan kezel-e a jog, mindegyik megkapja-e az azonos támogatást. A kormánypárti politikusok és Dúró Dóra szerint igen, az LMP-s Szél Bernadett ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a mozaik családok esetében, vagyis amikor előző kapcsolatokból származó gyermekek kerülnek új kapcsolat, nem teljesen egyértelmű a helyzet és erről alkotmánybírósági határozat is van. Ez a téma a beszélgetés során többször is előkerült, végül Révész Máriusz azt ígérte, hogy utána fog nézni az ügynek mindenképpen.

Ahogy az egy családról szóló vita során, ahol jelen vannak jobboldali és baloldali-liberális vendégek is, várható, nem csak egyszer került elő az azonos nemű párok helyzete. Tordai Bence például a korábbi kérdését követően folytatta: szerinte ezeket az embereket kirekesztik, Révész Máriusz viszont arra hívta fel a figyelmet: a bejegyzett élettársi kapcsolat majdnem ugyanazokat a jogokat biztosítja az azonos nemű pároknak, mint a házasság, ebben 2010 óta sem történt semmilyen változás. Egy változás lesz most – és ezzel magyarázatot is adott egy néhány héttel ezelőtti vitára, ami egy költségvetési törvényhez benyújtott módosító javaslat miatt robbant ki, hogy az első házasoknak járó adókedvezményt csak az első házasok fogják megkapni. Vagyis – hívta fel rá a figyelmet – szó sincs arról, hogy a kormány jogokat akarnak elvonni az azonos nemű pároktól.

A fideszes politikus egyébként megjegyezte: családpolitika kapcsán nem biztos, hogy egy 2-3 százaléknyi embert érintő problémával kellene foglalkozni, miközben ennél súlyosabb gondok is akadnak mondjuk az egyedülálló szülők vagy a nagycsaládosokkal kapcsolatosan, amelyeket orvosolni kellene.

A Hollik-Tordai vitának volt egy folytatása is, amely már-már tényleg személyeskedésbe csapott át. A KDNP-s politikus – II. János Pál pápát idézve – a „tolerancia diktatúrájának” nevezte, hogy miközben szerinte ő megérti a másik álláspontját, addig Tordai nem képes elfogadni az övét. Később erre a PM-s politikus úgy reagált: nehogy már úgy nézzen ki a dolog, hogy ma Magyarországon a kormánypárti vélemények vannak elnyomva.

Jobbikos feminizmus

A beszélgetés során előkerült a lombikbébi-program kérdése is, amely számtalan, meddőséggel küzdő párnak segíthetne, azonban nagyon drága eljárás. Dúró Dúra ennek kapcsán elmondta: a Jobbik támogatja, hogy növeljék az erre biztosított állami forrást. Az LMP-s Szél Bernadett ugyanakkor megemlítette azt is, hogy miután a spermabankokra is lecsapott a hatóság, annak következményeként nem csak drága, hanem hosszadalmasabb is lett azok számára a programban való részvétel, akik esetében a férfi egészségügyi helyzete miatt nem tudnak természetes úton gyermeket vállalni. Révész Máriusz ennek kapcsán is ígéretet arra, hogy utána néz a helyzetnek.

Dúró Dóra a beszélgetés háromnegyedénél el kellett, hogy menjen, ám ezt megelőzően még egy feministának is beillő monológot is mondott arról, hogy a család kapcsán nem csak a nőkről, hanem a férfiak szerepéről is beszélni kellene. Itt kitért többek között arra: a nők bérhátránya abból fakad, hogy a „piac beárazza a nőket”, vagyis azt, hogy a jelenlegi magyarországi helyzetben a nők azok, akik otthon maradnak a gyerekkel, ha beteg, vagy éppen ápolják az idős szülőket, rokonokat. Szerinte amíg nem változik meg az, hogy egy kapcsolatban a férfiak egyenrangúnak tekintsék a nőket és így kivegyék a részüket az otthoni tevékenységből is, addig ez nem fog megváltozni. Ugyanakkor leszögezte: ez egy nehéz ügy, mivel szerinte a család életébe nem szabad beavatkoznia az államnak.

Bár ezt a jobbikos politikus már nem hallhatta, de erre reagálva Szél Bernadett emlékeztetett: az LMP nyújtott be javaslatot arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi 36 hónapig járó GYES alatt egy hónapot kötelezően az apáknak kelljen a gyermekükkel eltölteniük. Erre azonban szerinte a Fidesz úgy reagált, hogy ők liberálisabbak ennél, ezért nem is akarják megmondani egyetlen családnak sem, hogy hogyan vigyázzanak a gyermekükre. „Apához is joga van a gyereknek” – indokolta meg Szél, hogy miért lenne jó egy ilyen megoldás. Révész Máriusz arra hívta fel a figyelmet, hogy ha egy apa otthon akar maradni a gyermekével, most is van rá lehetősége, mert férfiak is igénybe vehetik mind a GYES-t, mind a GYED-et. Ez azonban nem igazán jellemező a jelenlegi magyar családokra – Szél szerint nem véletlenül. Az egyébként liberális Bősz Anett is úgy látta, ott igenis van szerepe az államnak, hogy elérjék: az apa is vegye ki a részét a gyermekgondozásból.

Gyermekszegénység, abortusztabletta

Az MSZP-s Tüttő Kata egy nem túl színvonalas viccel igyekezett szemléltetni, hogy szerinte a(z amerikai) konzervatívok hogyan szeretik a gyereküket: addig, amíg az anyaméhben vannak, meg akkor, amikor már el lehet őket küldeni katonának. Ezen azért többen felhorkantak – joggal. A szocialista politikus ezt követően két, eddig még nem tárgyalt témakört emelt be a beszélgetésbe: egyrészt a gyermekszegénység ügyét, másrészt az egészségügyi témákat, nevesen a „szülészeti erőszakot”, ami miatt sokakban traumatikus élmény marad a szülés, valamint az abortusztabletta kérdését, ami szerinte akár hozzájárulhatna a születésszám növekedéséhez is.

Révész Máriusz ezen hangosan nevetett, és az asztalnál ülő nők többedszerre sem tudták meggyőzni őt arról, hogy ennek a kijelentésnek van értelme. Végül Tüttő világosította fel, amikor elmagyarázta: az abortusztabletta csökkenti a szövődmények veszélyét, így növeli a későbbi terhesség esélyét, ezzel szemben az orvosi beavatkozások – amelyekre olyankor is szükség lehet, amikor a magzat magától halálozik el – növelik a későbbi szövődmények kockázatát. Így végül a fideszes politikus is megértette, mire gondolt valójában Tüttő.

A vita lezárásaként a két kormánypárti politikus, a KDNP-s Hollik István és Révész Máriusz is felsorolta, hogy mi mindent tett a kormány a családokért. Hollik egyébként a szülés közbeni „erőszak” okozta trauma kapcsán egyetértett Tüttővel és azt mondta: ez valóban probléma ma Magyarországon, de szerinte egy ilyen trauma sem akadályozhatja meg a nőket abban, hogy később is gyermeket vállaljanak. Szél Bernadett ennek annyira megörült, hogy azt kérte: a KDNP karolja fel a szülés témáját és alakuljon „népfront” az ügyben. Talán ez is olyan téma lesz, amit minden párt magáénak tud majd vallani. Meglátjuk.