Költségvetési lazítást tervez a kormány

A jövő évi költségvetés 17 ezer 375 milliárd forint bevételi főösszeggel, 18 ezer 541 milliárd forint kiadási főösszeggel és 1166,4 milliárd forint hiánnyal számol – derül ki az Országgyűlésnek kedden benyújtott dokumentumból. Az uniós módszertan szerinti (ESA) deficit 894,5 milliárd forint, a GDP 2,4 százaléka.

A büdzsé három részre tagolódik, a központi alrendszeren belül a hazai, nullszaldós működési költségvetés jövő évi kiadásai és bevételei 14 ezer 698 milliárd forintot tesznek ki. A hazai felhalmozási költségvetés bevételi főösszege 1132 milliárd forint, kiadási főösszege 1604,4 milliárd forint, hiánya pedig 472,4 milliárd forint. A harmadik elem, az uniós fejlesztési költségvetés bevételi főösszege 1545,2 milliárd, kiadási főösszege 2239 milliárd, hiánya pedig 694 milliárd forint.

1,6 százalékponttal csökkenhet az államadósság

A parlament honlapjára kedd este felkerülő dokumentumból kiderül, hogy az államháztartás 2017. december 31-ére tervezett adóssága 312,0 forint/euró, 284,7 forint/svájci frank és 282,8 forint/amerikai dollár árfolyam mellett 26 ezer 936,3 milliárd forint.

A GDP az idei 2,5 százalékos bővülést követően 3,1 százalékkal nő, az infláció pedig 0,4 százalékról 0,9 százalékra gyorsul. A háztartások fogyasztásának növekedési üteme az idei 3,2 százalékról 3 százalékra lassul, a beruházások pedig az idei 1,8 százalékos visszaesés után 9,1 százalékkal bővülnek. Az export növekedése 6,3 százalékra lassul az idei 6,7 százalékról, az import bővülés üteme pedig 7,4 százalékra gyorsul 6,4 százalékról.

A folyó fizetési mérleg többlete az ideivel megegyezően, 6,2 milliárd euró lesz, a GDP 5,2 százaléka. A foglalkoztatottak száma 1,7 százalékkal bővül, amiből a versenyszférában 2 százalékos, a közszférában 0,9 százalékos lehet a növekedés. Az átlagkeresetek 5,1 százalékkal emelkedhetnek jövőre az előterjesztés szerint.

Varga Mihály elmondta kik járnak jól

Az adócsökkentés, az otthonteremtés és a gyarapodás költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden a Parlamentben, mielőtt Gulyás Gergelynek az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökének átnyújtotta a törvény tervezetét. Megjegyezte, a költségvetés biztosítja, hogy minden magyar ember léphessen egyet előre.

Az államadósság az idei év végi, GDP-arányos 73,5 százalékról 71,9 százalékra csökken a jövő év végére, 37 ezer 279 milliárd forint nominális GDP mellett a 2017-es költségvetési törvényjavaslat szerint.

Minden szakterület számára többletforrást biztosítana a kormány az idei évhez képest - mondta. Oktatásra 270 milliárd, egészségügyre 167 milliárd, tb- és jóléti kiadásokra 155 milliárd, kultúrára 66 milliárd többletforrást tartalmaz a javaslat. A rendvédelem 114, az önkormányzatok 5 milliárd, az igazságügy 26 milliárd, a külügy 10 milliárd többletforrásra számíthat. Ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, a honvédelem az ideinél 51 milliárd forinttal nagyobb büdzséből működhet jövőre – tette hozzá. A 2240 milliárd forintos uniós forrásfelhasználáson kívül további 1600 milliárd forintot fordítanának a fejlesztések támogatására.

Jelentős adócsökkentés várható

Ismertette, hogy január elsejétől 5 százalékra csökken a tej, tojás és baromfihús áfája, ami jelentős támogatást jelent minden magyar családnak, emellett növeli a hazai termelők versenyképességét és hozzájárul a kereskedelmi forgalom bővüléséhez. A legfontosabb élelmiszerek mellett az éttermi szolgáltatások áfakulcsa is csökken, 18 százalékra, ahogy az internet hozzáférésé is. Jövőre továbbra is 15 százalék lesz a személyi jövedelemadó kulcsa, ami Európában az egyik legalacsonyabb – mondta.

Megemlítette: a jövő évi költségvetés új szerkezetben készült, három részből áll: az állam működési költségvetése nullszaldós lesz, a másik kettő az uniós és a hazai fejlesztési forrásokat tartalmazza, ezek jelentenek az uniós statisztika szerint is elszámolt deficitet. Kijelentette: a kormány megőrzi a nyugdíjak reálértékét, a nyugdíjemelés a tervezett inflációval megegyező. Ha a fogyasztói árak a kormány által prognosztizáltnál kevésbé nőnek jövőre, a nyugdíjak reálértéke nő, ha az infláció a tervezettnél magasabb lesz, akkor kompenzálják a nyugdíjasokat - tette hozzá. 

Kiemelte, hogy 2011-2015 között 21,5 százalékkal, az infláció felett 8,8 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, tehát az eddig felhalmozott plusz reálérték-emelkedés „visszapótolta azt a nyugdíjasok számára, amit az előző kormányok elvettek”. Jelezte azt is, hogy az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése további reálnyugdíj emelést jelent, hiszen a nyugdíjasok fogyasztói kosarában ezek nagy súllyal szerepelnek, az árcsökkenés a nyugdíjasok számára „egy újabb kisebb rezsicsökkenést” jelent.

Bejelentette, hogy jövőre tovább bővülnek a családi adókedvezmények, és az otthonteremtési támogatások. A családi adókedvezménynek köszönhetően az átlagkeresettel rendelkező kétgyermekes családoknak jövőre is több jövedelmük lesz. 2019-re fokozatosan kétszeresére, gyermekenkénti 10 ezer forintról 20 ezer forintra nő a havi adókedvezmény összege.     Az emelés részeként 2017-ben gyermekenként 15 ezer forintra nő a havi adókedvezmény összege, ezzel egy kétgyermekes család éves jövedelme akár további 60 ezer forinttal is növekedhet - mondta. Meghirdetik az elmúlt évtizedek legnagyobb otthonteremtési programját is, a költségvetésből 211 milliárd forintot fordít a kormány a magyar családok otthonteremtésének támogatására. Ennek része a családok otthonteremtési kedvezménye (csok), az államilag támogatott kedvezményes hitel, valamint az új lakások építésére vonatkozó áfacsökkentés, 2017-től működni fognak nemzeti otthonteremtési közösségek is – sorolta.

Lesz biztonsági tartalék és extra foglalkoztatási ösztönzők

A törvényjavaslat a korábban már megszokott konzervatív módon készült, az előre nem várt kockázatok kivédése érdekében a kormányzat ismételten két típusú központi tartalékot képzett. Közölte: az Országvédelmi Alap célelőirányzata és a rendkívüli kormányzati intézkedések tartaléka együttesen 170 milliárd forint, ebből az Országvédelmi Alap 2017-es előirányzata 60 milliárd forint, míg a rendkívüli kormányzati intézkedéseké 110 milliárd forint lesz. 2016-ban előbbi 70 milliárd forint volt, utóbbi pedig 100 milliárd forint – mondta Varga Mihály. A tartalékok rendszerét erősíti a költségvetési fejezetenként képezett stabilitási tartalék, amelyek együttes összege mintegy 35 milliárd forintot tesz ki, ezek felhasználása a kormány döntése alapján az év utolsó negyedévében lehetséges – jelezte. Így a fejezetenkénti tartalékokkal együtt több mint 200 milliárd forint „biztonsági tartalék” van a jövő évi büdzsében.

Közölte azt is, hogy a segély helyett munkát elv folytatásával a kormány új jogintézményt vezet be, az elhelyezkedési juttatással segíti a jövőben a közfoglalkoztatottak elhelyezkedését a versenyszférában. A jövőben támogatást kapnak azok a munkavállalók, akik a közfoglalkoztatási jogviszony lejártát megelőzően állást találnak maguknak. Emellett 2017-től a közfoglalkoztatás időtartalma is beszámít az álláskeresés időszakába, ennek értelmében jogosulttá válnak a munkahelyvédelmi akció kedvezményére tartós munkanélküli kategóriában.

„A munkaadókat  is támogatjuk, elsősorban az uniós forrásokból finanszírozott munkaerőpiaci programokon keresztül”- tette hozzá. Emellett megmaradnak a korábbi támogatási formák, az ifjúsági garanciaprogram, valamint a munkahelyvédelmi akció, amelyek jelentős járadékkedvezményt nyújtanak – fogalmazott a miniszter.

Politikai reakciók: az ellenzék nekiugrott a javaslatnak

A Fidesz-frakció közölte: a jövő évi költségvetés biztosítja, hogy 2017-ben mindenki léphessen egyet előre; a gazdasági növekedésből származó bevételeket a családokra, további adócsökkentésre és az otthonteremtési program folytatására fordítják. Tovább nőhet a kétgyermekesek családi adókedvezménye, 27 százalékról 5 százalékra csökken a tej, a tojás és a baromfihús áfája. Folytatódik a pedagógusok, a rendőrök, a katonák életpályaprogramja, és már zajlanak az egyeztetések az egészségügyi, a szociális dolgozók bérrendezéséről – sorolták.

A Demokratikus Koalíció a költségvetés kedden benyújtott tervezetének adatait úgy értelmezi, hogy az „Orbán-rezsim” és a Fidesz számára továbbra sem az ország érdekei fontosak. Molnár Csaba, a párt ügyvezető alelnöke közleményében önleleplezőnek nevezi, hogy hat év kormányzás után a kormányzat akkor akarja az egészségügyet a költségvetés nyertesévé nyilvánítani, miután „tönkretették az orvosokat, az ápolókat és a betegeket”. 

A Jobbik alelnöke a függőség és a „kiszáradt gazdaság” büdzséjeként hivatkozott a kormány kedden benyújtott javaslatára. Z. Kárpát Dániel budapesti sajtótájékoztatóján jelezte: noha a javaslatot teljességében még nem ismerik, a sarokszámok egyértelművé teszik a helyzetet.

Radikális változtatást sürgetett az LMP. Schmuck Erzsébet frakcióvezető-helyettes átgondolatlannak ítélte a büdzsét, mondván, míg néhány hete még hiány nélküli javaslatot ígért a kormány, az uniós források gyors kiszórása érdekében mégis nagyobb lesz a deficit jövőre, mint idén. Szerinte minderre csak azért van szükség, hogy a fejlesztési forrásokból minél többet lophassanak el a kormányhoz közel állók. 

A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint a 2017-es költségvetés az emberek 80 százalékának a leszakadást jelenti. Szelényi Zsuzsanna, az Együtt – a Korszakváltók Pártja politikusa önzőnek és rövidlátónak nevezte a jövő évi büdzsét.

Portfolio: EU-s szabályt és magyar törvényt is sért az új költségvetés

A portfolio.hu gazdasági hírportál elemzésében kiemelte, hogy a kormány tervezett költségvetési lazítása erősen ellentmond a korábbi gyakorlatnak, amely a fiskális szigort tartotta szem előtt. Az új költségvetési tervezet ezenfelül megszegi az Unió által előírt szabályt, amely bekerült a magyar gazdasági stabilitási törvénybe: „A kormányzati szektor egyenlegét úgy kell meghatározni, hogy összhangban legyen a középtávú költségvetési cél elérésével” – idézi a törvény szövegét a portál.

A tervezet 2,1 százalékos strukturális hiánnyal kalkulál, míg a középtávú költségvetési cél (MTO) 1,7 százalékos strukturális hiányt ír elő. A problémát a Költségvetési Tanács is jelezte a kormánynak, de a kormány úgy reagált, hogy a strukturális hiány számítása nem egyértelmű, ugyanakkor kötelezettséget vállalt, hogy majd 2018-ban tartani fogja az 1,7 százalékos célt.