Schiffer András elárulta, alkalmas lenne-e a kormányzásra a Tisza Párt (VIDEÓ)
Az LMP egykori vezetője Rónai Egonnak arra a kérdésére is válaszolt, hogy tervez-e visszatérni a politikába.
A kormány nem is akar tiszta viszonyokat teremteni az egészségügyben a Lehet Más a Politika szerint. Ábrahám Júlia LMP-s politikus úgy látja: Magyarország a GDP 3,9 százalékát fordítja idén az egészségügyre, ami az ellenzéki politikus szerint „abszurd módon alacsony”.
A Lehet Más a Politika (LMP) szerint a kormány nem is akar tiszta viszonyokat teremteni az egészségügyben, mert akkor nagy valószínűséggel kiderülne, hogy nincsenek meg a biztonságos betegellátás feltételei, nincs elegendő szakdolgozó sem.
Ábrahám Júlia, a párt egészségügyi szakszóvivője szombati budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: a kormány „hazug és megtévesztő” képet sugall az egészségügyről. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy bár Orbán Viktor miniszterelnök februári évértékelőjén azt mondta, a kormány a tavalyi 60 milliárd forintos adósságkonszolidációval megmentette a kórházakat, valójában ez az adósság már újra eléri a 40 milliárd forintot, és havonta csaknem 4,5 milliárd forinttal nő.
Felidézte azt is: Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár korábban arról beszélt, hogy pontosan annyi orvos és ápoló dolgozik az egészségügyben, amennyire szükség van, ám szerinte ezt a kormány nem tudhatja. Ugyanis - fejtette ki - 2005 és 2015 között több mint 17 ezer magyar orvos és ápoló kért külföldi munkavállaláshoz igazolást, de emellett nem tudni, hogy hányan hagyták el a szakmát, ráadásul a „szégyenletesen alacsony” alapbérek miatt sok orvost vállalkozói szerződésekkel foglalkoztatnak.
Ábrahám Júlia kiemelte: a kormány az oktatáson és az egészségügyön akar spórolni, pedig ezek a legfontosabb ágazatok. Magyarország a GDP 3,9 százalékát fordítja idén az egészségügyre, ami az ellenzéki politikus szerint „abszurd módon alacsony”.
Ismertette: az LMP szerint mindenkire kiterjedő alapbéremelésre és az egészségügyi szolgáltatások reális értéken történő finanszírozására van szükség. A bérrendezéshez 100 milliárd forintot kellene első lépésként átcsoportosítani az egészségügybe, ennek a fedezete meg is lenne a szakszóvivő szerint, hiszen, mint mondta, a kormány például 150 milliárd forintot költ a Városliget beépítésére.