Elfogadták a nok-ot Áder kritikáival együtt

Egyértelműsítő, pontosító módosításokkal ismét lehetővé tette a nemzeti otthonteremtési kedvezmény (nok) létrehozását az Országgyűlés, miután az erről szóló, két hete elfogadott törvényt az államfő megfontolásra visszaküldte a Háznak. A képviselők 109 igen szavazattal, 53 nem ellenében fogadták el a kormány javaslatát. A köztársasági elnök kritikáit figyelembe véve a jogszabály úgy módosult, hogy a közösségszervező köteles folyamatosan fenntartani a törvényben meghatározott tartalék szintjét. A kiszámítható működés érdekében a rendkívüli befizetések összegét a hátralék 40 százalékában maximalizálják, míg a licitekét annak 60 százalékában, a közösség pedig a tevékenységét – az előre megjelölt időtartamon túl – addig folytatja, amíg minden tagja ingatlanhoz nem jut. A törvény kimondja azt is, hogy a szervező zrt. vagyona elkülönül az általa működtetett nok vagyonától.

Vas Imre, a törvényalkotási bizottság fideszes tagja kiemelte: a családok otthonteremtési lehetőségének bővítésével egyetértett az államfő, de néhány ponton korrekciót javasolt. A köztársasági elnök felvetései alapján 17 pontos módosító javaslatot nyújtott be a testület – jelezte. Rámutatott: a javaslat maradéktalanul, pontosan és egyértelműen tisztázza a közösség és a szervező jogállását. Kitért arra is: a befizetés mértéke a hátralévő befizetés 40 százalékát nem haladhatja meg, a szervezet tartalékainak mértéke pedig 3 százalék alá nem csökkenhet. Külön biztosítási rendszer nélkül is megfelelő védelmet nyújtanak a nok tagjai számára – jelezte. 

Harangozó Tamás (MSZP) a kisebbségi véleményt ismertetve úgy értékelt, a 17 pont még csak nem is „karcolja” az államfő kifogásait. Továbbra is jogalkotással elkövetett korrupció valósul meg – fogalmazott, és megismételte, két cég tud majd élni a lehetőségekkel. A befektető védelem tekintetében továbbra sincs semmilyen garancia – rögzítette. A kispénzűek, kevésbé informáltak lesznek a vesztesek és a jól szituált, gazdagok tudnak majd profitálni. Azt tanácsolta, ne szavazzák meg a javaslatot, az állampolgárok, pedig olyan messzire kerüljék el, amennyire csak lehet. Lukács László György (Jobbik) szintén a kellő garancia hiányát vetette fel. Szerinte az államfő is ezt hiányolta a törvény kapcsán. Hozzátette: a jogszabály alkotójának kötelessége megvédeni az embereket, és ezért szükség lenne egy pénzügyi alap közbeiktatására. Továbbra is egy veszélyes pénzügyi üzemmel állnak szemben – mondta, hozzátéve: joggal lehet attól tartani, az egész pilótajátékká fog alakulni.

Széchenyi Istvánra és Arany Jánosra fogunk emlékezni

Az Országgyűlés határozatban fejezte ki tiszteletét Széchenyi Istvánnal szemben, a „legnagyobb magyar” születésének 225. évfordulója alkalmából. A képviselők 174 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadták el kormánypárti politikusok indítványát, amely követendőnek nevezi a Széchenyi István emlékét törvénybe iktató 1925-ös törvénycikket.

A parlament döntésével felkérte a kabinetet, hogy egy tudományos szimpóziumon emlékezzen meg Széchenyi Istvánról, a posta elnökét pedig arra, hogy gondoskodjon egy az évfordulóra emlékező emlékbélyeg kiadásáról. A képviselők szorgalmazták továbbá, hogy minden „anyaországi és Kárpát-medencei magyar közösség” emlékezzen meg a„legnagyobb magyarról”. A Ház határozatában üdvözölte, hogy a kormány gondoskodik a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum állandó kiállításának újrarendezéséről, a nagycenki Széchenyi-kápolna felújításáról.

Arany János-emlékévvé nyilvánította az Országgyűlés 2017-et a költő születésének 200. évfordulója alkalmából. A képviselők 174 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadták el kormánypárti politikusok határozati javaslatát, amelyben a nemzet költőjének, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb egyéniségének nevezik Arany Jánost.

A parlament döntésével kimondta, támogatja és szorgalmazza az Arany János munkásságáról szóló rendezvények, megemlékezések szervezését, valamint oktatási anyagok készítését „mind az anyaországban, mind a határon túl élő magyarság és a diaszpóra magyarsága körében”. Arany János a magyar kulturális közösségi tudat egyik sarokköve, nemzeti identitásképző ereje máig ható – írták az előterjesztők.

Várhatóan hallgatói szakmai gyakorlatot az iskolaszövetkezeten keresztül is lehet végezni

A hallgatói szakmai gyakorlat igazolásával összefüggésben kezdeményezte a szövetkezetekről szóló törvény módosítását Szatmáry Kristóf (Fidesz), az egyéni képviselői javaslatot a kormány, a Fidesz és a Jobbik is támogatta a vitában. 

Szatmáry Kristóf (Fidesz) expozéjában ismertette, hogy Magyarországon évente 180-200 ezer diák vállal munkát, jelentős részük iskolaszövetkezetben. A tagok 10 százaléka felsőfokú tanulmányaihoz kapcsolódó szakmai gyakorlaton vesz részt, azonban az iskolaszövetkezetek ezt nem igazolhatják le, mert nem felelnek meg a vonatkozó kritériumoknak, a cég pedig nem a hallgatóval, hanem a szövetkezettel áll jogviszonyban. A kormánypárti politikus célként jelölte meg, hogy ezt az ellentmondásos helyzetet kezeljék és minél több diák hatékonyan teljesíthesse szakmai gyakorlatát. Kitért arra is, hogy csökkenhet azok száma, akiknek maguknak kell gondoskodni szakmai gyakorlóhelyről és a módosítások hatására nőhet a bekapcsolódó cégek száma is. A javaslat biztosítja, hogy azonos ellenőrzési mechanizmusok valósuljanak meg – tette hozzá.

Vinnai Győző, a Fidesz vezérszónoka szerint a módosító javaslat egy több ezer diákot érintő, fontos problémát orvosol a szakmai gyakorlattal kapcsolatban. Mint mondta, évente 180-200 ezer diák vállal valamilyen munkát, kétharmaduk iskolaszövetkezetben dolgozik, közülük 14-15 ezer fő végez felsőfokú tanulmányokhoz kapcsolódó szakmai gyakorlatot. A javaslat szerint az iskolaszövetkezetek is gyakorló hellyé válhatnak, így bővül az a kör, ahol igazolni lehet a szakmai gyakorlatot. Hangsúlyozta: fontos, hogy a gyakorlati képzés erősödjön, és ebbe minél több céget vonjanak be.    

Heringes Anita, az MSZP vezérszónoka közölte: pártja támogatja a javaslatot, mert kedvező intézkedést jelent a diákok, hallgatók számára. A javaslat elősegítheti a diákok szélesebb körű szakmai tapasztalatszerzését. Ugyanakkor felvetette, hogy a javaslattal a kormányoldal a hozzá közel álló, „barátibb” iskolaszövetkezeteket segíti. Farkas Gergely, a Jobbik vezérszónoka is támogatta a javaslatot, és helyeselte, hogy az intézkedéssel könnyebben lehet biztosítani a szakmai gyakorlatot, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a gyakorlat minőségét sem szabad elhanyagolni. Ezért javaslatot tett egy online visszajelzési rendszer létrehozására, amelyben a felsőoktatás hallgatók értékelhetnék a szakmai gyakorlatot biztosító helyeket. Szerinte emellett további adó- és járulékkedvezménnyel kellene motiválni a munkaadókat, hogy szakmai gyakorlatra fogadjanak diákokat.

Különválaszthatják a közbeszerzésektől a védelmi beszerzéseket

A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvényjavaslat vitájában Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában azt hangsúlyozta: egyetértés van abban, hogy minden nemzetnek, országnak joga van megvédenie önmagát, erre a védelemre készülni kell, és a felkészülést egyebek között védelmi eszközök beszerzésével kell biztosítani. Utalt arra, hogy a védelmi beszerzéseket jelenleg kormányrendelet szabályozza, a közelmúltban elfogadott közbeszerzésekről szóló törvény viszont ezeket a beszerzéseket törvényi szintre utalta, figyelemmel az európai unió irányelvére, amely a „klasszikus” közbeszerzésektől elválasztva, azok irányelvi szabályozásától függetlenül határozza meg a védelmi és biztonsági terület beszerzéseinek szabályozását.

Az államtitkár a szabályozás új elemei között említette, hogy a javaslat a korábbi szabályozással ellentétben nem konkrét szerveket sorol fel a hatálya alá tartozóként, hanem szervtípusokon keresztül határozza meg az ajánlatkérők körét, a biztonsági beszerzések tekintetében ajánlatkérőként említve a közszolgáltatókat is. A javaslat külön nemzeti és a külön uniós eljárásrendet szabályoz, valamint  megállapítja több gazdasági szereplő közös részvétele esetén az ajánlattétel szabályait, valamint a gazdasági szereplők egy beszerzési eljáráson belüli összefonódásának tilalmát is. Előírja a javaslat a keletkezett iratok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget is. A javaslat nemcsak az uniós irányelvnek való megfelelést, hanem – a védelmi beszerzéseken keresztül – végső soron nemzetünk biztonságát is szolgálja – összegzett az államtitkár.

Demeter Márta, az MSZP vezérszónoka egyetértett az uniós irányelv átültetésére vonatkozó céllal, azonban fontosnak tartotta a védelmi és biztonsági beszerzéseknél a közpénzek átláthatóságát is. Úgy vélte, a javaslat tágra nyitja a lehetőségét annak, hogy a közbeszerzési törvény helyett akkor is ennek a jogszabálynak a rendelkezéseit alkalmazzák, ha a beszerzés objektíve szétválasztható elemekből áll, valamint tág körben ad lehetőséget a verseny nélküli beszerzések lebonyolítására. Aggályosnak tartotta, hogy a beszerzéshez kapcsolódó dokumentumokat csak öt évig kell megőrizni, ami megnehezíti majd az utólagos vizsgálat lehetőségét.

Apáti István jobbikos vezérszónok azt mondta, a törvényjavaslatban döntően a közbeszerzési törvény szabályai köszönnek vissza, ezért egyszerűbb lett volna, ha abba foglalják bele a Ház előtt fekvő előterjesztést. Az ellenzéki politikus szerint a védelmi és biztonsági célú beszerzések speciális jellegéből adódóan szélesíteni kellene az ilyen beszerzésekből kizáró okok körét. Apáti István bírálta a 2004-től, de különösen a 2010-től folytatott közbeszerzési gyakorlatot, szerinte ugyanis az elmúlt 12 évben annak „lepapírozása” zajlott, hogyan tegyék a pénzt a költségvetésből „párt- és magánzsebekbe” különféle túlárazott szolgáltatásokkal, építési beruházásokkal. A jelenlegi kormánytöbbség még egy olyan „szent ügyben” is, mint a kerítésépítés korrupciógyanús ügyleteket valósított meg – fogalmazott. Közölte: ha a most tárgyalt törvényjavaslat azt a célt szolgálja, hogy az ehhez hasonló „disznóságokat” megkönnyítsék, akkor a Jobbik nem tudja azt támogatni.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerint a világegyetem még nem látott olyan előterjesztést, mint ez a törvényjavaslat, amelynek lényegi eleme, hogy mindenben el lehet térni tőle. A vezérszónok egyetértett azzal, hogy szabályozni kell a védelmi beszerzéseket – eltérve a klasszikus közbeszerzésektől –, de nem úgy, ahogyan azt a kormány javaslata tartalmazza, abban ugyanis „semmilyen pozitívum nincs”. Szerinte a közbeszerzések hatálya alól kivett állami beszerzések terén ma „kifolyatják” a közpénzt „baráti oligarchákhoz”. Schiffer András a védelmi beszerzéseknél titokvédelmi szempontból azt tartaná helyesnek, ha csak a győztes pályázóval ismertetnék meg a beszerzés bizonyos részleteit. Emellett kritizálta, hogy a közvélemény nem tudhat meg információkat azokról a minősített cégekről, amelyek az ilyen beszerzéseknél üzleti partnerként szóba jöhetnek.