Széleskörű egyeztetést sürgetnek a szakszervezetek a cafeteria-rendszer Orbán Viktor által belengetett átalakításának ügyében. A cafeteria ügyében a szakszervezetek első és legfontosabb követelése, hogy a munkavállalói oldal képviselői kapjanak pontos információkat a kormánytól.
A Nemzeti Gazdasági Társadalmi Tanács (NGTT), a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), valamint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) összehívását sürgetik a szakszervezetek a cafeteria készpénzesítésével kapcsolatos kérdések ügyében – mondta a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke pénteken Budapesten.
Az öt magyarországi szakszervezeti konföderáció közös sajtótájékoztatóján Palkovics Imre kiemelte: a cafeteria ügyében a szakszervezetek első és legfontosabb követelése, hogy a munkavállalói oldal képviselői kapjanak pontos információkat a kormánytól.
A béren kívüli juttatás rendszere a munkavállalók kiszámítható irányított költéseinek egy megbízható keretet adott – tette hozzá a szakszervezeti vezető. A Munkástanácsok elnöke szerint Magyarországon a béren kívüli juttatások rendszere nagyon széles körben jött létre, érintette a rekreációt, az egészségmegőrzést, az étkezést, az utazási kedvezményeket, újabban pedig már a munkavállalók hiteltörlesztéséhez is támogatást nyújthatott a munkaadó a cafeteria rendszerén keresztül.
Egyetlen cél lehet: a munkavállalók életminőségének javítása
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZ) elnöke megjegyezte, hogy a béren kívüli juttatások napjainkban 1,8 millió munkavállalót érintenek, és közel 50 000-re tehető azoknak a munkáltatóknak a száma, amelyek vagy kollektív szerződésben rögzítették, vagy attól függetlenül működtetnek cafeteria rendszert, ami beépült a dolgozók jövedelmébe. A MASZ nem ellenzi, hogy a cafeteria rendszert más pályára tereljék, de ennek egyetlen célja lehet, mégpedig a munkavállalók életminőségének javítása, ami csak a jövedelmi szint emelésével történhet – fogalmazott Kordás László.
Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke hangsúlyozta, hogy a kormány által létrehozott nem versenyképes cafeteria rendszert találta rossznak az Európai Unió, és nem magát a béren kívüli juttatások rendszerét. A SZEF elnöke szerint a kormány kezdeményezése a cafeteria készpénzesítésére felborítja a kollektív szerződéseket, a bérrendszert, és nagyon kedvezőtlenül érinti a vendéglátást, valamint a turizmust.
Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke úgy fogalmazott, a cafeteria készpénzesítése csupán látszólag emeli a béreket, azonban nem oldja meg a valódi bérproblémákat. A cél az, hogy Magyarországon tisztes bérrendszer alakuljon ki.
Van, aki a nemzetközi cégeket is visszaengedné
Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke kérdésre válaszolva elmondta, hogy a jelenlegi helyzet egyik megoldása az lehetne, ha a kormány ismét beengedné az országba azokat a nemzetközi cégeket, amelyek a kötelezettségszegési eljárást kezdeményezték Magyarországgal szemben az Európai Uniónál a cafeteria kérdésében. A kormány azonban ezt nem akarja – fűzte hozzá.
Kordás László a nemzetközi cégek ismételt beengedésével kapcsolatban megjegyezte, a nemzetközi cégek révén a magyar piacon egy egészséges verseny alakulna ki. Palkovics Imre azonban a felvetésre reagálva elmondta, a korábbi szabadpiaci utalványforgalmazói rendszerben a nemzetközi vállalatok által termelt profit révén 18 milliárd forint vándorolt ki Magyarországról.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A Svájci Néppárt azt szeretné elérni, hogy az ország lakossága 2050-ig ne haladja meg a 10 millió főt, miközben a vállalkozások és a szakszervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a bevándorlási plafon munkaerőhiányt, exportkockázatokat és bérnyomást hozhat.
„Ha az erőszak, az égő utcák, a sérült mentőszolgálatosok és a félelem a háttérzajhoz tartoznak, akkor valami alapvetően nem stimmel” – jelentette ki a rendőrségi szakszervezet alelnöke.
A szakszervezetek a bérek és nyugdíjak befagyasztásával, a közszférát érintő létszámleépítésekkel, az ingatlan- és gépjárműadó két-háromszoros emelésével is elégedetlenek.
Jó híreket kaptak a munkavállalók, 2026-tól még több pénz áll a házhoz.
Továbbra sincs megállapodás a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, de nagy meglepetéseket már aligha tartogatnak a soron következő tárgyalási fordulók.
Több informális egyeztetés után sincs egyetértés a szakszervezetek és a munkáltatók között a kötelező legkisebb keresetek emeléséről.
A Fidesz kommunikációs igazgatója a jobboldali média leépítéseire is reagált.
A kormányfő a minap a parlamentben panaszkodott a meghívó elmaradására.
