Mit hozhat a magyaroknak Nagy-Britannia EU-ból való távozása?

Kormánypárti és ellenzéki politikusok is egyetértettek abban pénteken, hogy az Európai Unió újabb válságát éli, a Liberális Magyarországért Alapítvány (Alma) Mi lesz veled, Európa? címmel rendezett tanácskozása részvevőinek megoldási javaslatai ugyanakkor teljesen ellentétesek.

Németh: Nagy-Britannia uniós tagságához számos érdek kapcsolódik

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke elmondta, Nagy-Britannia kiválása az európai közösségből könnyen a kontinens kettészakadásához vezethet, ezért szerinte a legutóbbi uniós csúcson a britek benntartása miatt születtek kompromisszumok.

„A kérdés az, hogy nem voltunk-e nagyon szőrös szívűek a brit igényekkel szemben” – fogalmazott, majd hozzátette, Nagy-Britannia uniós tagságához számos érdek kapcsolódik. Példaként említette, hogy a brit tagság a 100 ezer ott dolgozó magyar munkavállalónak is nagyon fontos, ilyen szempontból pedig ésszerű kompromisszum a gyerekük nélkül érkező munkavállalók családi pótlékának csökkentése.

Emellett az uniós kohéziós támogatások szempontjából is fontos Nagy-Britannia az uniónak, továbbá Kelet-Közép-Európának azért is, mert a britekre mindig támaszkodni lehet a szuverenitás és az alkotmányos hagyományok védelmének ügyében – folytatta Németh Zsolt, aki szerint „nagyon el leszünk veszve az unióban, ha a britek kiválnak”.

Kétsebességes EU jöhet létre

Ujhelyi István szocialista EP-képviselő az uniós válság jelének és súlyos tévedésnek nevezte, hogy bármely tagország megzsarolhatja a másik 27-et.

Az ellenzéki politikus szerint a britek eljárásának veszélye, hogy további tagországok állhatnak elő követelésekkel, ami a kétsebességes Európa kialakulásához vezetne. Ujhelyi István szerint 2009-ben még Orbán Viktor is ezt nevezte az egyik legnagyobb veszélynek, mivel ebben az esetben Magyarország a perifériára szorulna a „magországokkal” szemben. Ehhez képest a miniszterelnök jelenleg „belülről bomlasztja az uniót”, aminek hatására Nyugat-Európában egy idő után joggal gondolhatják majd úgy, miért fordítsák adóbevételeik egy részét olyan országok felzárkóztatására, amelyek nem tudnak békésen együttműködni – fogalmazott az MSZP brüsszeli képviselője, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a két világháborút is a csak saját érdekeiket képviselő politikusok idézték elő a különböző nemzetek összeugrasztásával.

Ujhelyi István szeirnt azonban ehelyett az európai integráció elmélyítésére van szükség, ugyanis csak egy erős Európa tud úrrá lenni a válságon.

Nehézséget okozna a Brexit az Angliában dolgozó magyaroknak 

Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint a legutóbbi uniós csúcstalálkozón született megállapodással megszűnt az az állapot, hogy minden tagállam egyenlő, ami olyan láncreakciót indíthat el, amelyből a magyar munkavállalók jöhetnek ki a legrosszabbul.

Az LMP szerint ezért a kompromisszum látványos kudarc volt a visegrádi országoknak – mondta, majd hangsúlyozta azt is, egyes tagországok „nem tekinthetnek svédasztalként az unióra”.

Emlékeztetett, az LMP régóta azért küzd, hogy az EU szétesése helyett olyan összehangolt lépések történjenek, mint az európai szinten harmonizált minimálbér bevezetése. Szél Bernadett bírálta a magyar kormányfőt, mert szerinte a magyar emberek érdekeivel ellentétesen folytat látványos oroszbarát politikát.

Szent-Iványi István, a Magyar Liberális Párt külpolitikai szakértője szerint az EU súlyos válsága a migrációs krízisben és a britek által is folytatott dezintegrációs folyamatban érhető tetten. „Az európai egység a szemünk előtt enyészhet el” – fogalmazott, majd elmondta, az uniónak sok kompromisszumot megér Nagy-Britannia megtartása. Példaként mondta erre, hogy a britek jelentik a legnagyobb garanciát a liberális piacgazdaság és az euroatlanti együttműködés érvényesülésére mellett.

Nagy-Britannia kiválásával ugyanakkor a magyar munkavállalók egy a jelenleginél is rosszabb kompromisszumba kényszerülnének – tette hozzá, megjegyezve, az EU-csúcson ilyen szempontból két rossz választás közül a jobb mellett döntöttek.

Kvótareferendum: a Fidesz hasznot húz a migránsproblémából?

Németh Zsolt a beszélgetés második felében jogszerűnek nevezte a kötelező betelepítési kvóta ellen kezdeményezett népszavazást. Kiemelte, a kérdés nem érint nemzetközi szerződést, hiszen az európai közösségi jog nem tekinthető annak.

Ujhelyi István ezt követően azt kérdezte a kormánypárti politikustól, mikorra várható a referendum, mire Németh Zsolt azt mondta, nem ismeri a hivatalos álláspontot, de szerinte leghamarabb ősszel kerülhet arra sor.

A kormány akkor egyfajta „esemény utáni tablettaként” használná a népszavazást – fogalmazott a szocialista EP-képviselő, aki szerint a kormány azért indít referendumot, mert mostanra kizárólag a bevándorláspolitikában képviseli a többség álláspontját. Ujhelyi István megjegyezte ugyanakkor, hogy a népszavazás nem lehet mindenre legitimáció, hiszen szerinte az 1930-as évek végén a zsidótörvények is átmentek volna egy népszavazáson az akkori kormányzati propaganda miatt.

Szél Bernadett szerint a kormány népszavazási kezdeményezése is azt mutatja, hogy Orbán Viktor nem a migrációs válság kezelésében érdekelt, hanem a lehető legnagyobb hasznot igyekszik megszerezni a problémából.

Szent-Iványi István úgy látja, a népszavazás arról szól, hogy egy hatályban lévő tanácsi rendelet érvényes lehet-e Magyarországra nézve a magyar parlament hozzájárulása nélkül. „Az alapszerződés egyértelműen kimondja, hogy igen, így ha ezt kétségbe vonjuk, akkor az uniós tagságunkat vonjuk kétségbe” - fogalmazott, hozzátéve, a „nemek” többségbe kerülése esetén a magyar parlament csak a kilépésről hozhat törvényt.

Németh Zsolt válaszában túlzott leegyszerűsítésnek nevezte ezt a megközelítést és aláhúzta, Magyarország jogkövető uniós tagállam és kötelezőnek fogadja el a tanácsi rendeleteket. Kijelentette: a kvótareferendum arról szól, hogy egy tagállam szuverenitását és alkotmányos hagyományait érvényesítve eldöntheti-e, kikkel akar együtt élni.