A tervek szerint a Szuhoj repülőgépgyártó hat új repülőgépet és pénzt is adna a légitársaság létrehozásához. A közlekedési államtitkár a tárgyalás kapcsán azt mondta: valamennyi ilyen vagy ilyen jellegű projektet, amely a lakosság, az ország érdekeinek a szolgálatában áll vagy állhat, azt megvizsgálják és támogatják.
Új magyar nemzeti légitársaság alapításáról tárgyalt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) illetékese és az orosz Szuhoj repülőgépgyártó képviselője hétfőn Budapesten – hangzott el az M1 aktuális csatorna híradójában. A tervek szerint a gyártó hat új repülőgépet és pénzt is adna a légitársaság létrehozásához. Az orosz cég először tavaly októberben egyeztetett erről a minisztériummal. A felek becslése szerint a magyar bruttó hazai terméknek (GDP) évente 110 millió eurós (34 milliárd forint) hasznot termelne egy nemzeti légitársaság létrehozása – hangzott el.
A kockázatokat is vállalnák
Jevgenyij Andrasnyikov, a Szuhoj polgári repülőgépek gyártásáért felelős vezérigazgató-helyettese a hírműsornak azt mondta, a cégnek és Superjet 100-as gépüknek kiváló ugródeszka lenne a magyar nemzeti légitársaság, ugyanakkor megbízható partnerek lennének, nem csak az új vállalat sikereit, hanem a kockázatait is vállalnák.
Tasó László, a szaktárca közlekedéspolitikáért felelős államtitkár azt mondta, valamennyi ilyen vagy ilyen jellegű projektet, amely a lakosság, az ország érdekeinek a szolgálatában áll vagy állhat, azt megvizsgálják és támogatják.
A Malév-csőd ellentételezése lehet az üzlet?
A Népszabadság úgy tudja, hogy a magyar állam a Malév GH földi kiszolgáló és az Aeroplex repülőgép-karbantartó vállalatot vinné be a cégbe. Emiatt a tárgyalásra a Malév GH vezetőségét is meghívták. A lap szerint a Malév GH és az Aeroplex is elég rossz pénzügyi állapotban van, mindkét cég újraszervezést igényel és inkább vinné, mint hozná a pénzt.
A Népszabadság arra is felhívja a figyelmet: a repülési jogok miatt fontos lenne, hogy az új társaság uniósnak számítson, ehhez azonban az kell, hogy legalább felerészben EU-s legyen a tulajdonosa.
A lap iparági forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a tervek összefügghetnek a Malév csődjével, ami miatt az orosz Külkereskedelmi Bank (amely a privatizációt követően a légitársaság tulajdonosa volt) kénytelen volt leírni mintegy 120 millió eurós veszteséget. Az ügyet ismerők szerint elképzelhető, hogy a Szuhoj beengedése az európai légiközlekedésbe, és egy „uniós referencia-légitársaság” üzemeltetése megfelelő ellentételezése lehet ennek a „tartozásnak”.
Négy éve nincs Malév
A Malév, az egykori magyar nemzeti légitársasága, 4 évvel ezelőtt, 2012. február 4-én állt le szinte folyamatos 66 évnyi működés után.
A Szuhoj 2000-ben kezdte el tervezni az olasz Alenia Aermacchival közösen a Superjet 100-as regionális, sugárhajtású repülőgépét, amely 2011-ben mutatkozott be az Armavia flottájában. A konfigurációtól függően 78-98 utas szállítására alkalmas gépből eddig 368-at adtak el, elsősorban orosz légitársaságok állították eddig üzembe a típust.
*
Fotó: Wikipédia
Legalább két ügynök utazott a gépen, Aczél rövidre zárta a nyomozást, Kissinger szerint akár a gépen is történhetett robbanás. Mit mondanak a levéltári források? Veszprémy László Bernát írása.
Az első vizsgálat a múlt hétvégén lezárult, és „lesújtó eredményt hozott” – mondta Latorcai Csaba.
A döntés azonnali politikai következményekkel járt.
Változnak a szabályok, érdemes résen lenni.
A szúrópróbaszerű ellenőrzés során kiderült, a járművek háromnegyedénél súlyos hiányosságok vannak.
A cél a gyorshajtás radikális csökkentése.
Nagy Attila Tibor még a kulisszák mögé sem tudott bekukkantani.
„Vadászgatunk mindenfélére, mint Zsolti bácsi. Erre-arra, csak fiatal legyen” – mondta a színésznő.
