Így égett porrá a csallóközi magyar műemlék (VIDEÓ)
Hatalmas lángokkal égett a nagymegyeri hengermalom.
Több mint négy éve nem sikerült egyezségre jutni azoknak az emberi maradványoknak a sorsáról, amelyeket még 2011-ben találtak a Margit-híd felújítása során.
Hová és milyen szertartás keretében temessék el az emberi maradványokat – erről folyik még mindig a vita azoknak a maradványoknak az ügyében, amelyeket a Margit-híd felújítása közben találtak még 2011-ben. Az esetről a Népszabadság számolt be, mely közölte azt is: szakértők megállapítása szerint több csont zsidók maradványa lehet, a zsidó hitközségek pedig ennek megfelelően ragaszkodnak ahhoz, hogy zsidó temetőbe és zsidó szertartás keretében temessék el a maradványokat. A Nemzeti Örökség Intézete ökumenikus temetést javasolt, nyughelyként pedig a Fiumei úti nemzeti sírkertet. Mivel nem sikerült megállapodni eddig az ügyben, a temetésről a Fővárosi Önkormányzat dönthet végül.
Ungváry Krisztián történész a TV2-nek azt mondta: az 1940-es években több olyan eset is történt, amikor holttestek kerülhettek a Dunára a Margit-hídról vagy annak közeléből. Egyrészt 1944 novemberében a németek véletlenül felrobbantották a Margit-hidat, mikor az tele volt emberekkel; másrészt a nyilasok uralma alatt, 1944 októberétől rendszeressé váltak a dunaparti kivégzések; harmadrészt pedig 1945 januárjában, amikor is Budapest ostroma során a Margitszigeten is komoly harcok dúltak.