Hatékony, modern állam kialakítása a cél a tervezet intézményátszervezésekkel – mondta el Kovács Zoltán az állami hírtévében. A kormányszóvivő szerint nem kell attól tartani, hogy a változások következtében funkciók vagy feladatok vesznének el.
Nem vesznek el funkciók, feladatok a kormány által tervezett intézményátszervezésekkel – emelte ki a kormányszóvivő az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában. Kovács Zoltán a legfontosabbnak azt nevezte, hogy egy hatékony, modern állam alakuljon ki Magyarországon. Mint elmondta: 73 olyan háttérintézményről van szó, amelyek minisztériumokhoz vagy hatósági tevékenységhez kapcsolódva folytatják munkájukat. Itt a párhuzamosságokat ki kell iktatni, és ha lehetőség van, fel is kell számolni az ilyen intézményeket. Emellett meg kell vizsgálni hogy mely minisztériumokhoz, kutatási tevékenységhez, egyetemhez rendelve lehetne ezt a munkát tovább folytatni.
A kormányzati struktúra, közigazgatás áttekintése, átszervezése már öt éve zajlik – közölte a kormányszóvivő, hozzátéve: ebben lépésről-lépésre haladnak tovább. Kovács Zoltán kiemelte: az állam „optimális, jó működése” szempontjából ezt a munkát folyamatosan kell végezni.
Több mint 70 intézmény helyzete változik
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a bürokráciacsökkentés jegyében a kormány több mint hetven állami, országos háttérintézmény, költségvetési szerv átszervezését, illetve megszüntetését tervezi. A kormány csak kivételes esetben lát arra lehetőséget, hogy ezek a költségvetési szervek, hivatalok, intézmények megmaradjanak – mondta a miniszter, aki a biztosan megmaradó intézmények közé sorolta a rendőrséget, a honvédséget, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, az Állami Egészségügyi Ellátó Központot és a Szociális Főigazgatóságot. Lázár János az átalakítandó intézmények között említette az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt, a nyugdíjfolyósítási intézetet, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt, valamint a közlekedési hatóságot. A kormány február 10-én dönt erről a kérdésről – közölte.
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
A legfrissebb adatok szerint az Egyesült Államok 4088 adatközponttal a globális kapacitás 43 százalékát birtokolja, miközben Európa csak egy szűk földrajzi sávba sűríti az infrastruktúráját.
A Tisza Párt hónapok óta arra buzdította szavazóit, hogy ne engedjék idős hozzátartozóikat szavazni.
A miniszter is leadta szavazatát, és mindenkit figyelmeztetett a veszélyre.
Túl sokat veszíthet mindenki ahhoz, hogy pusztán érzelemből döntsön, ne pedig józan megfontolásból.
Kiderült, hol zárja a kampányt a miniszterelnök.
Kell is az erősítés, ugyanis a miniszterelnök szerint „Esztergom egy nagyon nehéz választókörzet”.
Jerzy Kwaśniewski, az Ordo Iuris Intézet elnöke éles kritikával illette az Európai Unió 2026-ban kiteljesedő „Demokrácia Pajzs” elnevezésű szabályozási csomagját.
