Tarlós István mellett csupán kilenc ellenzéki képviselő jelent meg a Fővárosi Közgyűlés csütörtök reggelre összehívott rendkívüli ülésén, így az határozatképtelenség miatt elmaradt. A határozatképességhez ugyanis a képviselők több mint felének jelen kellett volna lennie, ami viszont a Fidesz-KDNP nélkül semmilyen formában nincs meg. A rendkívüli ülésen egyébként a budapesti közösségi közlekedés finanszírozásáról tárgyaltak volna.
Határozatképtelenség miatt elmaradt a Fővárosi Közgyűlés csütörtök reggelre, ellenzéki kezdeményezésre összehívott rendkívüli ülése. A helyszínen Tarlós István főpolgármester mellett csupán kilenc ellenzéki képviselő jelent meg. Tarlós István a határozatképtelenséget megállapítva azt mondta, hogy tízen vannak jelen, az ellenzék egyharmada hiányzik.
A kezdeményezők azért indítványozták a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülésének összehívását, hogy az tárgyaljon a budapesti közösségi közlekedés idei finanszírozási, valamit a HÉV államosítási tervének kérdéseiről.
A Fideszen múlt
Mivel a törvény szerint a képviselő-testület akkor határozatképes, ha azon a képviselők több mint fele jelen van, így ha a többséget adó Fidesz-KDNP egységesen nem jelenik meg, gyakorlatilag lehetetlen olyan ülést összehívni, amely határozatképes legyen.
Az MSZP előírná a főváros finanszírozását
A sikertelenül összehívott közgyűlést megelőzően több ellenzéki képviselő is sajtótájékoztatón ismertette álláspontját. Horváth Csaba, a rendkívüli ülést kezdeményező szocialisták képviselője elmondta, azt szerették volna elérni, hogy a közgyűlés Budapest érdekében lépjen fel egységesen a kormánnyal szemben. Az MSZP egy olyan automatizmus kialakítását javasolja, amely a mindenkori kormányoknak előírná a főváros működtetéséhez szükséges források biztosítását - mondta, majd hozzátette, javaslatuk az iparűzésiadó-bevételek 50 százalékénak megfelelő összeget – jelenleg mintegy 100 milliárd forintot – fordítana vissza minden évben a fővárosnak a budapestiek által befizetett adókból.
A szocialista politikus szerint ezzel a jelenlegi 4 százalékról 6 százalékra emelkedne a fővárosnál maradó adóbevételek aránya, és mintegy 55-60 milliárd forintos többletbevétele lenne Budapestnek azt követően, hogy 2011 óta 45 milliárd forinttal romlott Budapest finanszírozási helyzete.
A Jobbik szerint elfogadhatatlan lenne a járatritkítás
Tokody Marcell, a Jobbik képviselője elfogadhatatlannak nevezte, hogy a fővárosi tömegközlekedés körül kialakult vita járatritkításokhoz, jegyáremeléshez vagy leépítésekhez vezessen. A fővárosi tömegközlekedés leépítése tovább növelné a már most is elviselhetetlenül magas autóforgalmat – közölte, majd hangsúlyozta, a Jobbik azt követeli a városvezetéstől, hogy minél hamarabb adjon részletes tájékoztatást a tömegközlekedést érintő szándékairól.
DK: A kormány milliárdokkal tartozik a fővárosnak
Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció (DK) fővárosi képviselője azt mondta, ha az állam képes lenne átvállalni az agglomerációs közlekedés költségeit, akkor nem értik, miért nem tudja ezt a forrást Budapestnek adni, hogy az eddigi keretek között biztosítsa szolgáltatásait. A kormány ugyanakkor az agglomerációs közlekedéstől függetlenül továbbra is tartozik azzal a 13,5 milliárd forinttal, amelyet a főváros tavaly a budapesti tömegközlekedésre fordított saját vagyonának felélésével – fűzte hozzá.
Az LMP Budapest-ellenes fideszesekről beszél
Csárdi Antal, az LMP képviselője úgy fogalmazott, a közgyűléstől távolmaradó fideszes képviselők, polgármesterek „beálltak a kormány Budapest-ellenes politikája mögé”. Hangsúlyozta, a fővárosnak jogi eljárással kellene visszakövetelnie az államtól a korábban elmaradt támogatásokat.
Közelednek az álláspontok
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Fővárosi Önkormányzat hétfőn azt közölte az MTI-vel, hogy befejeződött az első tárgyalás Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Tarlós István között a budapesti agglomerációs közlekedésről, az álláspontok sokat közeledtek a megbeszélésen. A tárgyalások hamarosan folytatódnak – tették hozzá.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt csütörtökön jelentette be, hogy az állam átveszi az agglomerációs közlekedés működtetését és kész a HÉV átvételére is. Lázár János akkor azt közölte, a kormány elfogadja Tarlós István főpolgármester észrevételeit, vagyis Budapestnek azt kell finanszíroznia, ami törvényi kötelezettsége.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Philip Pilkington szerint „semmi szükség vad összeesküvés-elméletekre”, a napnál is világosabb, hogy mi történt.
Ha kihirdetik a szükségállapotot és elhalasztják a választásokat, akkor viszont elvész ennek a reménye és a folyamatok kiléphetnek a politikai rendszer jogi-politikai keretei közül, jöhet az erőszak és Magyarországtól az összes még meglévő uniós pénzt megvonnák.
Ők a következők.
A Budaházy testvérek mellett a kormány melletti kiállást szorgalmazza Petrás János, a Kárpátia zenekar énekese, Borbály Zsolt Attila író, de a Fidesz mellett tette le a voksát Bogár László közgazdász, Sneider Tamás és Rig Lajos egykori jobbikos is.
A beszélgetésben a miniszterelnök először a húsvéti hagyományok kapcsán idézte fel saját családi emlékeit, majd áttért a kampány utolsó napjainak hangulatára.
A tiszások úgy gondolják, hogy nem készül a Tisza Párt energiaátállásra, mert nem hallják a saját fülükkel, miket mond Magyar Péter és Kapitány István – mondja Kocsis Máté.
Nem kizárt, hogy ezúttal csúnyán mellényúlt a kormánykritikus zenész.
