Két számmal leírható a teljes EU-s gazdaság: egyik tragikusabb, mint a másik
Elszomorító gazdasági elemzést közölt a Telegraph.
Noha a piac jó része már egyáltalán nem a hitelminősítők alapján mond ítéletet hazánkról, mégis bővülhet az ország finanszírozásában részt vevők köre, így növelhető a pénzügyi mozgástér.
„Magyarország az egyik legesélyesebb arra, hogy visszanyerje a befektetésre ajánlott hitelminősítői osztályzatot – kürtölte világgá tegnap a Fitch Ratings a Londonban ismertetett tanulmányával. Jó reggelt, csakhogy fel tetszett ébredni! – mondhatnánk erre cinikusan.
És, hogy szándékosan ne hazai szakértőket, netán kormánypárti politikusokat idézzek, nézzük meg, mit mondtak a minap a Morgan Stanley globális bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői. Egyszerűen azt, hogy »már ideje lenne« a pozitív hitelminősítői döntésnek. Mégpedig azért, mert »bőségesen lenne indok« arra, hogy visszaemeljék az országot a befektetésre ajánlott kategóriába. Ráadásul ugyanezt egy évvel ezelőtt is elmondták, azaz a piac már jóval korábban megadta a bizalmat hazánknak.
A hitelminősítők malmai jóval lassabban őrölnek; ezt a Fitch tanulmánya sem titkolja. Abban az is szerepel, hogy a korábbi tapasztalatok szerint ha egy országot bóvlinak minősítenek, akkor átlagosan mintegy hat esztendőt kell várnia, mire újra „megkegyelmeznek” neki, tegyen bármilyen intézkedést is.
Ha tetszik, ha nem, a tapasztalatok mást is mutatnak. Erős a gyanú, hogy a hitelminősítőket nem csak a »rideg szakmai tények« érdeklik, és előszeretettel tévednek politikai mezsgyére. Nem kell olyan távoli múltba tekinteni, hogy erre példát találjunk. (...)
Noha a piac jó része már egyáltalán nem a hitelminősítők alapján mond ítéletet hazánkról, mégis bővülhet az ország finanszírozásában részt vevők köre, így növelhető a pénzügyi mozgástér.
Végezetül csak annyit: nem nehéz elképzelni, mit érezhetnek a hitelminősítők döntéshozói, akiknek a mutatók alapján előbb-utóbb mégiscsak javítani kell a magyar besorolást. Nem olyan sokára ők is aláírásukat adják ahhoz, hogy az a gazdaságpolitika is működhet, amelyet Magyarország választott.”