Ha tetszik, ha nem, a tapasztalatok mást is mutatnak. Erős a gyanú, hogy a hitelminősítőket nem csak a »rideg szakmai tények« érdeklik, és előszeretettel tévednek politikai mezsgyére. Nem kell olyan távoli múltba tekinteni, hogy erre példát találjunk. (...)
Noha a piac jó része már egyáltalán nem a hitelminősítők alapján mond ítéletet hazánkról, mégis bővülhet az ország finanszírozásában részt vevők köre, így növelhető a pénzügyi mozgástér.
Végezetül csak annyit: nem nehéz elképzelni, mit érezhetnek a hitelminősítők döntéshozói, akiknek a mutatók alapján előbb-utóbb mégiscsak javítani kell a magyar besorolást. Nem olyan sokára ők is aláírásukat adják ahhoz, hogy az a gazdaságpolitika is működhet, amelyet Magyarország választott.”