A igazságügyi miniszter szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a vallásszabadság közötti „feszültség” feloldható, szerinte a magyar alaptörvénynek és jogrendszernek sikerült megtalálnia azt a szintézist, amely a történelmi előzményeknek, a kor követelményeinek és jogi kultúrának egyaránt megfelel.
A magyar kormány a zéró tolerancia elvét vallja a gyűlöletbeszéddel szemben – hangsúlyozta Trócsányi László igazságügyi miniszter pénteken Budapesten, a sajtószabadság és a blaszfémia viszonyáról rendezett konferencián. A miniszter előadásában azt mondta, a véleménynyilvánítás szabadsága és a vallásszabadság közötti „feszültség” feloldható, szerinte a magyar alaptörvénynek és jogrendszernek sikerült megtalálnia azt a szintézist, amely a történelmi előzményeknek, a kor követelményeinek és jogi kultúrának egyaránt megfelel.
Az alaptörvényben az „Alapvetések” után rögtön a „Szabadság és felelősség” cím következik – emelte ki a miniszter, kifejtve: ez rögzíti a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát. Ezek gyakorlása viszont nem irányulhat bizonyos közösségek, többek között vallási közösségek méltóságának a megsértésére – szögezte le Trócsányi László. Hozzátette, az új polgári törvénykönyv (Ptk.) és Büntető törvénykönyv (Btk.) egyúttal arra is lehetőséget biztosít, hogy az emberek a közösséget sértő véleménynyilvánítás elleni, az emberi méltóságuk megsértése miatti igényeiket a bíróság előtt tudják érvényesíteni.
Trócsányi László azt mondta: az ember szabadságához és méltóságához hozzátartozik, hogy hitét, vallását, identitását tiszteletben tartsák. Ugyanakkor megjegyezte, ennek jogi szabályozásában a globalizáció, az internet, a közösségi oldalak korában megvannak a nyilvánvaló korlátok. Hozzátette, ha valaki gyűlöletbeszéddel milliókat akar elérni az interneten, akkor nem kell mást tennie, mint egy olyan országból szolgáltatni ezt a tartalmat, ahol ez nem ütközik törvénybe, és a szolgáltatás leállíttatása alig leküzdhető akadályokba ütközik akkor is, ha egyébként a jogsérelem nálunk valósul meg. A miniszter ezért szükségesnek nevezte, hogy az országok közötti együttműködésnek, jogharmonizációnak legyen valamilyen globális, de legalább európai anyagi és eljárási kerete.
Ezzel kapcsolatban kiemelte: a magyar kormány továbbra is fellép, ha kell, jogalkotás kezdeményezésével vagy más intézkedésekkel a gyűlöletbeszéddel szemben. Példaként említette, hogy a magyar és az izraeli szaktárca jövő tavasszal közösen szervez nemzetközi konferenciát az online gyűlöletkeltés elleni küzdelem témakörében.
A Szólásszabadság és blaszfémia – határvonalak a különböző kultúrákban című konferenciát, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Médiatudományi Kutatócsoportja és a Franciaországi Ösztöndíjasok Egyesülete szervezett a Francia Intézet támogatásával, Franciaország budapesti nagykövete nyitotta meg. Éric Fournier elmondta: a „kényes” témát egyfelől a párizsi Charlie Hebdo szerkesztőségében idén januárban történtek adták. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy napjainkban is számos háború zajlik, például a keresztény és muzulmán kultúra összecsapása miatt.
A francia nagykövet kitért arra, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának nemcsak vallási, hanem sokszor politikai akadályai is vannak. Felidézte: nemrég még azt is blaszfémiának nevezték, ha valaki politikusokat gyalázott. Példaként említett egy költőt, akit egy meg nem jelent verse miatt a Gulágra küldtek, mert úgy tartották, költeményében Sztálint gyalázta. Éric Fournier szerint bár mostanra sok minden megengedetté vált, még mindig nem egyértelmű, hogy mit lehet kimondani és mit nem.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A rendőrség hajnalban rontott olyan polgárokra, akik azt merték írni egy kommentben, hogy „Annalena Baerbock a valaha volt legrosszabb külügyminiszter”.
Kikotyogta, hogyan néz ki a számára ideális sajtószabadság.
Tekintse meg interjúnkat Sarah B. Rogersszel, az amerikai külügyminisztérium publikus diplomáciáért felelős államtitkárával!
Az Európai Parlament megmérte: a négy fal között egész derűlátó a magyar. Francesca Rivafinoli írása.
Az EU Demokráciapajzs nevű intézkedéscsomagja nem az európai demokráciákat védő pajzs, hanem a nem választott Bizottságot védi az európai választóktól, a demokratikus elszámoltathatóságtól – mondja a Mandinernek a ügyről jelentést író Norman Lewis. Interjúnk a Demokráciapajzsról.
És még be is vallják, hogy narratívaküzdelemben vesznek részt; ez a demokráciadeficit. Szilvay Gergely írása.
Az ő ostoba és pitiáner hazugságainak terjesztéséhez az egykori német nemzetiszocialisták technikai lehetőségeinek ezerszerese áll rendelkezésre.
Lenéznek mindenkit, úgy gondolják, hogy ők, a liberálisok mindenki fölött állnak.
