Jelentősen nőtt a kormánypártok népszerűsége az elmúlt negyedévben, míg az MSZP támogatottsága a 2000 óta mért adatok szerint még soha nem volt ilyen alacsonyan – derül ki a Tárki legfrissebb felméréséből. Az MSZP 7, a Jobbik 12, a kormánypártok 28 százalékon állnak.
Jelentősen nőtt a kormánypártok népszerűsége az elmúlt negyedévben, míg az MSZP támogatottsága a 2000 óta mért adatok szerint még soha nem volt ilyen alacsonyan – tartalmazza a Tárki legfrissebb, októberi pártpreferencia-kutatásának eredménye, amelyet a társadalomkutatási intézet szerdán juttatott el az MTI-hez.
A Tárki felmérése szerint jelentős elmozdulások történtek a legutóbbi, júliusi pártpreferencia-kutatáshoz képest a pártok támogatottságában, ami a Fidesz-KDNP eddig is nagy előnyének további növekedését hozta – olvasható a közleményben. Kifejtették: a két kutatás között eltelt három hónap rendkívül intenzív időszak volt a migránskrízis miatt, amelyből, úgy tűnik, „a kormánypártok jelentősen profitáltak, a szocialista párt veszített, a többi párt népszerűségére pedig nem volt mérhető hatással”.
Közölték: a teljes népességen belül a kormánypártok júliusban 22 százalékos, októberben már 28 százalékos támogatottságot értek el, míg a legerősebb ellenzéki párt, a Jobbik népszerűsége a nyári 13 százalék után 12 százalékon áll. A baloldali pártok közül az MSZP 11 százalékról 7 százalékra esett, a többi párt támogatottsága „lényegében stagnál”: az LMP mindkét hónapban 2 százalékot, a Demokratikus Koalíció (DK) 4 százalék után 3 százalékot ért el októberben, míg az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért (PM) külön-külön 1 százalékot kapott mind nyáron, mind ősszel. Egyéb pártokra a megkérdezettek 1 százaléka szavazott volna októberben.
Jelezték: az MSZP népszerűsége a Tárki 2000 januárja óta vezetett pártpreferencia-idősorában még soha nem volt olyan alacsony szinten, mint az idei októberi 7 százalék, és a pártválasztók körében októberben mért 14 százalékot is csak egyszer, 2010 novemberében érte el.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a teljes népességen belül a bizonytalanok és nem válaszolók tábora 45 százalék maradt, azaz csaknem minden második választópolgár nem tud, vagy nem akar élni választójogával.
Azt írták: a pártválasztók körében a Fidesz-KDNP támogatottsága a júliusi 39 százalék után jelentősen, 51 százalékra nőtt. Kihívói közül az MSZP tábora 19 százalékról 14 százalékra esett, a Jobbik pedig 24 százalék után 23 százalékon áll októberben. A DK 8 százalék után 6 százalékot kapna egy most vasárnapi országgyűlési választáson, az LMP júliusban és októberben egyaránt 4 százalékon állt, az Együtt 2 százalékot követően 1 százalékot, a PM pedig továbbra is 1 százalékot kapna. Egyéb pártok júliusban összesen 2 százaléknyian szavaztak volna, ami októberre 1 százalékra csökkent.
Közölték azt is, hogy a Tárki személyes kérdezésen alapuló adatfelvételét október 16. és 23. között készítette 1003 ember megkérdezésével. A véletlen minta reprezentálja az ország felnőtt lakosságát.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A Fidesz kommunikációs igazgatója a jobboldali média leépítéseire is reagált.
Ezért gonosz, valójában keresztényellenes szemforgatás azon szörnyülködni, hogy a »NER« »túlszerette« a keresztény vallási közösségeket.
A legnagyobb ellenzéki párt szerint a nyomozás elsődleges célja nem a pénz mozgatásának vizsgálata, hanem a pénz eredetének és felhasználásának feltárása.
Komjáthi Imre, Szanyi Tibor és Thürmer Gyula eltérően látják a magyar baloldal helyzetét, abban azonban egyetértenek: a korábbi politikai modell válságba került. A kérdés már nemcsak az, hogy ki vezeti a baloldalt, hanem az is, hogy mit jelent ma baloldalinak lenni.
A lényeg megtörtént: Orbán és a Fidesz nagyot bukott.
Hajrá, TISZA, lássuk, milyen ezzel szemben egy valódi kormányzati siker! Francesca Rivafinoli írása.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
