Az európai menekültügyi politikát meghatározó dublini szabályok szerint a menekülteknek abban az országban kell menedékjogi folyamodványukat benyújtaniuk, ahol először az Európai Unió területére léptek. A rendszer, amelyet egyre többen vitatnak, nehezen működik, mivel egyes tagállamok már nem képesek teljesen alkalmazni.
Jean-Claude Juncker kitartott viszont azon álláspont mellett, hogy a migránsválság megoldása érekében Törökországgal kellene mielőbb megállapodásra jutni. Jelezte, hogy érti „azoknak a kétségeit és habozásait, akik azt mondják, hogy (Recep Tayyip) Erdoggannal (a török elnökkel) nem lehet megállapodni. De akkor ki mással Törökországban?” – tette fel a kérdést az Európai Bizottság elnöke.
„Ha Törökország megnyitja a csapokat, 2-3 millió menekült fog érkezni azon menekülteken kívül, akiket már el kell látnunk, és Jordánia felől is mozgás lesz Törökország felé, vagyis árat kell majd fizetnünk a törököknek” – vélte Juncker. Az uniós állam- és kormányfők október 15-i találkozójukon elkötelezték magukat arra, hogy jelentős támogatást nyújtanak Ankarának különböző jogcímeken, ami hozzájárulna ahhoz, hogy Törökországból kevesebb szíriai menekült induljon az EU-tagállamokba.