Szijjártó Péter elárulta, mikor lesz legközelebb közös képe Dzsudzsák Balázzsal (VIDEÓ)
A miniszter azt is elárulta, hol szokott futni mostanában.
A probléma – számos egyéb dolog mellett – az, hogy Európa igen nehezen értelmezhető a kereszténység nélkül és igen nehezen az iszlámmal.
„A probléma – számos egyéb dolog mellett – az, hogy Európa igen nehezen értelmezhető a kereszténység nélkül és igen nehezen az iszlámmal. Már maga az »Európa« kifejezés is sok tekintetben kötődik a keresztény identitású országok összefoglaló elnevezéséhez. (Egyáltalán, az európai országokban mi volt a közös mag, ha nem éppen a kereszténység?) Ahogyan azt a nagy tiszteletben álló és a közelmúltban elhunyt Zlinszky János Professzor Úr is sokszor hangsúlyozta, Európa a görög bölcseleti rendszeren, a római jogon és a kereszténységen alapszik. Ezek nélkül Európa valóban csak egy földrajzi elnevezés lenne, de nem az. Európa nem piac, nem gazdasági rendszer, nem is egy államrendszer, vagy unió. Hanem elsősorban egy értékközösség, mondhatni kultúrközösség. Manapság természetesen nagy divat kritizálni a kereszténységet és a kongó templomokról vicceket mesélni, de a keresztény erkölcsi alapok nélkül Európa ma nem lenne az, ami. Ez alighanem tény. Napjaink leghíresebb, egyébként alapvetően ateistának tartott filozófusa, Jürgen Habermas mondta ki, hogy olyan modern értékeink, mint a szabadság ideája, az emberi jogok, stb. mind-mind a zsidó igazságfogalom és a keresztény szeretetetika alternatíva nélküli (!) örökségei. Max Weber bontotta ki a szabad piacgazdaság (kapitalizmus) kialakulásának alapjait a protestáns-keresztény etikából. Egy tucatnyi másik gondolkodó a nyugati civilizációs folyamatok, az európai »társadalomfejlődés« legalapvetőbb mozgatórugójaként jelölte meg a kereszténységet. Egy másik feltűnő értekezés pedig a XX. század egyik legnagyobb gondolkodójától, Bibó Istvántól származik: Bibó szerint az egész társadalomfejlődésben az nevezhető fejlődésnek és jövőbe mutatónak, amely az embert embertől gyötrő félelem feloldása és ennek legfőbb eszközeként a társadalomtechnikák humanizálása, racionalizálása és moralizálása felé mutat. Tehát nem a gazdasági növekedés, a GDP, meg hasonló mérőszámok mutathatnak rá egy társadalom fejlődésére elsődlegesen. Márpedig Bibó szerint éppen ebben a fajta társadalomfejlődésben valósított meg éppen a kereszténység csúcsteljesítményt. És mintha éppen ez a fajta társadalomfejlődés hiányozna teljesen az iszlám világból.”