Heisler András, a Mazsihisz elnöke szerint tíz éves moratóriumot kellene bevezetni a XX. század kérdéseivel foglalkozó emlékművek építésére, mivel azok csak indulatokat váltanak ki az országban. Balog Zoltán miniszter szerint azonban ha nem építik meg a szovjet megszállás emlékművét a Szabadság téren, akkor a szabadon hagyott térre „benyomulnak” mások.
Legalább tíz éven keresztül legyen országos moratórium, ne épüljenek olyan emlékművek, amelyek a XX. század vitatott korszakaival foglalkoznak – így reagált a Népszabadság szerint Heisler András, a Mazsihisz elnöke a Szabadság térre tervezett emlékműre. A különféle emlékmű- és szoborállítási tervek vagy megvalósításuk folyamatosan súlyos indulatokat gerjesztenek Magyarországon - mondta Heisler András. Magyarországnak végre egy kis nyugalomra van szüksége, nem pedig újabb és újabb konfliktusokra.
A lap keddi cikkében felidézi: Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere július végén, a Gulág Emlékbizottság ülése után bejelentette, hogy társadalmi vitát indít egy, a Szabadság térre tervezett szovjet megszállási emlékműről, amely - közlése szerint - civil szervezetek kezdeményezésére került napirendre. Majd a miniszter kérte a zsidó szervezeteket, nyilvánítsanak véleményt.
A Mazsihisz véleménye egy vélemény - mondta a lapnak Balog Zoltán. A miniszter szerint ezen álláspont mögött egy rossz elképzelés húzódik a közélet természetéről. A vitában, a párbeszédben való részvételnek nincs alternatívája. Az élet ugyanis nem áll meg, és ha mi valamit üresen hagyunk, akkor oda „benyomulnak” mások, és elfoglalják a teret – fejtette ki. A miniszter azt szeretné, ha a szovjet megszállás áldozatainak emlékműve 2017. február 25-re elkészülne.
A nagyszabású régészeti feltárás olyan valóságot villantott föl, amiről a kutatók nem is álmodtak. Luxuscikkek, gazdagság és hatalmas város képe bontakozott ki a szakemberek szemei előtt.
Ha száz év múlva megírják az ezredforduló utáni két évtized történelmét, akkor annak a középpontjában nem politikusok vagy ideológiák lesznek, hanem a technológiai forradalom, és annak hatása a társadalomra.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk EP-képviselője közölte, kezdeményezik a szobor eltávolítását az EP épülétéből.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
„Csurka István leplezte le először a Soros-hálózatot” – fogalmazott a történész a politikus szobrának avatóünnepségén.
Felemás döntést hozott a jászvásári püspök.
Horváth Csenger szerint olyan leckét kapott, amelyet sosem felejt el.
