A kormány törvényhozási kedve nem csökkent a harmadik Orbán-kormány idejére sem. Az előző kormányciklushoz hasonlóan átlagosan minden második napra jut egy törvény – derült ki Policy Solutions legfrissebb elemzéséből.
A felmérést a Policy Solutions a „Törvénygyártók” projekt keretében végezte. Az elemzés a harmadik Orbán-kormány első évének törvényhozási jellemzőit vizsgálta a második Orbán-kabinet első éve, valamint a két legutóbbi teljes parlamenti ciklus kontextusában. A harmadszorra kormányra jutó Fidesz-KDNP első évében 201 jogszabályt szavazott meg az országgyűlés. Ez szám a 2010-es választást követő évben 215 volt. Tehát az Orbán-kormányra jellemző gyors törvényalkotási kedv nem lankad számottevően.
A törvényalkotási idő azonban közel két héttel meghosszabbodott. A 2014-es megalakulást követő időszakban átlagosan 39 nap kellett ahhoz, hogy egy beterjesztésből jogszabály legyen, erre 2010 és 2011 között átlagosan 26 napot kellett várni. Annak ellenére, hogy az összes törvény elfogadási idejében lassulás figyelhető meg, a sürgős törvények elfogadási ideje tovább gyorsult, számuk azonban csökkent. 2010 és 2011 között 65 javaslat tárgyalására került sor gyorsított eljárással – a kivételesen sürgős eljárást csak 2012-ben vezették be, 2014-2015-ben mindössze 6 sürgős és 10 kivételesen sürgős eljárással tárgyalt tervezetet fogadtak el.
Mi volt sürgős az Orbán-kormánynak
Sürgős eljárással döntöttek többször is államigazgatási és közigazgatási szervezeteket érintő beterjesztésekről. Kivételesen sürgős eljárással főleg politikailag érzékeny, gazdasági és adózási témájú tervezetekről tárgyaltak. Ilyen formában határoztak többek között a reklámadóról, valamint a banki hitelezésről is. A kabinetnek azonban nem kellett minden esetben gyorsított eljárásokhoz folyamodnia, ha rövid időn belül életbe lépjenek egyes jogszabályok. A déli határzár felállítása érdekében benyújtott törvénymódosítási javaslatot normál eljárással tárgyaltál, ennek ellenére egy hét alatt fogadta el a Parlament.
A Fővárosi Közgyűlés elvetette a Fidesz-KDNP azon javaslatát, mely szerint csak az európai gazdasági térségen belüli állampolgároknak lenne lehetősége budapesti önkormányzati bérlakásokba költözni.
Szembesítették az exférjet.
Politikai elemzőt kérdeztünk Budapest működésképtelenségéről, a szavazási rend megváltoztatásáról, döntésképtelenségről és a közgyűlés ülésének elhúzódásáról.
Azt üzenték: Nem Kína, hanem az uniós zöld megállapodás veszélyezteti a gazdaságot.
A volt főpolgármester ezúttal sem rejtette véka alá a véleményét.
Az előadó hangsúlyozta: 2026-ban Moszkva vagy a Nyugat között fogunk választani.
A Renitens csatorna riportere Bayer Zsolt műsorában kijelentette, hogy ideje befejezni az áldozathibáztatást, „aminek Pottyondy az élharcosa”.
A belga Thales vállalat együttműködési megállapodást kötött egy ukrán védelmi céggel, így Ukrajna hamarosan megkezdheti a külföldi rakéták gyártását.
