Kinek mi jut eszébe elsőre, ha a vállalkozókra gondol: hogy keresik a kiskapukat? Hogy kényszerből csinálják? Vagy éppen innovatívak, kreatívak és bátrak? Erre voltak kíváncsiak a Bridge Budapest alapítói, akik reprezentatív kutatással mérték fel, ki mit gondol a vállalkozókról.
A Bridge Budapest nemrég bemutatott, a Kutatólaborral, a Transparency Internationallel és a CEU Business Schoollal együtt véghezvitt reprezentatív kutatása azt vizsgálja, milyen a viszonya a magyaroknak a vállalkozókhoz és a vállalkozáshoz.
Mindenki tud egy vállalkozót
A kutatásból kiderül, hogy szinte mindenkinek van személyes kapcsolata vállalkozókkal: a megkérdezettek 13 százaléka jelenleg is vállalkozó, ötödük kipróbálta már a vállalkozói létet, 84 százaléknak pedig van az ismeretségi körében. A férfiak 28 százaléka volt vállalkozó, míg a nőknek csak 18, minden ötödik diplomásnak van vállalkozása, az érettségivel nem rendelkezők közül viszont csak minden tizenkettedik embernek. Ugyanakkor érdekes adat, hogy éppen a diplomás szülők támogatják legkevésbé, hogy a gyerekük vállalkozóvá váljon, míg egy négyes skálán az érettségivel nem rendelkező szülők 2,75 értékben örülnének ennek, addig a diplomások csak 2,39-re.
A megkérdezettek szerint a család és a barátok tudják a legjobban segíteni a vállalkozókat, fontosak lehetnek még az állami támogatások, ugyanakkor az adó- és jogrendszer akadályozó tényező, csakúgy, mint az önbizalomhiány.
Ez utóbbi egyébként a diplomások számára a legnagyobb probléma.
Fehérgalléros bűnöző vagy inkább valami pozitív?
„Több fronton is azon vagyunk, hogy mind a vállalkozók, mind pedig a társadalom tisztában legyen a vállalkozások szerepével egy ország életében. Nemcsak gazdaságilag befolyásolják az országot: a teljesítményen és tudáson alapuló vállalkozások építhetik Magyarország önbizalmát. Szeretnénk minél több érvet felsorakoztatni, miért éri meg vállalható módon vállalkozni, és ha a vállalkozók egymástól tanulhatnának erről a sokak által nehezebbnek gondolt útról” — indokolta Pistyur Veronika, a Bridge Budapest vezetője, hogy miért vágtak bele az első millió történetéről szóló kezdeményezésbe.
A kutatásban legtöbben pozitív jelzőket társítanak a vállalkozókhoz - legalábbis ezt mutatja a kutatás azon része, amelyben konkrét jelzőkről kellett megállapítania a megkérdezetteknek, hogy igazak-e a vállalkozókra. Ez alapján 88% kreatívnak és 86% tehetségesnek tartja a vállalkozókat, 65% tisztességesnek és csak minden harmadik ember tartotta jellemzőnek a „csaló” jelzőt. A szabad asszociációt engedő kérdés viszont ettől eltérő képet mutatott. Amikor nem irányított kérdést kaptak, akkor nagyrészt negatív jelzőket használtak a válaszadók a vállalkozókra, mint a „fehérgalléros vagy szabadlábon lévő bűnöző” vagy az „igavonó barom”, aki „drága autóval jár”. De a vagyonosodási vizsgálat, a körbetartozás, a csőd és a kiskapuk is említve voltak.
A bizalmatlanság is jellemző: a fiatalok (18-29 évesek) egy 5-ös skálán 2,45-re értékelték a vállalkozók megbízhatatlanságát, az idősebbek (60-65 évesek) már 2.91-re, vagyis az idősebb korosztálynak rosszabb a benyomása/tapasztalata a vállalkozókról. A munkanélküliek vannak a legrosszabb véleménnyel: 60%-ban csalónak tartják őket.
Keveredik a pozitív és negatív
Összességében kettős kép rajzolódik ki a kutatásból: egyrészt él még fejekben a korábban jellemző simlis, drága autós „maffiózó” vállalkozó képe, aki mindenhol kiskapukat keres, másrészt már elterjedt a kreatív, innovatív, bátor és becsületes vállalkozó képe is: főleg a fiatalabbak körében.
A Tisza Párt vagyonadója először az 5 milliárd feletti vagyonokat célozta, aztán már az 1 milliárd felettieket is. Ha így folytatódik, hamarosan azok is fizethetnek, akiknek semmijük sincs, csak hitelük. A történelem jól ismeri az ilyen gazdaságpolitikát. A történet vége mindig ugyanaz lett, a gazdagok elmentek, a középosztály pedig fizetett.
Minden eddiginél frissebb és részletgazdagabb adatokkal teli gimnáziumi rangsorral jelentkezik az MCC az Oktatási Hivatallal együttműködve. Mitől jó egy iskola? Hol van egy gimnázium lelke? S miért hősök a pedagógusok? Többek között erre igyekeztek választ adni a MCC-OH Országos Gimnáziumi Rangsora kiadvány sajtótájékoztatóján.
Mráz Ágoston Sámuel arra is felhívta a figyelmet, hogy pozitív gazdasági hatása van Magyarországra annak, ha sikerül békét, tűzszünetet vagy a konfliktust kompromisszummal lezáró tárgyalási eredményt elérni a tervezett tárgyaláson.
A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága minden ágazatban javult.
A miniszterelnök tiszta vizet öntött a pohárba – ezért fontos a béke.
A befektetési szakember nem csak a mesemondásban erős. Több tévedése kifejezetten azt bizonyítja, hogy gazdasági téren sem lát jól a pályán.
A liberális médiumok sutba dobták az objektivitás látszatát is.
Belenyúlt a sorsolásba a magyar válogatott.
