A tanulmány megállapítása szerint a közérdekű bejelentők tényleges védelmének a hiánya tovább rontja a magyarországi korrupció elleni küzdelem hatékonyságát. A TI Magyarország hiába tiltakozott már 2013-ban az elégtelen bejelentővédelmi szabályok miatt, a kormány nem tette meg a szükséges intézkedéseket. Emiatt azok a polgárok, akik korrupcióra vonatkozó bejelentést tesznek, vagy nyilvánosságra hozzák az általuk észlelt korrupciós ügyet, nem számíthatnak arra, hogy az állam megvédi őket. Ehelyett megtorlás, sőt, akár hatósági vegzálás lehet az osztályrészük. Bár a kormány, a korrupció elleni program idén februárban vitára bocsátott tervezetében vállalta a közérdekű bejelentők védelmének a megerősítését, a végleges korrupció elleni stratégia már nem számolt ezzel a lehetőséggel.
A közlemény idézi Ligeti Miklóst, a TI Magyarország jogi igazgatóját, aki elmondta: bár Magyarország az elsők között írta alá az OECD külföldi vesztegetés elleni egyezményét, ez az elmúlt 15 évben mégsem segített a korrupció megfékezésében. Hozzátette: a tanulmány szerint a magyarországi bűnüldözés évek óta egyetlen komoly nemzetközi vesztegetési ügyet sem tudott feltárni. Áttörést az hozhatna, ha a kormány, a hazai civilek és a nemzetközi szervezetek ajánlásait megfogadva, valós védelmet nyújtana a közérdekű bejelentőknek és garantálná a nyomozások befolyásmentességét – vélekedett.