Félévet értékelt a Jobbik elnöke, aki nem csak arról beszélt, hogy a következő választáson két alternatívája lesz az embereknek: a Fidesz, illetve a Jobbik, hanem arról is: 2010 előtt úgy vélték, hogy az MSZP-t lehetetlen felülmúlni a korrupcióban, ezt megcáfolta az élet.
A Jobbik áttöréséről, néppárttá válásáról beszélt Vona Gábor a 2015 első félévét értékelő keddi sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki párt elnök-frakcióvezetője szerint a Fidesz megroppant, a baloldal pedig agonizál, így a következő választáson két alternatívája lesz az embereknek: a Fidesz, illetve a Jobbik. Azt mondta, hogy a baloldal próbálja összemosni a Jobbikot a kormánypártokkal, azonban ezt a parlamenti szavazások sem igazolják. A Jobbik a javaslatok tartalma és nem azok előterjesztője alapján dönt egy-egy kérdésben – fejtette ki. A Fidesz és a Jobbik közötti világos választóvonalként az arroganciára és a korrupcióra hivatkozott. Értékelése szerint a Fidesz számtalan jelét mutatja a cinizmusnak, és miközben 2010 előtt úgy vélték, hogy az MSZP-t lehetetlen felülmúlni a korrupcióban, ezt megcáfolta az élet.
Vona Gábor képmutató hozzáállásnak minősítette, hogy a kormánypárti képviselők elzárkóztak a velük egy háztartásban élő hozzátartozók vagyonnyilatkozati nyilvánosságától és azt is szóvá tette, hogy nem reagáltak arra az „egyszerűen cáfolható gyanúra”, hogy a Quaestorból menekítettek-e ki pénzt a bedőlése előtti napokban. A jobbikos politikus kifogásolta azt is, hogy semmilyen következménye nem volt a kormányközeli maffiózókat emlegető Tiffán Zsolt Facebook-bejegyzésének, miközben szerinte elvárható lenne, hogy feljelentés szülessen és a sajtó is jobban érdeklődjön a téma iránt.
A Jobbik őszi törekvései között Vona Gábor a korrupcióellenes küzdelmet, a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásának lehetőségét, a magyar-cigány együttélés problémáinak megoldását és az Európai Unió jövőjének megvitatását említette. Kifejtette: a magyar-cigány együttélésre a bevándorlás miatt kevesebb hangsúly esett, azonban a mai napig problémát okoz. A Jobbik vezetője konstruktív szakmai vitákat sürgetett és kijelentette: „szerintünk nincs rendben ez a kérdés és égető a helyzet”, megoldásokat kell találni. Az unió helyzetére vonatkozóan azt hangoztatta: bízik benne, hogy a kormány a „verbális uniószkepticizmusán túl érdemben is hajlandó foglalkozni” a csatlakozási szerződés és az alapszerződések módosításával. A pártelnök nemzeti ütemterv, nemzeti minimum kidolgozását szorgalmazta.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A határozatra azért volt szükség, mert az Európai Unión belül egyre erősödnek azok a törekvések, amelyek az EU-t katonai szövetséggé alakítanák át.
A Nyugat-Balkán integrációja továbbra is elmarad, pedig az unió geostratégiai érdeke lenne a régió mielőbbi felvétele.
Természetesen csak online, és nem kötelező jellegű az értekezlet.
Hamarosan életbe lép az orosz gáztilalom, mit csinálnak ennek élharcosai? Természetesen orosz gázt vesznek, akinek meg nincs tengerpartja, az úgy járt.
Az ügyek egymásra rakódnak: a Barátság kőolajvezeték el nem indítása, a zsarolás, valamint immár a politikai erőszakkal való fenyegetés is.
Többkulcsos adó, magasabb szja és ismerős baloldali szereplők: a Tisza körül egyre markánsabban rajzolódik ki egy régi recept.
Székesfehérvár a jobboldali kormányok alatt az ország élmezőnyébe került. A megye 1-es számú körzetében újra elinduló Vargha Tamás vezetett minket körbe a városban.
Az Operaház főigazgatója szerint Krasznahorkai nyilatkozata a „hányinger határvidékén jár, és nyilatkozatán übermensch lenézés is átsüt”.
