Schmidt Mária, Rétvári Bence és L. Simon László beszédével, valamint Balog Zoltán levelének felolvasásával nyílt meg kedden délután az Új világ született - Európai testvérháború című kiállítás a Várkert Bazárban. A tárlat az első világháború frontjainak borzalmát, és a hátországok világát mutatja be.
2015 legfontosabb kiállításának nevezte Rétvári Bence az Új világ született - Európai testvérháború című tárlatot, amely kedden kora délután nyílt meg a Várkert Bazárban. A kiállítás az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság és a XX. Század Intézet együttműködésének köszönhetően jött létre.
A megnyitó alkalmából tartott beszédében Rétvári kifejtette: aki meg akarja érteni a XX. századot, annak először az első világháborút kell megértenie, és erre kiváló lehetőséget kínál ez a kiállítás. Az államtitkár szerint a világégés jobban meghatározta az előző évszázadot, mint bármi más. Ekkor alakult ki a katonák arctalansága, az, hogy „az ember puszta anyaggá válik”. Ekkor vonták be a nőket tömegesen a munkába, amivel megváltozott az általános családmodell. És ekkor születtek a tömegdemokráciák, amik máig meghatározóak.
Rétvári fontosnak tartotta leszögezni: ha a háború idején Magyarország önállóan, Ausztriától függetlenül alakíthatta volna sorsát, biztosan másként alakul a történelme, és ma más határok között élnénk.
„Senki, aki háborúba belépett, nem érte el azt a célt, amiért belépett” – tette hozzá a kereszténydemokrata politikus, emlékeztetve arra, hogy átlagosan hatezer katona pusztult el naponta az első világháború ideje alatt, amely ezen a téren így pusztítóbbnak bizonyult a másodiknál.
Rétvári Bence bejelentette, hogy hamarosan létre fog jönni az első világháború magyar áldozatainak központi emlékműve.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárát L. Simon László követte a pódiumon, aki családja történetén keresztül arról beszélt, hogy sokszor olyan emberekhez is kötődünk, akiket nem, vagy csak rövid ideig ismerhettünk. Ahogy ő és édesapja mindig is büszkék voltak dédnagyapjára, Simon Salamonra, aki az első világháború első évében életét vesztette. A Miniszterelnökség államtitkára emlékeztetett Herczeg Ferenc azon gondolatára, miszerint ez a háború a gyászoló anyáké volt.
L. Simon közölte, fontos megérteni, miként lehetett élni ebben az időszakban a frontokon és a hátországokban. Hogy mennyi embert kellett felmenőinknek megölniük, hogy őket ne öljék meg. Bár mint minden hadtörténet iránt érdeklődőt, az őt is lenyűgözi a haditechnika, meg akarja érteni a személyes történetek üzenetét - fejtegette, hozzátéve: a világháború honvédei magukba fojtották a rájuk kényszerített bűnöket, miközben valójában hősök voltak. Nehéz ezt megérteni a mai korban, mikor az önfeláldozást sokan megmosolyogtatónak tartják, és a háborút csak idealizált filmekből, előadásokból ismerik.
A rendezvényen felszólalt a kiállítás vezető kurátora, Schmidt Mária is, aki azzal a gondolattal nyitotta beszédét, hogy a XX. század első háborúját még a XIX. század embere vívta. Azok, akik számára még olyan értékek voltak meghatározóak, mint becsület és a fegyelem – és nem is voltak képesek megérteni vagy megmagyarázni mindazt, ami történt. A történész méltatta Tisza Istvánt, aki a legtovább ellenezte a háborút, mégis háborús miniszterelnökként tartják számon.
Schmidt arról is beszélt, hogy XXI. század kevesebb dologban különbözik az első világháború korától, mint gondolnánk - volt hűtőszekrény, telefon, autó és villamos -, egy fontos különbség azonban mégis van: a mai ember már a tömeges megsemmisülés lehetőségének gondolatával él az előző század háborúinak tapasztalatai alapján.
Az eredeti program szerint Balog Zoltán miniszter, az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság elnöke is beszédet tartott volna, de nem tudott eljönni, így csak levelét tudták felolvasni. Ebben arra figyelmeztetett, hogy Damoklész kardjaként lebeg a fejünk felett egy újabb, még nagyobb háború lehetősége, és úgy kell élnünk, hogy az soha ne következhessen be. A miniszter szerint az első világháborúban az önzés teljesedett ki, a „mindent szabad, ami nekem jó” elve. Nem volt tilos ölni, és mivel a gyilkolás gépek által zajlott, nem kellett szembenézni a másik haláltusájával.
Az megnyitó Banda Ádám hegedűművész fellépésével zárult. A kiállítás a Várkert Bazár déli oldalán várja mostantól a látogatóit.
Hosszadalmas jogi procedúra vár a visszafordított ferencvárosi szurkolókra, eközben Dull Szabolcs erős kritikát fogalmazott meg Magyar Péterrel szemben.
A modern festészet egyik különleges sorsú és nagy tehetségű alakja volt Szóbel Géza. Művei most Szentendrén, a Ferenczy Múzeumi Centrumban láthatók, a tárlat Makláry Kálmán magángyűjteményéből válogat.
Brüsszel a háború irányába mozdul, Budapest a békét és a nemzeti szuverenitást védi. Európa politikai és katonai kényszerpályára került, közben Washingtonban is új erővonalak rajzolódnak.
Jó félórányi hazai emberelőny sem bizonyult elegendőnek.
„Nem kérdés, hogy ha lesz békecsúcs, akkor az Budapesten kerül megrendezésre” – tette hozzá a külügyminiszter.
Három évvel később dokumentumok bizonyítják: Boris Johnson személyesen akadályozta meg a fegyverszünetet Kijevben. A Nyugat ekkor döntött úgy, hogy nem a béke, hanem Oroszország gyengítése a cél.
„Olyan jól olvassa a játékot, mint egy vak a fényújságot.”
Brüsszel nyomul, Magyar Péter adót emelne – most a nemzeti konzultáción dönthetnek a magyarok.
