Német belügyminiszter: Magyarországnak meg kell védenie a schengeni határt

Magyarországnak meg kell védenie a schengeni külső határt – mondta a német szövetségi belügyminiszter az ideiglenes műszaki határzárral kapcsolatban a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lapban szombaton megjelent interjúban.

Thomas de Maiziere az elsősorban a német menekültügyi helyzetről szóló interjúban a magyarországi ideiglenes műszaki határzár építésével kapcsolatban feltett kérdésre, miszerint erődként képzeli-e el Európát, azt mondta, hogy „természetesen nem”, és német politikusként alapvetően erős fenntartásai vannak a kerítésekkel kapcsolatban. Magyarország azonban olyan állam, amelynek schengeni külső határa van, „és mi azt igényeljük, hogy az ilyen országok biztosítsák külső határukat” – mondta a német belügyminiszter. „Ezenfelül Magyarországra súlyos teher nehezedik, az utóbbi hónapokban ott tízezrével vettek fel és regisztráltak menedékkérőket” – mondta Thomas de Maiziere.

A német menekültügyi helyzettel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy „elfogadhatatlan és Európára nézve szégyen”, hogy a Németországba érkező menedékkérők több mint 40 százaléka a Balkánról származik. Ezt az arányt „drasztikusan csökkenteni kell”, és ha már sikerült volna, akkor „egészen más hangulat” lenne az országban – mondta a miniszter a FAZ-nak. Hangsúlyozta: „teljesen érthető”, hogy Németországban az emberek „kritikus kérdéseket” tesznek fel, hiszen azt hallják, hogy válságövezetekből érkező menekültekről van szó, és közben szinte minden második Szerbiából, Koszovóból vagy Albániából jön. Ez a jelenség „értetlenséget” vált ki – mondta Thomas de Maiziere a konzervatív lapnak.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung az ideiglenes műszaki határzárral kapcsolatban kommentárt is közölt szombati számában. A Menekülés és dölyfösség című kommentárban a szerző, Jasper von Altenbockum kiemelte, hogy az európai menekültügyi politikáról folytatott vitával ismét megjelent az a Kelet-Nyugat-konfliktus, amely már az Európai Unió bővítésének folyamatát is kísérte. A Nyugat azt mondja, hogy a Kelet még nem eléggé fejlett, ezért „meg kell nevelni, hogy fel tudjon kapaszkodni a multikulturális idők magaslataira”.

Ebben a vonatkozásban Magyarország és a balti államok ugyanúgy jártak, mint a keletnémetek, hiszen azt feltételezik róluk, hogy „lelkületük idegenellenes, és ezt ki kell űzni belőlük”. Arról azonban a Nyugat nem vesz tudomást, hogy olyan országokról van szó, amelyekben az idegen uralom vagy a szisztematikus oroszosítás miatt Nyugaton ismeretlen félelmek keletkeztek, és a balti államok esetében arról is megfeledkezik, hogy ezek az országok az orosz lakosságuk integrációjával előrébb tartanak, mint egynémely nyugati országban a külföldiek integrációjával. Ezért a Nyugatnak nincs alapja a fennhéjázó, dölyfös viszonyulásra – fejtette ki a FAZ szerzője. Ugyanez érvényes a határkerítések építésére adott reakciókra is – tette hozzá. Kiemelte: a kerítés ugyan „nem jó ötlet, de van valakinek jobb ötlete?”

„Könnyű mondani, hogy inkább a migráció kiváltó okai ellen kell küzdeni”, de „mindenki tudja, hogy ebből egyhamar nem lesz semmi” – írta Jasper von Altenbockum. A kommentár egy változata a FAZ online kiadásában is megjelent.