Az MTI által megkérdezett közgazdászok szerint a döntés azt jelzi, hogy a Moody's még mindig kockázatosnak tartja Magyarországot. Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője kifejtette: a háttérben az államadósság magas szintje mellett az áll, hogy a gazdasági növekedés fenntarthatóságát kétségesnek tartják a szakértők. Szintén hozzájárulhatott a lépéshez, hogy jelentős a vállalati különadóra támaszkodó állami bevétel, amely versenyképességi szempontból kedvezőtlen.
Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője szerint meglepő a Moody's döntése, mert a magyar gazdaság mutatói alapján legalább az adósság besorolás kilátásának javítása lett volna indokolt. Az, hogy a Moody's nem hajtott végre felülvizsgálatot jelzi, hogy még mindig középtávú nehézségeket feltételeznek a magyar piacon – mondta. Hozzátette: a magyar gazdaságpolitika a régióban meglehetősen speciális, több intézkedésnek – így például a bankadó, szektoradók – negatív hatása lehet, lefelé húzva a középtávú növekedést, mivel kisebb lesz a tőkevonzó képesség, valamint a beruházási- és a hitelezési hajlandóság, ami áttételesen hat az adott gazdaság adósság-visszafizető képességére. Mint elmondta: Magyarországon a beruházási ráta a tavalyi uniós finanszírozási csúccsal és választási év végével már most esik, erre hivatkozhatnának a hitelminősítők, de ettől függetlenül kedvezőbb döntésre számított a piac.
A köztévében ugyanakkor Lentner Csaba közgazdász arról beszélt: a piacok már rég beárazták Magyarországot a befektetésre ajánlott kategóriába. Lentner hangsúlyozta: a magyar gazdasági növekedés tartós, az államadósság folyamatosan csökken, így nem véletlen, hogy Magyarország kilátásait mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő pozitív tartományban tartja.