Nem a zsidótörvényeket támogató, nácibarát Hóman Bálintnak kellene szobrot állítani, hanem Lázár Andornak, aki szembeszállt az őrülettel.
„Hóman Bálint és Lázár Andor szembeállítása azért is indokolt, mert éppen Lázár emlékirataiból tudjuk, hogy a zsidótörvény és a németbarát politikai fordulat motorja nem a tétova miniszterelnök, Darányi, hanem az agresszív szürke eminenciás, Hóman, a kultuszminiszter volt. Ő volt az is, és nem a kormányfő, aki az új irány ellen többször felháborodottan tiltakozó Lázárt lemondásra szólította fel.
Számos esetben állították fel, vagy hagyták meg szerte a világon – és itthon is – ellentmondásos személyiségek emlékműveit. Akár kaphatna egyet Hóman is, a jeles történész, kultúrpolitikus és lokálpatrióta, ha nem kísérné ezt a náciközeli politikus elhallgatása vagy kimagyarázása. És főleg: ha közben a közemlékezet nem lenne olyan ordítóan közönyös és hálátlan azokkal szemben, akik azokban az időkben szembeszálltak a Hóman által is vezényelt gyűlöletkórussal; akiknek ténykedése ma minden politikai oldal számára vállalható lenne. E sokak egyike Lázár Andor. (…)
Mivel Lázár Andor hetvenhét évvel ezelőtti ellenzéki sorai igencsak aktuálisak, nem meglepő, hogy nem az ő, hanem az ellenlábasává vált egykori barátja, Hóman kormányzati támogatású megdicsőülése (akadémiai rehabilitáció, szoborállítás) zajlik a szemünk előtt. Hogy az, aki szembeszállt a Horthy-kor gyűlölet-zöldségeivel, majd áldozatául esett a hasonló kommunizmus korinak, az örülhet, ha egy leányfalui kert mélyén szerénykedhet a neve, miközben Hóman bronzbálványa előtt ájultan borulnak le a bolondgomba-fogyasztók.”
Tényleg 20 százalékkal vezet a Tisza vagy hamisít a Medián? Kivéreztetéses tervvel buktatnák meg a választások után Orbánt Brüsszelből. Mutatjuk a részleteket. Itt a Mesterterv legújabb adása.
„Magyarország nem volt sem Európa, sem a kereszténység védőbástyája” – írták.
Történelmi alapozás az ukrán államiság és nemzettudat kérdéséről.
A Nagy Háború Blog szerzőgárdája ismét a Karszt-fennsíkra kalauzolja az olvasókat, ezúttal 1917-ben járunk.
A Budapesten született történész túlélte a holokausztot és tizenévesen részt vett az 1956-os forradalom megmozdulásaiban.
Nincs sok szépítenivaló rajta: Hatos Pál nem rombolja a Trianon-mítoszokat, hanem ellenpárt ácsol nekik. Tari Tamás írása.
A múlt nem lezárt fejezet, a bántás pedig nem elszigetelt jelenség. A Vekker új adása megmutatja, hogyan térnek vissza ugyanazok a mintázatok hősökben, döntésekben és hétköznapi mondatokban – generációkon át.
Kocsis Máté szerint beismerte a szándékait a Tisza Párt elnöke.
A Faktum szerint a kormánykritikus lapok nem veszik figyelembe, hogy az üzemanyag ára nem egyetlen hordóárból áll össze, hanem több egymásra rakódó költségtényező eredője.
