Mentális térkép, szervezett népmozgás

„Indokolatlan volna Európa nyugtalansága, ha identitásában, életmódjában fenyegetve érzi magát?

A bevándorlás az iszlám hódítás »trójai falova« (Modern Troyan Horse: the Islamic Doctrine of Immigration). Észak-kelet Nigériában a Boko Haram olyan területet hódít meg, ahol a XIX. században egy iszlám állam, a Borno kalifátus terült el. Az európai gyarmati háborúk idején ezen a területen dzsihád folyt, vallásháborúk, területszerzés, törzsi háborúk. Michel Foucher kutatásai során meglepetten látta, a Boko Haram egy erős iszlám állam, a bornói kalifátus területét szerzi vissza módszeresen. A földrajztudós állítja, létezik egy mentális térkép, amelyet a kollektív emlékezet őrzött meg. A térbe és időbe ágyazott történelem tanulmányozása megérteti a jelen idő mozgását, dinamikáját.

Gilles Kepel arabszakértő is úgy véli, hódítás zajlik. Negyedszázada Egyiptomban döbbenten hallotta a Muzulmán Testvériség egyik tagjától, a muzulmánok vissza akarják hódítani elrablott területeiket. Aztán Afganisztánban egy dzsihád harcos kifejtette, eljött az ideje, hogy visszaszerezzék Afganisztánt az oroszoktól, Palesztinát a zsidóktól, Andalúziát a keresztényektől. Van tehát terv. Szervezetten zajlik az utaztatás. Április 27-én a Frontera hírügynökség forrásai szerint egymillió ember várta, hogy elhagyja Líbiát. Merénylet Tunéziában, Franciaországban? Kepel szerint a »magányos elkövető« mese. Egyedül vagy párban dolgoznak, de tagjai a hálózatnak. Május 20-án Milánóban egy menekültről kiderült, egyike a tuniszi Bardo múzeum merénylőinek. Az erit­reaiak Párizsban sátorozva is rettegnek a közéjük vegyült besúgóktól, alvó dzsihadistáktól.

Napjaink egyre inkább szervezettnek látszó népmozgásának megértéséhez nélkülözhetetlen a mentális térkép ismerete, hiszen a Közel-Keleten az Iszlám Állam azokat a mesterséges határokat felrobbantva terjeszkedik, amelyeket 1916-ban a francia Francois Georges-Picot és a brit Mark Sykes rajzolt meg ceruzával az ottomán birodalom területén.”