Visszavehetjük a hatalmat a technológiai óriáscégektől?

Brain Bar Budapest néven technológiai fesztivál zajlik Budapesten. A Design Terminál által szervezett eseményen a technológia új kihívásai és lehetőségei, valamint az új technológia és az ember, az emberiség találkozási és ütközési pontjai szerepelnek a napirenden. Számos nemzetközi szakértő, kutató, tudós és megmondóember tart előadást vagy vitatkozik egymással a június 4 és 6 között megtartott, koncertekkel is tarkított eseményen. A Brain Bar Budapest csütörtöki nyitónapja máris a legizgalmasabb kérdések egyikét dobta fel: mihez kezdjenek az emberek a technológiával, az új gépekkel, a robotokkal – és mihez kezdjenek ők velünk?

„Egyenlőséget teremt a technológia?” – tette fel a kérdést Jevgenyij Morozov. Az amerikai Stanford Egyetem oktatója, a New York Times, az Economist és a Wall Street Journal publicistája az új technológia lehetőségével élő óriáscégek, mint a Google, a Facebook és az Apple tevékenységére, és az abban rejlő veszélyekre hívta fel a figyelmet előadásában. A pesszimista alapállású Morozov az elején ironikusan megjegyezte: „Panaszkodásból élek, de úgy tudom, itt Magyarországon erős a verseny”.

Morozov elmondta: ezúttal nem a robotika miatt jött panaszkodni, most a Ken Goldberg által is említett multiplicitás időszaka zajlik, vagyis az emberek és az általuk alkotott robotok együtt dolgoznak. De szkeptikus énje továbbra is gondolkodik a technológia veszélyein. „Nem mindenkinek van egyenlő esélye az új technológia korszakában.” Morozov úgy látja: az államok és az óriáscégek mennek előre, használják és kihasználják a technológiákat, miközben az egyes emberek, a civilek, a közösségek erre nem képesek, ők kimaradnak belőle. „Drasztikus változtatások nélkül nem fogjuk tudni élvezni a lehetőségeket” - mondta. Szerinte két lehetőség van: vagy továbbra is csak panaszkodunk, hogy a technológia egyre jobban beavatkozik az életünkbe, vagy pedig gondolkodunk azon, mit is lehetne tenni. Az államok és az óriáscégek szépen együttműködnek, ez megy tovább a jövőben is. A technológiai fejlődésnek ugyan van egy konzervatív kritikája, de ez a kritika nem foglalkozik a technológia jó oldalával és lehetőségeivel – hangsúlyozza a Stanford oktatója. Szerinte hiányzik annak megértése, hogyan is működnek a tech óriásvállalatok. „A cél a kattintás: így tud meg minél többet rólunk a rendszer, és így lesznek az ezt szolgáltató cégek még értékesebbek a hirdetőknek.”

Természetes emberi igény a kommunikáció, de az online kommunikációs felületek, közösségi hálózatok nem a mi ellenőrzésünk alatt vannak, hanem magáncégek működtetik őket, akik profitálni akarnak belőlünk. „Erre vannak kitalálva, olyanok mint a gyorséttermi kaják, a cél, hogy függővé váljunk.” Az előadó úgy látja: egyre inkább megadjuk magunkat a Szilícium-völgy cégeinek. A Google, a Facebook és az Apple mindenhol ott aka majd lenni az egészségügytől az infrastruktúráig. Egyes kütyüik, alkalmazásaik már az egészségügyi, fizikai állapotunkat is mérni tudják, az otthonainkban pedig a fogyasztásunkat is mérhetik; és persze azt is tudják, hova megyünk, mit olvasunk, mire keresünk rá, mi érdekel minket.

Jevgenyij Morozov

Az államok innovatív megoldásokat keresnek, s a technológiai nagyvállalatok megoldásokat javasolhatnak nekik. Az államok rengeteg adatot tudnak rólunk, de messze nem tudják olyan jól hasznosítani azokat, mint a tech cégek. A cégek azt mondhatják az államnak: „Add nekünk az adatbázisaidat, majd mi megoldjuk a problémáidat”. „Egyszer ezek a cégek talán átveszik az államok helyét – és az államok még nem is érzik, nem is értik ezt” – figyelmeztet Jevgenyij Morozov.

Az előadó felhozott egy példát: mi lesz, ha megtudod a szomszédodról, hogy ő egészségtelenebb életmódot folytat az adatok alapján? Ilyenkor mindenki felteheti a kérdést: miért is fizetünk ugyanakkora adót, egészségügyi hozzájárulást? Egy másik példát a tömegközlekedésből hozott: ha egy tech cég megszervezi az ingyenes tömegközlekedést, akkor azt elfogadjuk, de cserébe megadjuk neki az adatainkat? A már létező Uber működésére is kitért: az utasok és a sofőrök értékelhetik egymást, vagyis rangsor alakul ki közöttünk. „Majd egyezer a munkaerőpiacon, a biztosítónál vagy a bankban is ilyen értékelések alapján mérettetünk majd meg?” – kérdezte Morozov, aki szerint nem értjük még, hová vezethet ez az egész fejlődés. „Most Google, Uber, de mi lesz még?”

Úgy látja: az lenne a jó megoldás, ha minél több startup működne szerte a világban, minél nagyobb diverzitás jellemezné ezt az egész technológiai szektort. „Ez a piac nem kompetitív.” Szerinte arra van szükség, hogy az adatokat egyre inkább közhasznú célokra fordítsák, amikhez az egyének, a civilek, a közösségek, helyi önkormányzatok is hozzáférhetnek, s kreatív megoldásokra használják azokat. Morozov egy finn példát hozott fel, ahol egy lokális okostelefonos alkalmazással szerveznek kisbuszos tömegközlekedést a ritkán lakott környékeken. „De hogy fognak ők a nagyokkal versenyezni?” – tette fel a kérdést az előadó. „A Google tíz éve ül az adataimon: tudja, mit csináltam az elmúlt tíz évben, szinte azt is tudja, mit fogok a következő tízben.”

A Stanford oktatója szerint Európa nem érti meg a kihívás lényegét. Brüsszek egy második Google-t akar, de ez nem fog menni. „Decentralizációra, sok startupra, sokféle applikációra van szükség.” Morozov úgy véli: a nagy cégek a jövőben szinte jóléti államokként fogják eladni magukat. A Facebook máris internetes infrastruktúrát épít ki a haramdik világban – hogy aztán a Facebook felügyelete alatt maradjon majd a rendszer. Morozov szerint ugyanakkor a Facebooktól és a Google-től nem kell elvárni, hogy közhasznúak legyenek, de tudatában kell lennünk annak, milyen kihívásokkal is jár a működésük. „A Big Datáról nem beszélünk úgy, mint a Big Oilról, az olajiparról, vagy a Big Foodról, az élelmiszeriparról.”

„El kell fogadnunk az új technológiát, de egyúttal magunkévá is kell tenni azt, hogy az óriáscégek ne sajátíthassák ki azt a maguk számára” – zárta szavait a Brain Bar Budapesten Jevgenyij Morozov.