Csűrték-csavarták a felmérést, hogy leégessék Magyarországot, de csak Romániát sikerült
A szomszédos ország még így sem jutott be a „bezzegek” közé.
Díszdoktori címet vett át az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem képviselőitől pénteken Budapesten. Az egyetem Kertész Imrének az élet erkölcsi értékeinek népszerűsítéséhez hozzájáruló munkássága előtt tiszteleg. Kertész Imre a cím átvételekor kemény szavakkal hangsúlyozta a kelet-európai nemzetek együttműködésének fontosságát is egy olyan világban, amikor „gyilkolják, lelövöldözik, tűzbe és olajba zúdítják az embereket”.
Díszdoktori címet vett át az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem képviselőitől pénteken Budapesten. A doctor honoris causa címmel az egyetem Kertész Imrének az élet erkölcsi értékeinek népszerűsítéséhez hozzájáruló munkássága előtt tiszteleg – mondta el Tatiana Danescu, a román felsőoktatási intézmény rektorhelyettese a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában megrendezett eseményen, amelyen megjelentek a román, az osztrák és a svéd budapesti nagykövetségek képviselői is. Hozzátette: a titulust olyan rangos személyek érdemlik ki, akik tevékenységüket az emberiség szolgálatába állították, elkötelezettséget, önzetlenséget és személyes áldozatot tanúsítva. A díszdoktori laudációban az egyetem bölcsészkarának dékánja, Iulian Boldea Kertész Imrét a világirodalom és kultúra kiemelkedő alkotójának, korunk lelkiismeretének nevezte, külön megemlékezve a Sorstalanság és A kudarc című regényeiről.
Ferencz Győző, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, a díj érzése szerint nem csupán Kertész Imre kivételes irodalmi teljesítményének szól, hanem felfedezhető mögötte a barátság, a jóakarat, az európai egység gondolata, valamint a múltunk és jelenük kritikus vizsgálatának igénye is. „Nehéz túlbecsülni ennek a díszdoktori címnek a fontosságát” – vélte.
„Én itt csak magamat és a barátaimat képviselem, jól esik a szeretet” – fogalmazott Kertész Imre, hozzátéve, hogy „önmagában nem nagy ügy”, hogy kitüntetést kapott. Ugyanakkor kemény szavakkal hangsúlyozta a kelet-európai nemzetek együttműködésének fontosságát is egy olyan világban, amikor „gyilkolják, lelövöldözik, tűzbe és olajba zúdítják az embereket”. Kertész Imre kifogásolta, hogy egyetlen magyar kulturális vagy állami intézmény képviselete sem jelent meg a román egyetem által rendezett ünnepségen, pedig – mint fogalmazott – Franciaország és Németország második világháború utáni közeledése követendő példát jelenthetne a régió számára is. „Nem értem ezt a kelet-európai csökönyösséget” – jegyezte meg.
A Petru Maior Egyetem díszdoktori címére az 1929-ben született és 2002-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Kertész Imrét az intézmény doktori iskolája és irodalmi tanszéke terjesztette fel, amely indoklásában az irodalmárt olyan nagyszabású személyiségnek nevezte, akinek írói stílusára a „realista megjegyzések, keserű irónia, politikai támpontok, történelmi és filozófiai elemek” jellemzőek.