Harrach: Nem kényszerítünk senkit

   

Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka hozzátette: fontos, hogy nem kényszerítenek senkit, önkéntesen lehet vállalni a csatlakozást. Cáfolta, hogy a csődvédelmi felügyelő például a családok élelmiszer-vásárlásába is beleszólna majd.

   

Reményeik szerint több tízezer család kerülhet ki az adósságcsapdából - mondta Harrach Péter, felvetetve azt is, hogy egy bérlakáskezelő létrehozásával az üresen álló lakások hasznosítása sok családon tudna segíteni.

 

A Jobbik szerint ugyanakkor a KDNP javaslata messze van a rendszerszintű megoldástól. Z. Kárpát Dániel, a párt vezérszónoka felhívta a figyelmet: a KDNP-sek már 2010-ben kampányoltak a magáncsőddel, de azt mondják, a javaslat azért csak most került a Ház elé, mert meg kellett várni a devizahiteles rendezést. A magáncsőd azonban nemcsak a devizahelyzet miatt szükséges, hanem a rezsihátralékok miatt is - hívta fel a figyelmet az ellenzéki politikus, aki szerint „a 2010 óta tartó szöszmötölésnek nem lehettek szakmai indokai”.

 

A devizahiteleseket érintő korábbi intézkedésekről azt mondta: az eszközkezelő a bajba jutottak csak egy töredékének tudott segíteni. A forintosítással pedig - folytatta - hatalmas, több száz milliárdos többlet keletkezett „a Magyar Nemzeti Bank környékén”, és elvárható lett volna, hogy ennek egy részéből létrejöjjön egy kártalanítási alap a már kilakoltatottak megsegítésére.

 

A mostani csődvédelmi koncepció után is több mint százezer család maradhat mentőöv nélkül - figyelmeztetett Z. Kárpát, aki sérelmezte azt is, hogy pártja javaslatának két alappillére jelzésszinten sem szerepel a KDNP előterjesztésében. Ezen egyik alappillér egy ingyenesen kirendelt családsegítő - aki nem a családok költekezésébe szólna bele, hanem közvetítene a hitelező és az adós között -, a másik pedig a munkavállalás segítése érdekében az ingyenes átképzési programok rendszere - ismertette a jobbikos képviselő, aki úgy összegzett: a kormánypárti előterjesztés távol áll a rendszerszintű megoldástól.

 

Az LMP-s Schmuck Erzsébet szerint a családi csődvédelem bevezetése üdvözlendő, de szerintük túl késői, a tartalma pedig túl kevés, „az adósságcsapdában vergődőknek” csak egy szűk köre élhet a lehetőséggel. Ráadásul - mondta - a csődvédelem intézménye inkább a jobb vagyoni helyzetben lévő rétegnek segít és nem kezeli a jövedelemeltitkolás esetét sem. Az LMP nem látja garantáltnak azt sem, hogy a csődvédelem lehetőségével élőknek marad-e jövedelmük a megélhetésre, pedig nagyon fontos lenne, hogy ne kerüljön veszélybe a létfenntartás. Schmuck szerint ki kellene mondani a lakhatáshoz való jogot, a lakásukat elveszítő hiteleseknek megfelelő nemzeti ingatlanalapot kellene működtetni.

 

A szocialista Teleki László is késeinek nevezte a javaslatot, s szerinte a törvény nem szól azokról, akik elvesztették lakásukat. Értékelése szerint őket is be kellene valahogy kapcsolni a rendezésbe, emellett pedig az üres lakásokat is be kellene vonni. Az ellenzéki politikus a kilakoltatások feltételeit is kezelné, a nagycsaládosok esetében pedig további kedvezményeket sürgetett.

 

Vejkey Imre zárszavában a kritikákra reagálva felhívta a figyelmet, hogy az egyes hitelezői csoportok számára a megtérülés szabályait tartalmazza a törvényjavaslat. Az első helyen a jelzáloghitelező bank áll, az ingatlan fedezetéig, második helyen a privilegizált helyzetben lévő közműcégek, majd a fedezetlen banki követelések következnek.  Utolsó helyen a hátrasorolt hitelező, magánszemélyek, magánjogi ügyletek. Az állam úgy védi az eladósodott magánszemélyt és a családokat, hogy a köz és magánhitelezők jogos igényeit is érvényesíteni kívánja - jelezte, egyúttal rögzítette: az adósságrendezés az elsődleges cél. A magáncsőd nem alkalmazható azon hiteladósok helyzetének rendezésére, akiknél végrehajtás, vagy azon kívüli eljárásban az értékesítés már megtörtént – jegyezte meg.