Gyurcsányozott és biszkuzott Lázár János

Július elején – várhatóan 3-án – belső konferenciát tart a kormány, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss prognózisa és a minisztériumok munkaterve alapján meghatározza a következő három év feladatait – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján, amelyen bejelentette azt is, hogy konzultáció indul a közigazgatási rezsicsökkentésről, és új végrehajtási rendszer lesz szeptembertől.

A kormányzati munka értékelésével kapcsolatban kifejtette: az érintett tárcáknak június 30-ig kell akciótervet készíteniük arról, milyen teendőket látnak szükségesnek például az oktatásban, az egészségügyben, a bürokráciacsökkentésben, a versenyképesség javításában és az adóeljárásokban. A július eleji rendkívüli kormánykonferenciára több intézményvezetőt is meghívnak, mások mellett Matolcsy György jegybankelnököt, Domokos Lászlót, az Állami Számvevőszék elnökét, Kovács Árpádot, a Költségvetési Tanács elnökét, Pálinkás Józsefet, a Nemzeti Fejlesztési, Kutatási és Innovációs Hivatal vezetőjét, Patyi Andrást, az Államreform Bizottság elnökét és Cséfalvay Zoltán OECD-nagykövetet.

Le kell vonni az elmúlt öt év kormányzati tevékenységének tanulságát, és tartalmi menetrendre, új programra van szükség, hogy növelni lehessen az ország versenyképességét – mondta Lázár János. A több mint kétórás sajtótájékoztatón bejelentette továbbá, hogy két hónapon át tartó konzultáció kezdődik az úgynevezett közigazgatási rezsicsökkentésről, azaz arról, hogy a közszolgáltatásokért fizetendő díjak közül melyek csökkenjenek, illetve szűnjenek meg.

Emlékeztetett: 2016-ban már 10 milliárd forinttal kevesebb bevételt terveznek a közigazgatási térítési díjak csökkentése, illetve megszüntetése miatt. Arról, hogy mely díjak csökkenjenek, szűnjenek meg, június 5-től augusztus 6-ig tart konzultációt a kabinet. Véleményt mondani személyesen a járási hivatalokban vagy a kormányhivatalok honlapján lehet – tájékoztatott a miniszter, aki a kormány által mérsékelni javasolt díjak közül példaként említette a hatósági erkölcsi bizonyítvány igénylésének költségét, az ellopott gépjármű forgalomból kivonásának díját és az ellopott igazolványok pótlásának összegét.

Útfejlesztés témakörben Lázár János közölte: 70 milliárd forintos keretet nyit a kormány alsóbbrendű utak felújítására. A pénzt európai uniós forrásból biztosítják. Arról is tájékoztatott – megerősítve Orbán Viktor miniszterelnök előző napi szolnoki szavait –, hogy a kabinet lezárta az M4-es ügyét, és úgy döntött: négysávos autóút köti majd össze az M0-st Szolnokkal a 4-es út nyomvonalán. Az építkezés jövőre kezdődhet, költsége pedig várhatóan 110 milliárd forint lesz. A leállított M4-beruházásról a miniszter elmondta: Abony és Törökszentmiklós között az eredeti nyomvonalon építik meg az utat – egyszerűsített műszaki tartalommal –, a Törökszentmiklóstól Fegyvernekig tartó szakaszon pedig szintén a műszaki tartalom felülvizsgálatával kezdik majd a munkát, ezután írnak ki új közbeszerzést. Hozzátette, hogy a három kivitelezői csoporttal el fognak számolni, e cégek mintegy 28 milliárd forintnyi előleget vettek fel, ezt visszakéri tőlük a kormány.

Lázár János arról is beszámolt, hogy június 16-ra társadalmi egyeztető fórumot hívott össze Paks polgármesterével az atomerőmű kapacitás-fenntartásával összefüggésben. Ezen 41 környékbeli település polgármestere, a térség országgyűlési képviselői, közéleti személyiségei és a szakma és részt vesz, s cél, hogy a következő tíz évben tájékoztassák a térség polgárait. A társadalmi testület havonta ülésezik, tájékozódási, információkérési és döntés-előkészítő feladatai vannak, s egymilliárd forintot kap a kormánytól az önkormányzati fejlesztések támogatására.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is bejelentette, hogy szeptembertől új végrehajtási rendszer lesz, amellyel azoknak kíván segíteni a kormány, akik nem tudják törleszteni hiteleiket. Szavai szerint a végrehajtás nem lehet méltánytalan, s az önkormányzatokkal közösen minden segítséget megadnak a veszélyeztetetteknek. Közölte azt is, hogy megújítják a Nemzeti Eszközkezelőt, mérlegelik a rendelkezésre álló források nagyságának megnövelését, hogy minél több lakást fel tudjon vásárolni a szervezet. A tárcavezető emellett jelezte: szeretnék, ha a családi csődvédelem minél hamarabb be tudná tölteni szerepét.

A közfoglalkoztatás átalakítására vonatkozóan elmondta, hogy azok bérét, akik legfeljebb 120 napig idénymunkát vállalnak és ezalatt szüneteltetik a közfoglalkoztatotti jogviszonyukat, a minimálbér 85 százalékában garantálják. Arra biztatta az idénymunkát kínálókat, hogy jelentkezzenek az önkormányzatoknál vagy a járási hivataloknál, s azok kiközvetítik a munkát. Ugyanakkor ha egy közfoglalkoztatott fizikailag és egészségügyileg is alkalmas egy adott idénymunkára, de azt visszautasítja, akkor három hónapra átmenetileg a közfoglalkoztatotti jogviszonya is megszűnik – hívta fel a figyelmet.

Lázár János a tájékoztatón ismertette a 2007 és 2013 között adott agrártámogatásokat is. E szerint 4400 milliárd kifizetés volt az ágazatban, 321 ezer 155 ügyfélnek. Egymilliárd forint feletti összeget 495-en kaptak, 10 milliárd forintnál is többet pedig 11 esetben hívtak le – fejtette ki, hozzátéve: ami miatt a rendszert meg kell változtatni az az, hogy az összes forrás közel 75 százaléka a jogosultak 5 százalékához került, s ennél is riasztóbb, hogy ezen az arányon belül 1 százalék kapta a források 50 százalékát. Jelezte azt is, hogy nem helyesli, hogy a legnagyobb földbirtokosokhoz ennyi támogatás jutott, ugyanakkor a 2007-ben elfogadott forrástábla megváltoztatására az uniós cikluson belül nem volt lehetőség.

A Miniszterelnökség vezetője beszámolt keddi brüsszeli látogatásáról is, kiemelve: Brüsszel és Budapest egyaránt úgy látja, Magyarország nem fog forrást veszíteni a 2007-2013-as időszak pénzeiből.

Altus-ügyben megerősítette: elküldte Brüsszelbe a cégpapírokat, a DK pénzügyi folyamatait bemutató dokumentumokat és Gyurcsány Ferenc DK-elnök vagyonbevallását, amik szerinte arra világítanak rá, hogy a DK pénze Gyurcsány Ferenctől származik, Gyurcsányé az Altustól, az Altus pénze pedig az Európai Bizottságtól származhat. Úgy fogalmazott az Altus európai bizottsági megbízásáról: „nem feltételezem, hogy szándékosan, a nemzetközi munkásmozgalom összeesküvésének gyümölcseképpen kapta Gyurcsány Ferenc ezt a pénzt, (...), egy apparátus hiba történt”. Arra a felvetésre, hogy a Magyar Nemzet csütörtökön az ország brüsszeli állandó képviseletének átalakításáról cikkezett, Lázár János – akinek a felügyelete alá tartozik a szervezet – közölte: határozott változásokat tervez a képviseleten. Célul tűzte, hogy Magyarország állandó képviselete legalább olyan jó legyen, mint a térségbeli versenytársaké. A képviseletet vezető Györkös Péter nagykövet távozásáról szóló értesüléseket a miniszter ugyanakkor nem kívánta kommentálta. Úgy fogalmazott: Györkös Péter kiváló diplomata, a következő időszakban is szüksége van rá a magyar államnak.

Azzal kapcsolatban, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a héten új eljárást rendelt el a Biszku-perben, Lázár János tudatta: Orbán Viktor tájékoztatást kért az ítélettel összefüggésben Trócsányi László igazságügyi minisztertől. A tárcavezető megjegyezte: „én azok közé tartozom, akiket az ítélet indoklása kifejezetten felháborít”.

A Miniszterelnökséget vezeti miniszter azt is elmondta: a rendőrségi nyomozással megerősítette azt a korábban is hangoztatott véleményét, miszerint a Magyar Paralimpiai Bizottság elnökének azonnali hatállyal távoznia kell a székéből. „Amennyiben ezt nem teszi, minden órával kárt okoz” – fogalmazott, a mozgássérült sportolók érdekeit hangoztatva. A minisztert kérdezték arról is, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke egy interjúban ügyvédi irodák lehallgatásáról beszélt. Azt felelte: biztos abban, hogy Réti László nem a levegőbe beszél, azt kérte, hogy vegye fel a kapcsolatot Trócsányi Lászlóval, akihez mind a kamrák, mint a titkos információgyűjtés engedélyezése tartozik.