A köztársasági elnök a Duna-projekt záró rendezvényén beszélt arról, hogy a Kárpát-medencét erősebben érintik a klímaváltozás hatásai, mint Európa más térségeit.
A klímaváltozás Kárpát-medencét érintő hatásaira hívta fel a figyelmet Áder János köztársasági elnök kedden a Sió-árvízkapunál, a Duna-projekt záró rendezvényén. Az egyik legjelentősebb hazai árvízvédelmi beruházás befejezése alkalmából rendezett ünnepségen az államfő kiemelte, hogy a hidrológiai ciklus jelentősen felgyorsult Magyarországon és szerte a világon, aminek köszönhetően négyévente valamelyik folyónkon rekordokat döntő árvízzel kell megküzdeni. Mint mondta, Magyarországon egyre szélsőségesebb időjárásra kell felkészülni, a Kárpát-medencét, ahol a nyári középhőmérséklet jobban emelkedett, mint Európa más térségeiben, erősebben érintik a klímaváltozás hatásai, amelyeknek 80-90 százaléka a vízzel függ össze. Egyszerre kell árvízzel és aszállyal szembe nézni, erre az elmúlt években is volt példa az országban – jegyezte meg.
A köztársasági elnök hangsúlyozta: akkor is védekezni kell az árvizek ellen, amikor csak tizenkét évente jelentkeznek, ahogyan az korábban volt. „Ezért épült a Tisza mentén hat szükségtározó, és készülünk még további hat tározó építésével, s azért indult el a Duna-projekt is, hogy a szélsőséges vízállási helyzetek esetén megfelelő védelmet tudjunk biztosítani” – fogalmazott. Hozzátette: a több mint 28 milliárd forintból, részben uniós támogatással megvalósult Duna-projekt beruházásai 152 településen több mint fél millió embert érintettek. A projekt legfontosabb célja az élet- és a vagyonbiztonság növelése – mondta Áder János.
Somlyódi Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója ismertette: a projekt során a Duna tizennégy árvízvédelmi szakaszán közel kétszáz kilométernyi töltést erősítettek meg, huszonöt műtárgyat és két árvízvédelmi központot hoztak létre, ami jelentősen hozzájárul az árvízi kockázatok csökkentéséhez. Azt is bejelentette: megkezdődött a magyar vízügyi stratégiát 2030-ig meghatározó Kvassay Jenő terv társadalmi egyeztetése, a dokumentumot a vízügyi ágazat év végéig nyújtja be a kormánynak jóváhagyásra.
A beruházást jelképesen Dalmady Tamás, a kivitelező Ganz-Reál konzorcium vezetője adta át Somlyódi Balázsnak.
A 2012-ben indult, kiemelt állami beruházás Magyarország egyik legjelentősebb, az árvízvédelem biztonságának növelését előirányzó projektje volt, amelynek munkálatai Győr-Moson-Sopron, Pest, Fejér, Bács-Kiskun, Tolna, Baranya megye árvízvédelmi szakaszain zajlottak. A projekt utolsó beruházása 2015. május 14-én zárult le: felújították a Sió dunai torkolatánál lévő árvízkapu acél- és vasbeton szerkezeteit, gépi berendezéseit, a vezérlőtornyot, valamint a hajózsilip kapuk kihorgonyzását. A projektzáró rendezvényt követően az árvízkapunál a bajai, Déri nevű, ötvenfős személyszállító hajót átzsilipeltek a Dunáról a Sióra.
Szívrohamok, mentális egészségügyi problémák, trópusi betegségek – a globális felmelegedés egyre nagyobb fenyegetést jelent világszerte. A klímaváltozás hatása fokozatosan minden ember életébe begyűrűzik.
A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy az aszály, a hőhullámok és a szélsőséges időjárás a mezőgazdaságot, az ipart és az energiainfrastruktúrát is veszélyezteti.
A milliárdos rámutatott, hogy a fosszilis energia projektjeinek leállítása semmilyen hatással nem volt a globális kibocsátásra.
Az OVF adatai szerint 2000 óta hét alkalommal is előfordult ennél alacsonyabb vízszint.
A volt köztársasági elnök szerint a fosszilis energiahordozókról való leválás nem fog sikerülni atomenergia felhasználása nélkül.
A sokéves átlag volt a csapadékmennyiség, nem fog elönteni minket a Duna, mint tavaly ilyenkor.
Donald Trumpéknál betelt a pohár: mostantól a kormányzati honlapon, név szerint listázzák az elfogult újságírókat és a fake news-gyárakat. A „szégyenfalon” a CNN és a New York Times mellett ott virít a Magyarországról is gyakran ferdítő Politico.
A legfrissebb epizód jelszava: „Áradna az adó”. Bizony a Tisza Párt 1300 milliárdos megszorítócsomagját veszi most górcső alá Kohán Mátyás.
