Jó hír: nem kell most akkora árvízre számítani, mint tavaly ilyenkor

Több mint egy évtized után tavaly ismét hatalmas árhullám vonult le a Dunán: a folyón levonuló ár elöntötte Budapestet és több folyómenti településen okozott károkat. Bár a történelmi rekordtól messze voltunk, sokunk retinájába beleégtek a képsorok: a rakpartokat lezárták, amiket a folyó el is öntött. 

Orbán Viktor az árhullám levonulta után azt mondta, hogy a Dunán valaha tapasztalt egyik legnagyobb árvízként marad meg a magyar vízügy történetében a tavalyi, „amelyben komoly veszélyben is voltunk”. 

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az ország hatalmas munkát végzett, és most már „az anekdoták jönnek elő, meg a lelkileg felemelő pillanatok”, de voltak veszélyes időszakok is.

– jelentette ki.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint a Duna végül 830 centiméternél tetőzött Budapestnél, összehasonlításképp jelenleg 128 centiméter a Duna vízállása a fővárosban. A Dunakanyarban a 2013-as rekord árvízhez képest 50 centiméterrel alacsonyabb volt a tetőzés vízszintje. 

Kihasználták a politikusok a lehetőséget

Az árvíz a politika színtere is lett, hiszen az ellenzéki politikusok egymásra licitálva kritizálták a védekezési munkálatokat és pózoltak homokzsákokkal, hogy ők bizony segítik az árvíz elleni védekezést. Magyar Péter egy Facebook-bejegyzésben sürgette, hozza nyilvánosságra a kormány, hogy miközben több tízezer civil dolgozott az árvízi védekezésen, „az elvileg meglévő” 12 ezer önkéntes tartalékost hogyan sikerült mozgósítani, pontosan melyik napon, hányan dolgoztak a gátakon.

Erre Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter reagált, aki visszautasította, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke az árvízi védekezésben helytálló magyar katonákat támadja. „Visszautasítom, hogy a baloldali hordószónok újra a magyar hivatásos és tartalékos katonákat támadja, akiknek az volt a feladata – és példásan helytálltak -, hogy a gáton megvédjék a magyar emberek vagyonát, életét és biztonságát” – jelentette ki a tárcavezető. Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy fogalmazott: „elég volt a gátszínházból, menjen inkább, vegye fel a munkát Brüsszelben!”

Nem kell tartani a tavalyihoz hasonló árhullámtól

Megkerestük az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, lehet-e számítani idén is hasonló árvízre, továbbá milyen fejlesztések történtek az elmúlt egy évben, amelyek az árvízvédelmet szolgálják. A szervezet sajtóosztálya lapunknak elárulta, hogy a Dunán gyakorlatilag bármelyik évszakban előfordulhat árvíz, nem csak tavasszal a hóolvadásnak, vagy nyáron a konvektív légköri folyamatoknak köszönhetően. 

„A legfrissebb hosszútávú időjárás-előrejelzések figyelembevétele alapján idén ősszel a szokottnál szárazabb, illetve átlagosan csapadékos időjárásra van kilátás, 

Az OVF mindenkit megnyugtatott: összességében egy nagyobb árhullám levonulásának a Dunán jelenleg a szokottnál kisebb a valószínűsége. Mint lapunkkal közölték, a Duna lefolyásképződés szempontjából fontos vízgyűjtő területein a csapadékmennyiség területi átlagértékei idén és tavaly augusztusban is a sokéves átlag 70-80 százaléka körül alakultak, míg 2023-ban az átlag másfél szerese volt a jellemző. 

– tették hozzá.

Mint írták, az elmúlt néhány éves időszak jelentős árvízvédelmi fejlesztései a 2024. évi árvizet megelőzően fejeződtek be, ezek az Európában is egyedülálló fejlesztések a Duna mentén jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a tavaly őszi árvíz a társadalmi javakban okozott komolyabb károkozás nélkül levonult. Ennek tekintetében kiemelendők a „Duna projekt” töltésfejlesztési munkálatai, valamint az árvízkapu építések, így különösen a Mosoni-Dunán és a Barát-patakon létesített műtárgyak.

Tudatták továbbá azt is, hogy az idei év végére, illetve jövő év elejére elkészülnek az új árvízi kockázat és veszély térképek is, valamint folytatódtak Esztergom árvízvédelmi fejlesztése I. ütemének kivitelezési munkálatai.

Itt a projekt készültségi szintje meghaladja az 50 százalékot, valamint a II. ütem előkészítése is a végéhez közeleg. Az OVF közölte: jelentős feladatként jelentkezett a tavalyi árhullámok (júniusi, szeptemberi) medrekben és védművekben okozott károkozásainak a helyreállítása a Duna, a Lajta, a Rába, vagy a Pinka mentén, valamint a felhasznált védekezési anyagok visszapótlása. Ezek összértéke meghaladta a hárommilliárd forintot.

Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner