Mindszenty bronzszobrot avattak Esztergomban

2015. május 02. 17:19

Felavatták Esztergomban Mindszenty József bíboros bronzszobrát az egyházfő halálának 40. évfordulóján, amit az orosz Békességszerzők és Béke Alapítvány állíttatott. Az avatáson az alapítvány kuratóriumi elnöke a „béke állampolgárának” nevezte a bíborost.

2015. május 02. 17:19

Leleplezték Mindszenty József bíboros bronzszobrát szombaton Esztergomban az egyházi vezető halálának 40. évfordulója alkalmából, a bazilika közelében található Sötétkapunál. Vlagyimir Szurovcev szobrászművész alkotása életnagyságúnál nagyobb, magas támlájú székben ülő bronz alak. Az emlékművet az orosz Békességszerzők és Béke Alapítvány állíttatta.

A szobor leleplezése előtt (Fidesz-KDNP) polgármester beszédében a kommunizmus éveiben bebörtönzött esztergomi érsek helytállását méltatta. „Mindszenty József hitet adott akkor, amikor úgy tűnt, hogy semmire sincs remény. Támasza volt nemzetének, bizonyítéka annak, hogy a hit erejével szemben minden földi hatalom tehetetlen. Munkássága a szabadság, a hűség és a helytállás példája” – hangoztatta.

A szobrász köszöntőjében kiemelte, hogy alkotásának vezető motívuma a szobor talapzatán olvasható, Mindszentytől származó idézet: „Imádkozom a szeretet és a béke világáért”.

Andrej Csizsik, a szobrot felajánló Békességszerzők és Béke Alapítvány kuratóriumi elnöke Mindszenty Józsefet a „béke állampolgárának” nevezte, és sorsát, munkásságát a harcosan antikommunista Tyihon pátriárkáéhoz hasonlította. „Mindkettejük helytállása morális támaszt jelentett egyházuknak” – fogalmazott.

A szobrot Romanek Etelka polgármester, a Békességszerzők és Béke Alapítvány képviselői és Tokár János ferences atya leplezte le, majd az alkotást megáldotta Erdő Péter bíboros.

A szobor avatása előtt a bazilikában misét tartottak Mindszenty bíboros boldoggá avatásáért, majd az azt követő fogadáson Erdő Péter bíboros Mindszenty József Életműdíjat adott át Adriányi Gábor és Mészáros István professzornak, akik munkásságukkal hozzájárultak Mindszenty szellemi örökségének továbbadásához.

Mindszenty József 1945 szeptemberében lett a magyar katolikus egyház feje, XII. Piusz pápa előbb esztergomi érsekké, pár hónappal később bíborossá nevezte ki. 1948. december 26-án jogellenesen letartóztatták, majd koholt vádak alapján életfogytiglani fegyházra ítélték. Az 1956-os forradalom kitörése után, október 30-án szabadult ki fogságából.

A bíboros a szovjet csapatok támadása után az Egyesült Államok nagykövetségén kapott menedéket. 1971. szeptember 28-án hagyta el a követséget, és Rómába, majd Bécsbe ment. 1975. május 6-án halt meg, Mariazellben temették el.

A magyar Legfelsőbb Bíróság 1990. május 18-án  kinyilvánította, hogy Mindszenty József ártatlan. Holttestét 1991. május 4-én hazahozták, és újratemették az esztergomi bazilika kriptájában.

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 89 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
korona
2015. május 03. 19:22
(bemásoltírás)---------------------------------------------------------------- ZSIDÓ VÉLEMÉNY MINDSZENTYRŐL Zsidó vélemény Mindszentyről: "mocskos, harácsoló álszent judás" A tegnapi Mindszenty-zarándoklatra sokan érkeztek Esztergomba, megítélésem szerint többen, mint az elmúlt években. Igaz, az Alkotmánybíróság elnökét leszámítva egyetlen közjogi méltóság sem tisztelte meg jelenlétével a nagy főpásztor halálának 40. évfordulója előtt bemutatott szentmisét, de ez nem is baj. Amikor az ünnepi mise után hazaérkeztem, megnéztem, mit írt az eseményről a balliberális média. A Népszabadság és a Népszava sem erőltette meg magát, a délutáni szoboravatásról kiadott MTI-közleményt tette közzé mindkét hírportál. Ezzel sincs semmi baj, sajátos kötődésük okán az említett hírportáloknak például a zsidó életmenete, vagy az azt követő homoszexuális életmenete az igazán fontos, lélekmelegítő esemény, ezekről bő lére eresztve, vezető hírként számolnak be évről-évre. Sokkal érdekesebb, milyen hozzászólások találhatók a Mindszenty-szobor felavatásáról szóló hír alatt. Mindszenty József bíboros szobrát az esztergomi bazilika szomszédságában található Sötétkapu mellett avatták fel. A helyszín nevétől egyes olvasók különös izgalomba jöttek. A Népszabadság honlapján három olvasói véleményt találtam. Kettő méltatja a bíborost, a harmadik a „sötét” szón élcelődik („nomen est omen”). A Népszava hithű olvasói most sem hagytak cserben. Tegnap két gúnyos, szellemtelen hozzászólás érkezett („Sötétség ismét” és „Már régóta hiányoltam Földszinthy atya szobrát...”), ma aztán egy nyugdíjas hölgy lelkének (?!) egész mocskát beletömte az alábbi rövid szövegbe: Érdemes lenne visszahallgatni az illető 1956. november 3-i beszédét a magyar rádióban!!! ekkor kezdődött a magyar parasztság ellenállása „földet vissza nem adunk” jelszóval. mocskos, harácsoló álszent judás. feri pápa ha megtudná, h. mit művelt, nem avatná „boldoggá”!! Kíváncsi voltam, honnan szalajtották az idézett sorok szerzőjét. Nevére kattintva megjelent a képernyőn a hölgy Facebook-oldala, s rögtön mindent megértettem. A hölgy arcképének jobb alsó sarkában található logó (I STAND WITH ISRAEL + a zsidó zászló) kommentárt nem igényel. Megnéztem a hölgy ismerőseinek a listáját is. Ízelítőül néhány nevesebb személy: Verő Tamás rabbi, Frölich Róbert főrabbi, Deutsch László főrabbi, Szabó Zoltán volt zsidó-szocialista képviselő, Breuer Péter (ő önmagában egy egész zsidó intézmény), a Horthy-szobor elől ősei földjére menekült Dániel Péter (Fb-oldalán már héberül szerepel a neve). A hölgy közel másfél száz ismerőse között nem nagyon találtam magyart, cigány viszont színesíti a monolit társaságot: Horváth Aladár. Nem tudom, az említett rabbik és a listán szereplő többi (hazai és külhoni) zsidó, vagy nagyhírű Aladár úr mit szól az idézett bejegyzéshez. Nem arra gondolok, amit a nyugdíjas hölgy Mindszenty 1956-os beszédéről írt. Az akkora marhaság, hogy kézlegyintésre sem érdemes, hiszen a bíboros-érsek nem akarta visszavenni az egyház elvett földjeit. Aki beszél magyarul, ismeri a híres rádiószózatot, s az olvasni tudás képességével is rendelkezik, pontosan tudja, miről beszélt Mindszenty. De, ismétlem, nem ezzel van bajom. Hülyének lenni szabad, egy zsidónak is alapvető joga, hogy hülye legyen, nem tiltja ezt semmilyen jogszabály. Az viszont enyhén szólva is aggályos, ha a zsidó nép egyik nagyon hülye tagja „mocskos”-nak, „harácsoló”-nak nevezi a magyar katolikusok egykori főpásztorát, akit nemcsak a hívők, hanem az egész magyar nép tisztel. Az sem gusztusos, ha a pápát, akit a katolikusok Jézus földi helytartójaként tisztelnek, „feri”-nek nevezi az említett zsidó. Ezekben a napokban Mindszenty József halálának közelgő negyvenedik évfordulójára emlékezik a keresztény világ. Nem titok, a zsidóság soha nem rajongott Mindszenty bíborosért. Életében és holtában is sűrűn gyalázták, írtam már erről valami keveset korábban, s a témát hamarosan folytatom. Üdvös lenne, ha honunk zsidó nemzetiségű lakói legalább az idei évben önmérsékletet tanúsítanának, s Mindszenty Józseffel kapcsolatos férges gondolataikat nem tennék közkinccsé. Legalábbis a mi hazánkban nem. Mert minden ilyen eset csak erősíti az amúgy sem csekély, jogos ellenszenvet, s igazolja Gárdonyi Géza pontos meghatározását: Az antiszemitizmus a magyar faj önvédelmi harca a föléje növő idegen zsidófajjal szemben. Hogy mikor és hol mondta ezt Gárdonyi? Hamarosan megírom. Bistrán Demeter
kaktuszvirág
2015. május 03. 12:32
Ez a szobor sem lesz ott sokáig.A megélhetési színesfémgyűjtők előbb,utóbb újrahasznosítják.
balbako_
2015. május 03. 12:24
Helyes!
Mindjárt
2015. május 03. 12:19
Csak egy Jobbik támogatónak van erkölcsi joga kritizálni a Fidesz kommunista vezetőit.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!