Gazdaság 2016: a beruházások stagnálnak, a fogyasztás nőhet

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint bár 2014-ben átmenetileg kiugróan gyors, 3,6 százalékos volt a növekedés, a magyar gazdaság mégsem került a régióhoz mérten tartós felzárkózást biztosító pályára. Az idei kilátások ennél jóval kisebb ütemű, 2 százalék körüli növekedést valószínűsítenek – ezt tartalmazza a gazdaságkutató előrejelzése.

Az MTI-hez eljuttatott elemzésben a kutatók úgy vélekednek: a beruházások várhatóan csak stagnálnak, a fogyasztás és az exporttöbblet viszont a tavalyinál nagyobb mértékben járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez.

A világgazdasági környezet jelenleg inkább támogató. Az Európai Központi Bank márciusban indult kötvényvásárlási programja és a továbbra is alacsony olajár ösztönző hatású, a Fed kamatemelése pedig még várat magára, de a kockázati tényezők, amelyek elsősorban politikaiak, továbbra is jelentősek – hívta fel a figyelmet a GKI.

A korábbi két fő konfliktus, az ukrán-orosz szembenállás, illetve a Sziriza kiszámíthatatlan kormányzása Görögországban akár össze is érhet. Oroszország regionális hatalmi ambíciói, az EU döntéshozatali mechanizmusának gyengítésére irányuló törekvése, illetve az ezekre adott nyugati válaszok tartós konfliktus képét vetíthetik előre.

Az idén a beruházások csak stagnálnak, a fogyasztás növekedése viszont gyorsul. A beruházások várhatóan változatlan szintjének oka a tavalyi magas bázis, a kifutó autóipari fejlesztések, és főként az EU-forrásokból megvalósított beruházások visszaesése. Az átlagos reálkamat a Növekedési Hitelprogram hatására kissé ugyan mérséklődött, de még mindig magas, ugyanakkor a vállalkozások túlnyomó része egyáltalán nem akar hitelt felvenni.

A beruházási ráta 2014-ben az előző évi 19,9 százalékról 21,3 százalékra emelkedett, 2015-ben azonban csökken. Idén a megszűnt inflációhoz igazodva a bérkiáramlás lassul, a reálkeresetek növekedése a 2014-es 3,2 százalékról 2-2,5 százalékra lassul. A nyugdíjak reálértéke – az eltűnt infláció miatt – 2015-ben már harmadik éve emelkedik, összesen közel 8 százalékkal. A fogyasztás dinamikája azonban a lassuló bérkiáramlás ellenére 2,5 százalék körülire gyorsul a harmadik éve emelkedő reáljövedelem és a banki elszámolás következtében lecsökkenő hitelterhek hatására.

Az előrejelzés szerint 2015-ben visszaesésre csak a pénzügyi ágazatban és két kiváló után ezúttal átlagos évet feltételezve a mezőgazdaságban kell számítani, az ingatlanszektorban már minimális bővülés várható. A leggyorsabban az ipar és a kereskedelem fejlődik, az építőipar növekedési üteme nagyot zuhan, de így is átlag feletti lesz.

A munkanélküliségi ráta a december-február közötti időszakban az előző hónapokhoz képest emelkedett, ez a téli hónapokban természetes. Emellett jelentősen csökkent a közfoglalkoztatás. Ezzel azonban megtört a munkanélküliségi ráta két éven át tartó, szezonális hatásoktól független csökkenése, ami nyilván nem független a választási év befejeződésétől. Idén a munkanélküliség és a foglalkoztatás már csak minimálisan javul, ez is főleg a közmunka további bővítése hatására.

2015-ben még sem a keresleti, sem a kínálati oldalon nem várható hitelezési fordulat. Egyes brókercégek és kisbankok bedőlése a megbízhatóbbnak tartott külföldi befektetési lehetőségek, valamint a hazai állampapírok mellett felértékelheti a banki eszközöket is. Az események mögött sejthető nem hatékony pénzügyi felügyelet jelentős kockázatot rejt. A pórul jártak kártalanítására nem elegendő az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) és a Befektetés-védelmi Alap (BEVA) forrása, ráadásul a kártérítési kötelezettséget – a jogrendet súlyosan megsértve -kiterjesztik. Ez tovább terheli a pénzügyi szektor vétlen szereplőit, de minden bizonnyal költségvetési szerepvállalásra is szükség lesz – véli a GKI.

Az idén felgyorsult a defláció, az első negyedévben átlagosan 1 százalékkal voltak alacsonyabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Az első félévben várhatóan fennmarad az árcsökkenés, a második félévben azonban már némi emelkedés valószínű. Az év egészében stagnáló árszint várható. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) márciusban és áprilisban – hosszú szünet után – ismét kamatot vágott (1,8 százalékra). Az erős forint miatt még további kis csippentések lehetségesek - olvasható az elemzésben.