Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés
Nagyon is indokolt a Fidesz új kommunikációs stratégiája Magyar Péterrel szemben.
Az Európai Bizottság a Gyurcsány Ferenchez köthető Altus Zrt.-t bízta meg a hazai fejlesztéspolitika ellenőrzésével. Csepreghy Nándor értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az EU hogyan adhat „hálapénzt” Gyurcsány Ferencnek, akinek véleménye szerinte nem lehet elfogulatlan. Az Altus több mint egy éve dolgozik már együtt az unióval fejlesztéspolitikai projekteken más országokban.
A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára azt kéri az Európai Bizottságtól (EB), gondolja újra, hogy Gyurcsány Ferenc ellenzéki politikus cégét, az Altus Zrt.-t bízza-e meg a fejlesztéspolitika magyarországi működésének ellenőrzésével.
Csepreghy Nándor vasárnap a Parlament előtt tartott sajtótájékoztatóján értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az EB egy politikailag függetlennek nem mondható politikus négyfős cégét bízta meg a feladattal ahelyett, hogy azt például egy nagy nemzetközi könyvvizsgáló cégre bízta volna.
„A politikai függetlenséget hirdető bizottság hogyan adhat hálapénzt Gyurcsány Ferencnek? Aki nem tudja, az tanítja, aki nem tanítja, az pedig alkalmas tanfelügyelőnek?” – vetette fel a helyettes államtitkár. Azt is mondta, Magyarországon senki nem gondolhatja komolyan, hogy Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke képes lesz objektív, szakmailag elfogulatlan álláspont kialakítására.
Csepreghy Nándor emlékeztetett arra, hogy az 1992-ben alapított cég Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, jelenlegi DK-elnök érdekeltségébe tartozik, szavai szerint az Altus alapozta meg a politikus milliárdos vagyonát és tette lehetővé, hogy az „egykori KISZ-titkárból a Rózsadomb proletárja” legyen.
A helyettes államtitkár azt hangoztatta, a kormány kulcskérdésnek tartja a fejlesztéspolitikát, ezért is döntöttek 2014-ben arról, hogy megváltoztatják a 2020-ig szóló forrásokra szóló szabály-, és intézményrendszert. Utalt arra is, hogy vannak vitáik a bizottsággal, de szerinte ez nem kardinális kérdés, hanem megoldandó feladat.
Csepreghy Nándor arra is felhívta a figyelmet, az EB-nek számolnia kell azzal is, hogy az Altus megbízásának milyen következményei lehetnek az Európai Unióval szemben amúgy is szkeptikus magyar társadalomban. A helyettes államtitkár elmondta, a héten több minisztériumot is megkerestek az Altus munkatársai; a kormányzati szerveknek bemutatott dokumentumok szerint megbízást kaptak az EB-től arra, hogy ellenőrizzék a magyarországi fejlesztéspolitikai rendszer felépítését az új időszakra vonatkozóan. Közlése szerint az Altusnak négy alkalmazottja van, közülük az egyik Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök felesége, egy másik pedig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség korábbi elnökhelyettese.
A politikus elmondta: az Európai Unió eddig maga ellenőrizte ezt a folyamatot, most pedig egy külsős cég kapott erre megbízást, ami „érdekes kérdéseket vet fel”. Csepreghy szerint Gyurcsány Ferenc ellenzéki képviselő politikai szempontjait és politikai érdekeit nehéz lenne különválasztani a független szakértői munkától, amivel az EB az Altust megbízta.
Az Altus vezérigazgatója, Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára a HVG-nek 2014. szeptemberében adott interjújában elmondta: a cég 2010 óta foglalkozik fejlesztéspolitikai tanácsadással. A cég többek közt a frissen csatlakozott uniós országokban adott tanácsokat, mint Bulgária, de dolgoznak Szerbiában, Koszovóban, Albániában, és Montenegróban is. Dobrev az interjúban elmondta: „egy éve kezdtünk el az EU-val is dolgozni, a magyar cégek közül talán nekünk van a legnagyobb keretszerződésünk az Európai Bizottsággal.”
Frissítés:
Dobrev Klára közleményben reagált Csepreghy Nándor szavaira. A vezérigazgató elmondta: a megbízás tárgya a 2014-2020 közötti új programidőszak tervezési dokumentumainak elemzése, és a tanácsadás az EU összes tagországára kiterjed. Dobrev Klára hozzátette: a megbízásban semmilyen módon nem szerepel pénzügyi ellenőrzés,illetve az intézményrendszer működésének ellenőrzése.