Ft
Ft
15°C
6°C
Ft
Ft
15°C
6°C
10. 02.
csütörtök
Legolvasottabb témák
Orbán Viktor
migráció
energiaválság
orosz-ukrán háború

Akták

AKTA
Háború Ukrajnában
AKTA
Választás 2024
AKTA
Háború Izraelben
AKTA
Lengyel választás
AKTA
Egymillió Találkozás Napja
AKTA
Foci Eb 2024
AKTA
Olimpia 2024
AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024
AKTA
Árvíz 2024
AKTA
Magyar Péter botrányai
AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025
AKTA
Pénzügyi beszámolók
AKTA
Tusványos 2025
Előfizetés
Szerzőink Feliratkozás hírlevélre
10. 02.
csütörtök
Hírek
Vélemények
Mandiner Díj
Hungária Értékpapír Zrt. korrupció Lukács János büntetőeljárás Gyimesi és Társa Kft. belföld Buda-Cash vagyonzárolás brókerbotrány könyvvizsgáló Quaestor csalás zár alá vétel Magyar Könyvvizsgálói Kamara

Brókerbotrány: nem adnák a vagyonukat a könyvvizsgálók

2015. április 02. 15:36

A köztársasági elnökhöz és az Alkotmánybírósághoz fordulna a Magyar Könyvvizsgálói Kamara, amiért a könyvelők vagyonát is zár alá lehet venni a büntetőeljárási törvény keddi módosítása értelmében – hangzott el a kamara csütörtöki sajtótájékoztatóján. Lukács János, a kamara elnöke a Mandinernek elmondta: a kamara 17 éves fennállása alatt nem volt könyvvizsgálót érintő korrupciós ügy. A brókerbotrányban érintett könyvvizsgálókat rendkívüli ellenőrzésnek vetik alá, hogy betartották-e a szakmai szabályokat. Tudósításunk.

2015. április 02. 15:36
Bakó Beáta
Nem ért egyet a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a Fidesz vagyonzárolási törvényével: a kedden elfogadott módosítás értelmében a pénzügyi szolgáltatók és brókercégek tevékenységi körében elkövetett gazdasági bűncselekmények esetén még a jogerős bírói döntés előtt, a büntetőeljárás során zár alá lehetne venni nem csak a gyanúsítottak vagy vádlottak vagyonát, de adott esetben a könyvvizsgálókét is.
 
Lukács János, a kamara elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján megismételte, hogy nem értenek egyet a javaslattal és igazságtalannak tartják. Arról a jövő heti ülésükön döntenek, hogy milyen lépéseket tesznek, de lehetségesnek tartják, hogy a köztársasági elnökhöz, illetve rajta keresztül az Alkotmánybírósághoz fordulnak a törvény miatt.
 
Lukács leszögezte: nem akarják a felelősséget áthárítani és támogatják az egyértelmű helyzeteket teremtő kezdeményezéseket, de azt nem támogatják, hogy megalapozott bizonyíték nélkül a könyvvizsgálók magánvagyonát zár alá vehessék. Mint mondta, a cégeknek jelenleg 300 millió forint feletti éves árbevétel esetén kell kötelezően könyvvizsgálatot végezniük. Szerinte ez az összeghatár lehetne alacsonyabb is, ugyanis korábbi vizsgálataik azt mutatják, hogy ezen árbevétel fölött a cégek nem merik alkalmazni a szürkegazdasági eszközöket – a kötelező könyvvizsgálatnak tehát preventív jelentősége is van. Ez nem jelenti azt, hogy 100 százalékos biztonságot tudnak garantálni – tette hozzá.
 
„Eddig senki nem ismerte azt a fogalmat, hogy fiktív kötvénykibocsátás”
 
A kamara elnöke rámutatott: folyamatosan javulnak a standardek, de csak arra tudnak reagálni, amire már volt precedens. Ez „megugorhatatlan ellentmondás”, mert eddig senki nem ismerte azt a fogalmat, hogy fiktív kötvénykibocsátás ls kettős nyilvántartás – fogalmazott.
 
Lukács János elmondta, a könyvvizsgálói felelősségnek három lehetősége van. Ha a könyvvizsgáló részese, haszonélvezője a csalásnak, akkor eddig is büntetendő volt, ebben tehát nincs változás. Ha csak gondatlanul járt el, nem tartotta be a szakmai szabályokat, akkor vagy a kamara, vagy súlyosabb ügyekben a Nemzetgazdasági Minisztérium alatt működő közfelügyeleti hatóság folytat le ellenőrzést. Itt kiderülhet, hogy részese volt a csalásnak, és akkor az megint az első csoportban említett büntetőjogi kategória, de az is lehet, hogy csak egy fegyelmi eljárásnál megáll az ügy – ennek is lehet a kamarából való kizárás a vége. Harmadszor, ha teljesen vétlen és körültekintő volt a könyvvizsgáló, akkor is bekövetkezhet csalás, de teljesen elfogadhatatlan, hogy ilyen esetben is zárolni lehessen a vagyonát – fejtette ki Lukács. Azt is elmondta, hogy az MNB első javaslatával ellentétben végül is nem kerülnek át ellenőrzési jogok a jegybankhoz, hanem továbbra is az NGM alatt működő felügyeleti hatóság fogja őket ellenőrizni, de szigorúbban.
 
Lukács arról is beszélt: nagyjából háromszáz fegyelmi ügy volt tavaly a kamaránál, de ezeknek a túlnyomó többsége a kötelező továbbképzés vagy a kamarai tagdíjfizetés elmulasztása miatt indult. A könyvvizsgálói munka minőségével kapcsolatban indult fegyelmi eljárások éppen hogy visszaestek tavaly a korábbi évekhez képest, az eljárások 10 százalékáról 4,5 százalékra. A legsúlyosabb szankció, amit a fegyelmi eljárásban alkalmazni lehet, a kamarából való kizárás, de erre évente általában csak 2-3 esetben van példa – tette hozzá.
 
A kamara elnöke leszögezte: hiába várják tőlük, hogy nyomozzanak, ez nem az ő dolguk, hanem a rendőrségé. Ők csak azt vizsgálják, hogy a szakmai standardeket betartják-e a könyvvizsgálók. Egyébként a kicsi és a nagy könyvvizsgáló cégek is ugyanazon standardek szerint dolgoznak, ezért nincs jelentősége, hogy adott esetben a brókerbotrányban érintett cégeket kis könyvvizsgáló kft-k auditálták – tette hozzá újságírói kérdésre.
 
Arra a kérdésre, hogy ezen könyvvizsgáló cégek ellen indítottak-e fegyelmi eljárást, Lukács azt mondta: nem, mert eddig nem került elő olyan bizonyíték, amelyből az derült volna ki, hogy ezek a könyvvizsgálók bármiben is vétettek volna. Rendkívüli minőségellenőrzést viszont le fognak folytatni – tette hozzá. A minőségellenőrzést több száz kérdésből álló kérdőíveken folytatják le, de a minőségellenőr részéről szubjektív elem is van a folyamatban – fejtette ki Lukács az ellenőrzés részleteivel kapcsolatban. Azt is elmondta, hogy nagyjából két hétig tart egy ilyen ellenőrzés, de az eredménye részleteiben biztosan nem lesz nyilvános.
 
„A minimálbérre bejelentett vezérigazgató még nem gyanús”
 
Lukács János a brókerbotránnyal kapcsolatban leszögezte: itt egy rendszerhiba van. Nem csak a könyvvizsgálók nem vették észre a csalásokat, de a felügyelet sem. Ez nem meglepő, mert ugyanazokból a jelentésekből tájékozódtak, ami alapján úgy tűnt, hogy nem voltak súlyosabb gondok. Ezért lenne fontos a független informatikai audit, mert akkor például ki lehetne szűrni a fiktív kötvénykibocsátásokat is – tette hozzá.
 
Arra a felvetésre, hogy még ha papíron minden rendben is van, de valami mégis gyanús a könyvvizsgálónak, lehet-e tenni valamit, azt mondta: a pénzmosás megelőzéséről szóló törvény részletesen rendelkezik arról, hogy mi számít gyanúsnak. Szerinte indokolatlanul tartoznak olyan dolgok is ide, mint a tagi kölcsön vagy a minimálbérre bejelentett vezetők. Leszögezte: az, hogy minimálbérre jelentik be a vezetőket, még nem feltétlenül rejt csalást, lehet mögötte egyszerű „adóoptimalizálás” is, mert a pénz nagyobb részét osztalékként – kedvezőbb közterhekkel – veszi fel az adott vezető, és csak minimális munkabér után fizet járulékot. Ez még önmagában nem kifogásolható jogilag – mondta. Hozzátette: ő nem feltételezhet mást, mint hogy az érintett könyvvizsgálók betartották a szakmai normákat és a jelentésük tiszta volt. „A sanda gyanú csak arra elég, hogy minek nézzek utána: ha később nem találok bizonyítékot, akkor önmagában nem elég” – fejtette ki.
 
„Nem éri meg a könyvvizsgálóknak, hogy kenőpénzt fogadjanak el”
 
A sajtótájékoztató után Lukács János kamarai elnök válaszolt a Mandiner kérdéseire is. Felvetettük neki, hogy már az eddigi szabályok szerint is el lehetett kobozni, sőt akár már a jogerős ítélet előtt, a büntetőeljárás folyamán is zár alá lehetett venni annak a vagyonát, aki bűncselekmény folytán gazdagodott – akár akkor is, ha az illető nem a bűncselekmény elkövetője vagy vádlottja. Volt-e eddig arra példa, hogy könyvvizsgálók akár ilyen módon érintettek voltak gazdasági bűncselekmények miatt indult eljárásokban? – kérdeztük. Lukács János erre azt mondta: az igaz, hogy elvben az eddigi szabályok szerint is érintettek lehettek könyvvizsgálók a vagyonelkobzásokban. A probléma szerinte az, hogy már az eljárás alatt zár alá lehet venni a vagyont, és még ha utóbb ki is derül, hogy a könyvvizsgáló vétlen, akkor is évekig húzódik az eljárás, mire a végén esetleg visszakapja a vagyonát. Addig tönkremegy az a könyvvizsgáló, holott itt az auditált cég ellen van gyanú, és a cég ügyeiben a könyvvizsgálónak nincs is döntési jogköre.
 
Azon felvetésünkre, hogy a szigorítás hatására emelik-e a könyvvizsgálók felelősségbiztosítását és így a díjaikat, azt mondta, hogy nem, illetve a biztosítást fogják emelni, de nem ezért, hanem a kockázat miatt maguknak a könyvvizsgálóknak lesz az érdeke, hogy emeljék fel ezt az összeget. Lukács inkább abban látja az intézkedések negatív következményeit, hogy az új generációt elrettentik: senki sem akar majd könyvvizsgálónak menni, ha annak a veszélyével kell szembenéznie, hogy elkobozhatják, zár alá vehetik a vagyonát. Vagy pedig azt fogják csinálni a könyvvizsgálók, hogy mielőtt elvállalnak egy megbízást, mindenüket átíratják valaki másra, egy hozzátartozójukra, hogy „nincstelenek” legyenek. Ez persze méltatlan lenne – tette hozzá, feltéve a kérdést: komolyan ez lenne a törvényalkotó szándéka?
 
„Különben úgy tűnik, mintha azt csinálnának velünk, amit akarnak.”
 
Felvetettük, hogy az MNB eredeti terveivel ellentétben úgy néz ki, hogy továbbra is az NGM alatt működő felügyeleti hatóság fogja ellenőrizni a kamarát. Lukács ezzel kapcsolatban azt mondta: azért ez úgy fog megvalósulni, hogy az MNB és közfelügyelet között nagyobb mértékű együttműködés lesz, és „az MNB kéréseit meg a szigorát a közfelügyelet jobban teljesíti”. Hozzátette: „hogy ez annak a következménye, hogy mi tiltakoztunk, vagy belátták enélkül is, ezt nem tudni; de ezért fontos, hogy megszólaljunk. Különben úgy tűnik, mintha azt csinálnának velünk, amit akarnak.”
 
Hogyan lehet, hogy a hárommillió forintos törzstőkével rendelkező Gyimesi és Társa Kft. auditált olyan milliárdos brókercégeket, mint Buda-Cash és a Hungária Értékpapír? – tettük fel a kérdést. Lukács János azt mondta: nem ez számít, hanem a könyvvizsgáló tudása. Ha a könyvvizsgáló vét, akkor a biztosító fizet, így mindegy, hogy a könyvvizsgáló kft-ben mennyi pénz van. Felvetettük, hogy csak ötmillió forint a minimális felelősségbiztosítása a könyvvizsgálóknak, amire leszögezte: a Gyimesi és Társa és a Quaestort auditáló Pénzmentő Kft. is ennél jóval többre volt bebiztosítva. Hangsúlyozta viszont, hogy nem is volt az elmúlt években biztosítói káresemény: nem fordult elő, hogy a biztosítónak kellett volna helytállnia azért, mert a könyvvizsgáló hibázott, tehát ha úgy nézzük, akkor még ez a biztosítási összeg is sok – mondta.
 

Hogyan tudja a kamara ellenőrizni, hogy nem fizették-e le a könyvvizsgálót a cégben, hogy „megfelelő” jelentéseket írjon? – vetettük fel. Lukács leszögezte: ezzel a könyvvizsgáló kockáztatja az egész jövőjét, mert akkor kizárnák a kamarából. „Ha csaláson kapjuk, akkor ő többet könyvvizsgáló nem lehet” – mondta. Szerinte ezt biztosan nem kockáztatnák meg, mert így is jó színvonalon élnek. „Én sose értem azokat a gazdagokat, akik még gazdagabbak akarnak lenni. Minek?” – tette fel a kérdést.

Azon kérdésünkre, hogy volt-e eddig korrupcióra példa a szakmában, azt mondta, hogy nem. Felvetésünkre, hogy esetleg csak nem derült ki, azt mondta, hogy ezt nem tudja megítélni. Azt is megismételte: nem probléma, hogy az érintett nagy brókercégeket ugyanazok a kis könyvvizsgálók auditálják. A most lefolytatott rendkívüli ellenőrzés során is csak azt tudják majd megvizsgálni, hogy az érintett könyvvizsgálók szakmailag jól végezték-e a dolgukat; azt nem, hogy kaptak-e zsebbe valamit – tette hozzá.

Összesen 46 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
DFK
2015. április 03. 10:13
A nagy lé az kell nekik, csak a velejáró felelősség nem.
Válasz erre
1
0
gudmen
2015. április 02. 21:59
feleljenek a könyvizusgálok a avgyonukkal akár a szabadságukkal...de akkor a politikusok is!!! az nem járja, hogy mindenkire szabunk törvényt..csak éppen ránk nem érvényes semmi... ugyanazt játsszák el mint az adozással...azért szabják szigorura öket, hogy a vállalkozo zsarolhato legyen.. majd lesz olyan könyvizsgálo aki a párt embere neki nem esik baja..mindenkinek másnak igen.. ez megy minden fronton... a makoi hagymaföld tulajdonosára...a cukrászdát üzemeltetöre 8 adoellönör jut..mora veronikára 42! csak orgován béla vezeti tiszteségessen a társaságot ami a tulajdona... ugyan már.. mecsoda egy patkány társaság ez a fidesz..mondom ezt jobboldaliként...
Válasz erre
3
0
recipeferum
2015. április 02. 19:57
Megértem,hogy féltik a vagyonukat,hiszen az összes alkalmazottukra komoly szemműtétek várnak. Hiszen nagyon súlyos látáskárosodásra utal,ha egy könyvelő nem veszi észre,hogy 50mrd ft helyett 200mrd ft jött be..
Válasz erre
5
0
Szent Viktor, a korruptak védőszentje
2015. április 02. 19:04
Miután a fideszes vezetésű pénzügyi felügyelet teljes csődöt mondott (Matolcsy, a Kárpátok géniusza, hej) és a béna szocibrókerbotrányozás önmaga paródiájává vált, a Fidesz -jobb híján- most a könyvvizsgálókat akarja kinevezni bűnbaknak. Hát sok sikert kívánunk hozzá.
Válasz erre
3
3
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!