Brókerbotrány: nem adnák a vagyonukat a könyvvizsgálók

Nem ért egyet a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a Fidesz vagyonzárolási törvényével: a kedden elfogadott módosítás értelmében a pénzügyi szolgáltatók és brókercégek tevékenységi körében elkövetett gazdasági bűncselekmények esetén még a jogerős bírói döntés előtt, a büntetőeljárás során zár alá lehetne venni nem csak a gyanúsítottak vagy vádlottak vagyonát, de adott esetben a könyvvizsgálókét is.

 

Lukács János, a kamara elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján megismételte, hogy nem értenek egyet a javaslattal és igazságtalannak tartják. Arról a jövő heti ülésükön döntenek, hogy milyen lépéseket tesznek, de lehetségesnek tartják, hogy a köztársasági elnökhöz, illetve rajta keresztül az Alkotmánybírósághoz fordulnak a törvény miatt.

 

Lukács leszögezte: nem akarják a felelősséget áthárítani és támogatják az egyértelmű helyzeteket teremtő kezdeményezéseket, de azt nem támogatják, hogy megalapozott bizonyíték nélkül a könyvvizsgálók magánvagyonát zár alá vehessék. Mint mondta, a cégeknek jelenleg 300 millió forint feletti éves árbevétel esetén kell kötelezően könyvvizsgálatot végezniük. Szerinte ez az összeghatár lehetne alacsonyabb is, ugyanis korábbi vizsgálataik azt mutatják, hogy ezen árbevétel fölött a cégek nem merik alkalmazni a szürkegazdasági eszközöket – a kötelező könyvvizsgálatnak tehát preventív jelentősége is van. Ez nem jelenti azt, hogy 100 százalékos biztonságot tudnak garantálni – tette hozzá.

 

 

A kamara elnöke rámutatott: folyamatosan javulnak a standardek, de csak arra tudnak reagálni, amire már volt precedens. Ez „megugorhatatlan ellentmondás”, mert eddig senki nem ismerte azt a fogalmat, hogy fiktív kötvénykibocsátás ls kettős nyilvántartás – fogalmazott.

 

Lukács János elmondta, a könyvvizsgálói felelősségnek három lehetősége van. Ha a könyvvizsgáló részese, haszonélvezője a csalásnak, akkor eddig is büntetendő volt, ebben tehát nincs változás. Ha csak gondatlanul járt el, nem tartotta be a szakmai szabályokat, akkor vagy a kamara, vagy súlyosabb ügyekben a Nemzetgazdasági Minisztérium alatt működő közfelügyeleti hatóság folytat le ellenőrzést. Itt kiderülhet, hogy részese volt a csalásnak, és akkor az megint az első csoportban említett büntetőjogi kategória, de az is lehet, hogy csak egy fegyelmi eljárásnál megáll az ügy – ennek is lehet a kamarából való kizárás a vége. Harmadszor, ha teljesen vétlen és körültekintő volt a könyvvizsgáló, akkor is bekövetkezhet csalás, de teljesen elfogadhatatlan, hogy ilyen esetben is zárolni lehessen a vagyonát – fejtette ki Lukács. Azt is elmondta, hogy az MNB első javaslatával ellentétben végül is nem kerülnek át ellenőrzési jogok a jegybankhoz, hanem továbbra is az NGM alatt működő felügyeleti hatóság fogja őket ellenőrizni, de szigorúbban.

 

Lukács arról is beszélt: nagyjából háromszáz fegyelmi ügy volt tavaly a kamaránál, de ezeknek a túlnyomó többsége a kötelező továbbképzés vagy a kamarai tagdíjfizetés elmulasztása miatt indult. A könyvvizsgálói munka minőségével kapcsolatban indult fegyelmi eljárások éppen hogy visszaestek tavaly a korábbi évekhez képest, az eljárások 10 százalékáról 4,5 százalékra. A legsúlyosabb szankció, amit a fegyelmi eljárásban alkalmazni lehet, a kamarából való kizárás, de erre évente általában csak 2-3 esetben van példa – tette hozzá.

 

A kamara elnöke leszögezte: hiába várják tőlük, hogy nyomozzanak, ez nem az ő dolguk, hanem a rendőrségé. Ők csak azt vizsgálják, hogy a szakmai standardeket betartják-e a könyvvizsgálók. Egyébként a kicsi és a nagy könyvvizsgáló cégek is ugyanazon standardek szerint dolgoznak, ezért nincs jelentősége, hogy adott esetben a brókerbotrányban érintett cégeket kis könyvvizsgáló kft-k auditálták – tette hozzá újságírói kérdésre.

 

Arra a kérdésre, hogy ezen könyvvizsgáló cégek ellen indítottak-e fegyelmi eljárást, Lukács azt mondta: nem, mert eddig nem került elő olyan bizonyíték, amelyből az derült volna ki, hogy ezek a könyvvizsgálók bármiben is vétettek volna. Rendkívüli minőségellenőrzést viszont le fognak folytatni – tette hozzá. A minőségellenőrzést több száz kérdésből álló kérdőíveken folytatják le, de a minőségellenőr részéről szubjektív elem is van a folyamatban – fejtette ki Lukács az ellenőrzés részleteivel kapcsolatban. Azt is elmondta, hogy nagyjából két hétig tart egy ilyen ellenőrzés, de az eredménye részleteiben biztosan nem lesz nyilvános.

 

 

Lukács János a brókerbotránnyal kapcsolatban leszögezte: itt egy rendszerhiba van. Nem csak a könyvvizsgálók nem vették észre a csalásokat, de a felügyelet sem. Ez nem meglepő, mert ugyanazokból a jelentésekből tájékozódtak, ami alapján úgy tűnt, hogy nem voltak súlyosabb gondok. Ezért lenne fontos a független informatikai audit, mert akkor például ki lehetne szűrni a fiktív kötvénykibocsátásokat is – tette hozzá.

 

Arra a felvetésre, hogy még ha papíron minden rendben is van, de valami mégis gyanús a könyvvizsgálónak, lehet-e tenni valamit, azt mondta: a pénzmosás megelőzéséről szóló törvény részletesen rendelkezik arról, hogy mi számít gyanúsnak. Szerinte indokolatlanul tartoznak olyan dolgok is ide, mint a tagi kölcsön vagy a minimálbérre bejelentett vezetők. Leszögezte: az, hogy minimálbérre jelentik be a vezetőket, még nem feltétlenül rejt csalást, lehet mögötte egyszerű „adóoptimalizálás” is, mert a pénz nagyobb részét osztalékként – kedvezőbb közterhekkel – veszi fel az adott vezető, és csak minimális munkabér után fizet járulékot. Ez még önmagában nem kifogásolható jogilag – mondta. Hozzátette: ő nem feltételezhet mást, mint hogy az érintett könyvvizsgálók betartották a szakmai normákat és a jelentésük tiszta volt. „A sanda gyanú csak arra elég, hogy minek nézzek utána: ha később nem találok bizonyítékot, akkor önmagában nem elég” – fejtette ki.

 

 

A sajtótájékoztató után Lukács János kamarai elnök válaszolt a Mandiner kérdéseire is. Felvetettük neki, hogy már az eddigi szabályok szerint is el lehetett kobozni, sőt akár már a jogerős ítélet előtt, a büntetőeljárás folyamán is zár alá lehetett venni annak a vagyonát, aki bűncselekmény folytán gazdagodott – akár akkor is, ha az illető nem a bűncselekmény elkövetője vagy vádlottja. Volt-e eddig arra példa, hogy könyvvizsgálók akár ilyen módon érintettek voltak gazdasági bűncselekmények miatt indult eljárásokban? – kérdeztük. Lukács János erre azt mondta: az igaz, hogy elvben az eddigi szabályok szerint is érintettek lehettek könyvvizsgálók a vagyonelkobzásokban. A probléma szerinte az, hogy már az eljárás alatt zár alá lehet venni a vagyont, és még ha utóbb ki is derül, hogy a könyvvizsgáló vétlen, akkor is évekig húzódik az eljárás, mire a végén esetleg visszakapja a vagyonát. Addig tönkremegy az a könyvvizsgáló, holott itt az auditált cég ellen van gyanú, és a cég ügyeiben a könyvvizsgálónak nincs is döntési jogköre.

 

Azon felvetésünkre, hogy a szigorítás hatására emelik-e a könyvvizsgálók felelősségbiztosítását és így a díjaikat, azt mondta, hogy nem, illetve a biztosítást fogják emelni, de nem ezért, hanem a kockázat miatt maguknak a könyvvizsgálóknak lesz az érdeke, hogy emeljék fel ezt az összeget. Lukács inkább abban látja az intézkedések negatív következményeit, hogy az új generációt elrettentik: senki sem akar majd könyvvizsgálónak menni, ha annak a veszélyével kell szembenéznie, hogy elkobozhatják, zár alá vehetik a vagyonát. Vagy pedig azt fogják csinálni a könyvvizsgálók, hogy mielőtt elvállalnak egy megbízást, mindenüket átíratják valaki másra, egy hozzátartozójukra, hogy „nincstelenek” legyenek. Ez persze méltatlan lenne – tette hozzá, feltéve a kérdést: komolyan ez lenne a törvényalkotó szándéka?

 

 

Felvetettük, hogy az MNB eredeti terveivel ellentétben úgy néz ki, hogy továbbra is az NGM alatt működő felügyeleti hatóság fogja ellenőrizni a kamarát. Lukács ezzel kapcsolatban azt mondta: azért ez úgy fog megvalósulni, hogy az MNB és közfelügyelet között nagyobb mértékű együttműködés lesz, és „az MNB kéréseit meg a szigorát a közfelügyelet jobban teljesíti”. Hozzátette: „hogy ez annak a következménye, hogy mi tiltakoztunk, vagy belátták enélkül is, ezt nem tudni; de ezért fontos, hogy megszólaljunk. Különben úgy tűnik, mintha azt csinálnának velünk, amit akarnak.”

 

Hogyan lehet, hogy a hárommillió forintos törzstőkével rendelkező Gyimesi és Társa Kft. auditált olyan milliárdos brókercégeket, mint Buda-Cash és a Hungária Értékpapír? – tettük fel a kérdést. Lukács János azt mondta: nem ez számít, hanem a könyvvizsgáló tudása. Ha a könyvvizsgáló vét, akkor a biztosító fizet, így mindegy, hogy a könyvvizsgáló kft-ben mennyi pénz van. Felvetettük, hogy csak ötmillió forint a minimális felelősségbiztosítása a könyvvizsgálóknak, amire leszögezte: a Gyimesi és Társa és a Quaestort auditáló Pénzmentő Kft. is ennél jóval többre volt bebiztosítva. Hangsúlyozta viszont, hogy nem is volt az elmúlt években biztosítói káresemény: nem fordult elő, hogy a biztosítónak kellett volna helytállnia azért, mert a könyvvizsgáló hibázott, tehát ha úgy nézzük, akkor még ez a biztosítási összeg is sok – mondta.