Változatos reakciókat váltott ki az erdélyi magyar politikai szereplőkből Klaus Johannis román elnök azon múlt heti kijelentése, miszerint Romániában nincs magyarkérdés, illetve, hogy normálisnak találja Magyarország élénk érdeklődését a határain túl élő magyar nemzetiségűek irányában. Több politikus pozitívan fogadta Johannis kijelentését, Tőkés László szerint viszont a magyaroknak kell megmondaniuk, hogy van-e magyarkérdés.
Eltérően viszonyulnak az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek vezetői Klaus Johannis román államfő múlt heti, németországi látogatása alkalmával tett megállapításához, amely szerint Romániában nem létezik magyarkérdés.
A Krónika napilap hétfői számában közölt összeállításban Kelemen Hunor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke nem kívánta kommentálni Johannis Berlinben tett kijelentését. Azt viszont elmondta, hogy beiktatása óta többször is tárgyalt Klaus Johannisszal, és vázolta számára a magyar közösség problémáit. Hozzátette, a területi autonómiáról eddig nem tárgyaltak, de szóba került a megbeszéléseken az a parlamentben elakadt kisebbségi törvénytervezet, amely kulturális autonómiát biztosítana a kisebbségek számára, és amelyet beterjesztésekor Klaus Johannis a német közösség vezetőjeként támogatott.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke rendkívülinek találta, hogy Romániának német származású elnöke lehet, de úgy vélte, ez nem palástolhatja azt a tényt, hogy a román állam nemzetpolitikájának eredményeként az erdélyi őshonos közösségek eltűnőfélben vannak. Szilágyi Zsolt arra emlékeztetett, hogy az erdélyi szászoknak a 13. században biztosított önkormányzatiságot ma területi autonómiának lehetne nevezni.
„Azt gondolom, hogy Johannis is egy olyan Romániát szeretne, amelyben az őshonos közösségek: a szászok, a magyarok, a székelyek, a svábok nem érzik magukat veszélyben” – szögezte le Szilágyi Zsolt.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke úgy vélte, már a berlini kérdésfelvetés is azt bizonyítja, hogy a magyarkérdés nincs megoldva Romániában. A Magyar Polgári Párt elnöke ugyanakkor biztatónak vélte, hogy az államfő természetesnek tartja Magyarország odafigyelését a határon túli magyarok sorsára. Biró Zsolt úgy vélte, meg kell erősíteni az erdélyi magyar külpolitikát, és láthatóvá kell tenni az Európai Unióban az erdélyi magyarok jogsérelmeit és a román hatalom által alkalmazott kettős mércét.
Izsák Balázs, az Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a berlini sajtótájékoztatón a témát felvető újságíró azt firtatta: nem okoz-e problémát, hogy Magyarország túl sokat foglalkozik az erdélyi magyarok sorsával.
„Ezt a kérdést a romániai államfő helyesen kezelte, azt mondta, a két ország között emiatt nincs konfliktus. Ez egy jó megközelítés. A Magyarország-ellenes, balliberális európai propaganda kapott egy rendkívüli jó választ” – fogalmazott Izsák Balázs. Hozzátette: a folytatást, miszerint nincs magyarkérdés Romániában, úgy is lehet értelmezni, hogy nem okoz konfliktust, ha Magyarország felelősséget vállal a romániai magyarokért.
A Krónikának külön interjúban nyilatkozó Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke csalódottságának adott hangot Klaus Johannis berlini kijelentése miatt. Hangsúlyozta, elsősorban a magyar közösség illetékes abban, hogy megmondja, van-e vagy nincs magyarkérdés.
Tőkés László azt is elmondta, pénteken kapott választ a román elnöki hivataltól a párbeszédet kezdeményező levelére. A választ jegyző Laurentiu Stefan, az államelnöki hivatal belpolitikai ügyosztályának vezetője arról biztosította, hogy az elnök elkötelezett valamennyi román állampolgár emberi jogai és szabadsága mellett, illetve amellett, hogy megerősítse az ezen a téren kialakult jó romániai gyakorlatot. Úgy fogalmaz, az elnök nyitott a párbeszédre, a zsúfolt programja miatt azonban a találkozóra a közeljövőben nem kerülhet sor. Az államelnöki hivatal vezetői viszont készek erre.
„Fontosnak tartom, hogy a párbeszéd elkezdődött, kész vagyok az államelnöki hivatal bármelyik illetékes beosztottjával tárgyalni, viszont a levelezés és az államelnök berlini kijelentései miatt is borúlátó vagyok” – jelentette ki Tőkés László.
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Pattanásig feszült a hangulat.
Az Ukrajna elleni éjszakai légitámadások során Romániában lezuhant egy robbanótöltetet szállító orosz drón.
Dúl a harc a kormányból távozó PSD és egykori koalíciós partnerei között.
A határon túli magyar közösségek vezetői most egy olyan budapesti kormánnyal működnek majd együtt, amely ellen voksolt a közösség politikailag aktív részének elsöprő többsége.
Kétmillió magyar várja lélegzetvisszafojtva, mit lép az új kormány velük kapcsolatban; hogy tisztulás jön-e és korrupcióüldözés, vagy éppen tisztulásnak álcázott, brutális politikai leszámoláshullám, amibe beleremegnek a magyarság kultúrájának utolsó külhoni bástyái is.
Ilie Bolojan miniszterelnök kisebbségi kormányzásra készül.
A krími támadás komoly károkat okozott az orosz haditengerészeti és a légvédelmi infrastruktúrában.
Ráadásul az uniós mentelmi jogot kikérni sokkal bonyolultabb eljárás.
