Két, vasárnap észlelt napkitörés erős geomágneses vihart idézett elő, amely kedden érte el a Föld atmoszféráját, és megzavarhatja az elektromos és a távközlési hálózatokat. A Föld felé irányuló kidobódások átlagosan 1-3 nap alatt érik el a bolygót, ám a két robbanás egyesülve mintegy 15 órával korábban érkezett a vártnál a Földre és ereje is jóval nagyobb. Az ennek nyomán megjelenő sarki fények egészen a Magyarország fölötti égboltig is lehúzódtak.
A sarki fény (az északi féltekén gyakran: északi fény (aurora borealis), délen: aurora australis) a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség. A töltött részecskék túlnyomóan a Napból származnak (napszél), kisebb hányadukat a Naprendszeren kívülről érkezett részecskék teszik ki. A töltött részecskéket a földi magnetoszféra nagyrészt eltéríti, a mágneses pólusok körüli tartományban azonban bejutnak a légkörbe. A részecskék ütköznek a légkör atomjaival, ionizálják és gerjesztik az atomokat, a gerjesztett atomok pedig fénykisugárzással térnek vissza alapállapotukba. Erős naptevékenységet követően, mágneses viharok idején megváltozik a magnetoszféra szerkezete, ilyenkor a sarki fény alacsonyabb szélességi körökön, így nagyon ritkán Magyarországon is megfigyelhető.